Ugrás a tartalomhoz

Fotó

A mongol birodalom, dzsingiszkán és öröksége, és a tatárjárás kiállítása


  • Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!
2 válasz erre a témára

#1
Szipi

Szipi

    Jótündér

  • Elit
  • PipaPipaPipaPipaPipaPipaPipaPipaPipa
  • 7
  • 5293 Hozzászólás
  • 0 köszönet
  • Offline
  • Neme:
  • Lakhely:magyarország/budapest
  • Érdeklődés:pszichológia, jogi ügyek, orvostudomány, szociológia, felfedezések, kiállítások, látványosságok, érdekességek, építőipar
sziasztok! mostanában el lehet látogatni erre a két kiállításra. érdekelne, hogy voltatok-e rajta, és mi volt a véleményetek róla? adok róla egy kis történeti ízelítőt, ha szándékoztok elmenni.

A tatárjárás
"Ebben az évben Magyarországot, amely háromszázötven éven át fennállt, elpusztította a tatárok hada." Egy osztrák évkönyvíró ezt a megrendítő sort jegyezte be az 1241. esztendőhöz. A menekültek valóban félelmetes eseményekről adtak hírt. A királyi sereg katasztrofális vereséget szenvedett a Sajó mentén, az uralkodót önfeláldozó hű vitézei menekítették ki az ellenség gyűrűjéből, a tatárok a Dunáig szinte mindent felprédáltak. A Dzsingisz kán által megszervezett mongol világbirodalom súlyos árnyéka a Kárpát-medencére is rávetült.
A Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállítása ennek a sorsfordító eseménynek állít emléket. A tatár támadás rendkívül feszült belpolitikai helyzetben érte az országot. Az 1235-ban trónra lépő IV. Béla ugyanis nagy energiával látott hozzá, hogy apjáétól gyökeresen különböző elképzeléseit megvalósítsa. Az intézkedésekkel a központi hatalom korábban megcsappant tekintélyét akarta helyreállítani, azonban a kortárs krónikás szerint ezek miatt a magyarok és a király között gyűlölködés támadt. Ráadásul a magyarok közül kevesen érzékelték a tatár veszélyt, jóllehet Julianus barát, illetve a tatárok elől menekülők figyelmeztetései egyértelműek voltak.
1241-ben a keleti és a nyugati harcmodor csapott össze, s úgy tűnt, hogy az előbbi diadalmaskodik. A Sajó folyó mentén a magyar sereg súlyos vereséget szenvedett, a korabeli politikai elit jelentős része holtan maradt a csatatéren. A tatárok komolyabb ellenállás nélkül egészen a Dunáig nyomultak. Az elfoglalt területen megkezdődött a mongol "berendezkedés", amelyről a kortárs beszámolók siralmas képet festettek. Dzsingisz kán fájdalmas örökségét hűen mutatják be az ország minden részéből összegyűjtött tárgyak. A föld megőrizte a kegyetlen valóságot: a házakba menekülők utolsó perceit, a reményvesztettséget, a megsemmisülést. Akadt, aki még bízott a jövőben, és megpróbálta értékeit biztos helyre rejteni - ám visszamenni már soha nem tudott értük menni. A kiállításon látható különböző kincs- és éremleletek mind ezt tanúsítják.
IV. Bélát és családját végül a dalmát városok fogadták be, személye a Magyar Királyág továbbélésének biztosítékát jelentette. A magyarok magukra maradtak a tatárok elleni küzdelemben, a Nyugat segítsége csak bátorító szavakban mutatkozott meg. Az országot egyenetlen mértékben érte a tatárok pusztítása, a választóvonalat a Duna jelentette. A folyótól keletre fekvő területeken a mongolok egy éven keresztül rabolhattak, fosztogathattak. Rogerius mester erről a régióról festett rendkívül siralmas képet. Ugyanakkor a Dunán túli területek egészen 1242 elejéig védettek voltak, mivel a mongolok csak ekkor tudtak a befagyott folyó jegén átkelni. Felgyújtották Esztergom városát és Óbudát, fő céljukat azonban a király elfogása jelentette. Ezért végigszáguldottak a területen egészen a dalmát partvidékig, de tervük kudarccal végződött. A tatárok Magyarországot 1242 tavaszán hagyták el.
IV. Béla, a "második honalapító" minden erejével az ország újjáépítésén fáradozott, intézkedéseit egy újabb tatár veszedelem elkerülése vezérelte. A király a belső rend helyreállítását hű embereire bízta. Gyökeresen szakított korábbi politikájával. A birtokadományokat várak építéséhez kötötte, támogatta a városokat, letelepítette a kunokat. Egy esetleges tatár támadás elhárítását szolgálták az Árpád-ház dinasztikus kapcsolatai is. Fiát egy kun előkelő gyermekével, leányait különböző lengyel és orosz fejedelmekkel házasította össze.
A Magyar Királyság túlélte a katasztrófát, azonban a tatárjárással lezárult a magyar történelem egyik korszaka. A Szent István által lefektetett alapok megrendültek. Az a sajátos helyzet állt elő, hogy a mongolok pusztítása meggyorsította a XIII. század első felében meginduló gazdasági és társadalmi változásokat. Az utolsó Árpádok alatt nagyarányú átalakulások mentek végbe. Megerősödött a nagybirtokos arisztokrácia, Erdély és a Felvidék addig lakatlan területei benépesültek. Az országgyűlés szerepe megnőtt, megjelentek a helyi autonómiák is. A látványos változások tükrében úgy tűnik, hogy az ország viszonylag gyorsan kiheverte a sorscsapásokat. A történelmi emlékezet azonban nem feledte el az 1241-es év sötét dátumát.
A Dzsingiszkán kiállításról:
800 évvel ezelőtt új nomád hatalom alakult az eurázsiai füves pusztán. Dzsingisz kán (eredeti nevén: Temüdzsin) a mongol törzseket egyesítve létrehozta a Mongol Birodalmat. Vazallusaivá tette az orosz fejedelmeket, hadai meghódították Perzsiát, Elő-Ázsiát, Koreát, Hátsó Indiát, Indonéziát, Kínát. A történelem egyik legnagyobb birodalma fénykorában a Csendes-óceántól Közép-Európáig terjedt. Hatékony hivatali struktúra, a kereskedelem támogatása, az akkori viszonyok között modern útlevél- és futárrendszer, valamint vallási és kulturális tolerancia képezte a birodalom alapját. Dzsingisz és örökösei beírták nevüket az emberiség nagy közös történelem könyvébe.
A könyvek sorsa azonban, hogy korától, nemétől, ismereteitől függően mindenki másként olvassa azokat. A Mongol Világbirodalom lapjai egyszerre jelenthetik a Pax Mongolica-t vagy éppen egy ország csaknem teljes pusztulását, attól függően, hogy a világ mely részén olvassák.
A legjelentősebb mongol múzeumok és nagy európai gyűjtemények kiemelkedő művészeti alkotásain alapuló - Mongólia történelmét a XX. századig bemutató - kiállítás Bonn, München, Schallaburg és Isztambul után Budapesten is igazi szenzációt jelenthet a történelem iránt érdeklődő közönség számára. A több mint félezer kiállított tárgy olyan korszakokat és személyeket elevenít fel, amelyek és akik ma már legendaként élnek az emberiség közös kultúrtörténetében.
A tárlat az eredeti bonni megjelenéséhez képest minden eddigi bemutató helyszínén formálódott egy kicsit. A legjelentősebb hozzáadott értékkel azonban feltehetően a budapesti változat dicsekedhet. Nemcsak Mongóliából érkező új tárgyakat láthatnak az érdeklődők, de a hazai múzeumok világszínvonalú gyűjteményeinek legszebb darabjai is gazdagítják a kiállítást. A kiállításnak Dzsingisz kán személye mellett két kiemelt témája van: az egyik a buddhista művészet, mely lenyűgöző műalkotások formájában mutatkozik meg, a másik pedig Mongólia változatos legújabb kori története. A magyar adaptációnak külön érdekessége az önálló kiállításként megjelenő történelmi kiegészítés, amely a tatárjárás időszakát és legfrissebb régészeti leleteit mutatja be. A hadi eseményekre utaló fegyverek mellett számos, ebből a korból származó kincslelet kerül majd bemutatásra. A legújabb ásatásokon készült sokkoló erejű felvételek teszik élet közelivé a kiállított tárgyakat. E kettős képben ismerheti meg a látogató igazán közelről - múltunk Janus arcát: a pusztító mongol seregek emlékét évezreden át őrző magyar történelmet és egy világbirodalom széles látókörű, sok tekintetben toleráns irányítóinak egyetemes történelmi szerepét.
Az elmúlt évek képzőművészeti óriásbemutatói után most egy történelmi témájú nagy kiállítás csalogatja majd a Nemzeti Múzeumba a Budapestre látogatókat. A világszínvonalú kulturális eseményekkel a művelődés gyakran konzervatívnak és kissé porosnak kikiáltott intézményei is beszálltak abba a nemes versengésbe, amelynek mindenkori győztese a látogató, a kultúra iránt érdeklődő ember lesz.
Reményeink szerint a Dzsingisz kán és öröksége a Mongol birodalom című kiállítás, egy olyan tárlatsorozat kezdő darabja, amely a világ legnagyobb gyűjteményeinek műkincseire alapozva a Magyar Nemzeti Múzeumba is elhozza a világ nagy civilizációinak egyetemes kultúrtörténeti kincseit, mindenki számára bepillantást engedve az emberiség múltjának páratlan történelmi kalandjaiba. Ezt a célt tartotta szem előtt a kiállítás két legnagyobb hazai mecénása: az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap is.
Míg Dzsingisz kán szeptember 2-ig vendégeskedik majd a Magyar Nemzeti Múzeumban, addig a tatárjárást bemutató önálló hazai rész még szeptemberben is látható lesz, hogy minél több iskolásnak legyen lehetősége az új tanévben is tanítási programjába beilleszteni.
  • 0

#2
bagi

bagi

    Betűszaporító

  • ViP
  • PipaPipaPipaPipaPipaPipaPipa
  • 0
  • 1345 Hozzászólás
  • 0 köszönet
  • Offline
  • Neme:Férfi
  • Érdeklődés:...
Érdekes kiállítás lehet!
Szembesülhetünk vele, hogy a kereszténység felvéltele után cca. 300 évvel az ösmagyarok régi taktikáival verték rongyá az országot... sad.gif
  • 0

#3
Szipi

Szipi

    Jótündér

  • Elit
  • PipaPipaPipaPipaPipaPipaPipaPipaPipa
  • 7
  • 5293 Hozzászólás
  • 0 köszönet
  • Offline
  • Neme:
  • Lakhely:magyarország/budapest
  • Érdeklődés:pszichológia, jogi ügyek, orvostudomány, szociológia, felfedezések, kiállítások, látványosságok, érdekességek, építőipar
én voltam ezen a kiállításon, és iszonyatosan nagyot csalódtam. sad.gif nagyon drága. ráadásul a tatárjárás semmitmondó, üres volt számomra. falra kiakasztott fénymásolt szöveghalmazból állt az egész.
a dzsingiszkánost el lehetett viselni, bár ott minden tárgyra ki volt írva hogy micsoda, de mégsem tudod mi is az. mad.gif képtelenség volt megfejteni. mert a kiírt szöveg nem mondott semmit sem nekem sem!!!
de voltak félrevezető dolgok is. több cizellált, bronz tálra rá volt írva, hogy tükör, csak nem volt az!! én mindegyiket egy gyümölcsös tálnak néztem, és nem is tükröződött, de foncsor sem volt rajta vagy vmi hasonlót amiben bármi is tükröződhetett volna. aztán volt egy nagy festmény, aminek az volt a címe, hogy egy nap mongóliában. érdekes történések voltak rajta. apró rajzokban azt láttam, ahogyan szétvagdosnak embereket, cafatokra darabolják a lábát, karját, fejét stb... és odadobják a madaraknak. és voltak szexuális dolgok is megfestve rajta, de eléggé perverznek tűnt, mert nagyon direktül sikerültek. mad.gif amikor kijöttem a kiállításról, le kellett ülnöm a döbbenettől. azt hittem egyedül vok a kiábrándultságban, de sokan végig sem tudták nézni, hanem iszkoltak kifelé, és bosszankodtak a folyóson, hogy mennyire drága és felületes volt, és csak a pénzt szedik ki az emberek zsebéből. mad.gif szipi
  • 0




0 felhasználó olvassa ezt a témát.

0 felhasználó, 0 vendég, 0 anonim felhasználó