Jump to content
PirateClub.hu

Okosabbak, mint gondolnánk


Szipi
 Share

Recommended Posts

Okosabbak, mint gondolnánk

 

A biofizikusok régóta próbálnak magyarázatot találni arra, hogy a különféle méretű élőlények miként keresik meg a táplálékukat. Az egysejtű szervezetekről - mint amilyenek például a baktériumok - általában azt tartják, hogy látszólag nincsen semmilyen kitüntetett irány, amerre kutatnának. De ha ez így lenne, csak a szerencsén múlna, hogy éhen halnak-e vagy sem.

 

Ha egy papucsállatka valamilyen kellemetlen dolog elől kitér, akkor egész testfelületén ellenkező irányban kezdenek csapkodni a csillók. Egy idő után a hátráló mozgással leáll, majd az állatka körözni kezd, és a beérkező inger erejéhez képest elindul egy véletlenszerű irányba, de továbbra is érzékeli az inger erősségét. Ha úgy érzi, hogy ez csökken, akkor megismétli a forgást.Ebből a szempontból az amőbákat is érdemes megvizsgálni.

Két amerikai kutató, Liang Li és Edward Cox egy Petri-csészében tanulmányozta és rögzítette bizonyos amőbák mozgási pályáját. Megfigyelték, hogy ha egy amőba valamilyen okból jobbra fordul, utána kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy balra forduljon, ne pedig ismét jobbra. Fordított iránynál is ugyanez történt, ami arra mutat, hogy a sejtekben működnie kell valamilyen kezdetleges memóriának, amelynek révén az állat képes emlékezni az utolsó irányra, amerre éppen fordult. Az ilyen emlékek akkor vésődnek be, amikor az amőba alaktalan sejtje mozgásban van. Forduláskor a kiválasztott irányban terjeszti ki testének egy részét. Ennek következtében a sejtnek azon az oldalán egyfajta „forradás" jön létre bizonyos fehérjékből. Valószínűleg ez az amőba emlékezete. Ezután ugyanis ennek a forradásnak a következtében a sejt időlegesen nagyobb valószínűséggel mozog az ellenkező irányban. Az amőba számára ennek az a haszna, hogy elkerüli a körbejárás veszélyét, így nagyobb területet kutathat át élelemért.

Egy másik tanulmány két amerikai kutató vizsgálatai nyomán bizonyos mikroorganizmusok optimális felderítő stratégiájára derített fényt. Élelmiszermorzsákat szórtak el vízben, és a vízibolhák öt különböző fajának egyedeit figyelték, hogy ezer fordulat során hány fokos szögben úsznak tovább, amikor táplálékot keresnek. Kiderült. hogy előnyben részesítik a 36 fokos szöget, bár sokszor kisebb és nagyobb szögben is elfordultak.

Közben német matematikusok a Humboldt Egyetemen számítógépes modellel vizsgálták, hogy adott térben és időben egy vízibolha hány fokos fordulatokkal gyűjtheti össze a legtöbb élelmet. S az eredmény: az optimális fordulási szög csaknem pontosan megegyezett a kísérleti értékkel, a 36 fokkal! Kitűnt, hogy ha nagyobb vagy kisebb fordulási szögeket választ a vízibolha, akkor kevésbé lesz sikeres. Ez is a természet matematikájának egyik ragyogó példája!

 

Link to comment
Share on other sites

Vicces lett volna nézni ezt a vizsgálatot. Fehér ruhás tudósok rátapadva a mikroszkópra, aztán diktálják a mellettük állónak, hogy "Pisti balra fordult, elment Józsi mellett, most megint balra, megint váááárrrj nem ááááhh most jobbra, egyenesen EZ AAAAZ talált egy morzsát !!!" :D

Link to comment
Share on other sites

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.

Guest
Unfortunately, your content contains terms that we do not allow. Please edit your content to remove the highlighted words below.
Hozzászólás a témához...

×   Pasted as rich text.   Paste as plain text instead

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored.   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

 Share

  • Jelenleg olvassa   0 members

    • No registered users viewing this page.
×
×
  • Create New...