Jump to content
PirateClub.hu

Nincsenek gyémántok az óriásbolygókban


yoshii
 Share

Recommended Posts

Az Uránusz és a Neptunusz a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem tartalmazhat gyémántszemcséket - ellenben a fehér törpék és egyes sajátos összetételű exobolygók gazdagok lehetnek ilyen "kozmikus ékkövekben".

 

Néhány korábbi tanulmány alapján elképzelhetőnek tűnt, hogy az Uránusz és a Neptunusz belsejében, az ott uralkodó nagy nyomáson a szénatomok gyémántokat alkothatnak. Luca Ghiringhelli (University of Amsterdam) és kollégái nemrég készített újabb modellje azonban másra utal.

Eszerint az Uránusz és Neptunusz széntartalma mindössze 1-2%. Az alacsony arány miatt olyan lassan képződhetnének csak a gyémántok, hogy a Naprendszer születése óta nem halmozódhatott fel belőlük jelentős mennyiség.

 

Ugyanakkor kutatásuk arra utal, hogy megfelelő körülmények esetén, például szénben kifejezetten gazdag exobolygóknál nagy mennyiségben keletkezhetnek gyémántszemcsék. Ha egy planéta az ehhez megfelelő, oxigénben szegény protoplanetáris korongban alakult ki, akkor széntartalma a 15%-ot is elérheti. Ebben az esetben néhány 100 millió év leforgása alatt már sok gyémánt képződik benne - akár összefüggő felszín alatti réteget is alkothatnak.

 

A gyémántok másik bőséges előfordulási helye a szénben gazdag csillagok élete végén visszamaradt, lassan hűlő és rendkívül sűrű fehér törpék magja lehet. A kb. 6 naptömegnél kisebb tömegű csillagok fejlődésének végén belsejükben a szén aránya az 50%-ot is elérheti.

 

Itt a gyémántokat alkotó szén a megszokottól eltérő fizikai jellemzőket mutat. A széntartalom eleinte folyékony formában fordul elő, majd az égitest hűlésével párhuzamosan szilárdulhat meg, a modellek alapján viszonylag gyorsan. Bár napjainkra még a legidősebb fehér törpéknek sem volt elegendő ideje a "teljes" kihűlésre, a modellek alapján már sok csillagtetem hőmérséklete eléggé alacsony a fentiekhez. Ilyen gyémántmagot feltételeznek például a BPM 37093 jelű fehér törpe belsejében, az égitest pulzációjának jellemzői alapján. Itt feltehetőleg egy közel Hold méretű szilárd maggal van dolgunk, de azt elsősorban szilárd oxigén alkotja.

 

Forrás: [origo]

Link to comment
Share on other sites

Nem értitek ha elhozzuk onnan a gyémántot abból sosem lesz pénz, mert minden amiböl sok van az olcsó. Pl sok víz van a folyóban ezért senkit sem vernek agyon mert beleiszik. Ha sok gyémánt van a piacon akkor ott fogunk tartani hogy üveg helyett azt rakjuk majd be.

Link to comment
Share on other sites

Nézd van 1 kiló arany a piacon tegyük fel gramja 10 000ft mert kevés van belöle és mégis mindeki olyat akar. De mondjuk lenne 1000 kg arany a piacon az már csak 10 000 : 1000 = 10 ft grammja áron kelne el. Ugyan ez a helyzet a gyémántal is. Amíg afrika belselyében kiskapalapáccsal bányásszák a kavicsokat addig rendben van a piac. De ha egy teherhajó 200 000 000 tonna gyémántal leparkolna a Föld mellett akkor lehet hogy nem adnának fél milliókat 1 gyémánt gyürüért hanem mondjuk egy müanyagkeretes csiszoltgyémánt ablak kerülne fél millióba... mert túl sok lenne belöle a piacon.

 

 

Link to comment
Share on other sites

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.

Guest
Unfortunately, your content contains terms that we do not allow. Please edit your content to remove the highlighted words below.
Hozzászólás a témához...

×   Pasted as rich text.   Paste as plain text instead

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored.   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

 Share

  • Jelenleg olvassa   0 members

    • No registered users viewing this page.
×
×
  • Create New...