Keresés a fórumban

Ami Einsteinnek nem sikerült – olyan elméletet találni, mely a természet erőit egyetlen, mindent magában foglaló egységes rendszerbe szervezi – azt Brian Greene könyvének „főhőse”, a szuperhúrelmélet képes megmagyarázni. Az elegáns univerzum képzeletbeli űrutasok, a vidám park körforgása, locsolócsövön élő hangyák világa segítségével próbálja megmagyarázni a kozmosz megértésében az elmúlt tíz évben bekövetkezett lélegzetelállító fejlemények jelentős részét. A szerző megvilágítja a modern fizika néhány olyan alapvető fejezetét, mint a speciális relativitáselmélet, általános relativitáselmélet stb., miközben átad valamit a kutatók által sokáig keresett egyesített elmélet iránti lelkesedéséből. A szuperhúrelmélet egyesíti a kis és nagy kiterjedések fizikáját, a kozmosz legtávolabbi zugát jellemző és az anyag legkisebb morzsáját uraló törvényeket. A tér és az idő hagyományos dimenzióin túl féltárul egy mikroszkopikus rezgő húrok alkotta 11 dimenziós univerzum, amelyben a tér szövedéke felhasadhat, majd újra befoltozódhat.A korszerű kutatások álláspontjának tükrében Brian Greene a Világegyetem törvényszerűségeit firtatja, azt, hogy ezek hogyan változtatják meg a kozmoszról kialakult hagyományos képünket, és hogy milyen kihívásokkal szembesülünk a végső elmélet kidolgozásakor. epub https://mega.nz/file/o80CRBgK#Gg7680CKbGr2JlH7vcGxok7ZY9wS1d_8QVZ8ILwJtaI mobi https://mega.nz/file/Js8khIqS#IX5wx2XP01jUvVUy2LMmuro7bsEdqKDh_PGVJjGMtc4

Földünk egykor élt leghatalmasabb testű állatai a szauruszok igen rövid idő, földtörténetileg szinte „egy pillanat alatt", azaz csaknem egyszerre pusztultak ki.Mi történt? Mi történhetett? Az őslénytannal, ősrégészettel, csillagászattal és számos más tudománnyal foglalkozó tudósok sora keresi a választ erre a titokra. Donald Goldsmith érdeme, hogy egybegyűjtve a különböző nézeteket, ráirányítja az olvasó figyelmét a Nemezis, a „halálcsillag" elméletére. Goldsmith könyvéből megtudhatjuk, hogy mi is az a periodikus üstökös-zápor, az Oorth-felhő, milyen titkokat rejtenek az olasz sziklák irídium-lelőhelyei, s fantáziánk segítségével könnyedén kalandozhatunk a csillagok, s a fényév-milliók emberi képzelettel alig felfogható régióiban. epub https://mega.nz/file/o9kCBKTK#AHhCfy7XY3OOLHobA1W5Wrbb_X1OBN9fN0DD-8Z_KJA mobi https://mega.nz/file/dwVlGIhZ#srEv7tMa044b4MKeTbIgDCItP3h9VRi_XDbjLWhDmhc

Hubert G. Wells-A tsavói emberevők és egyéb oroszlántörténetek epub Kiadás éve: Hubert G. Wells 1956-ban hagyta el Magyarországot, hogy Amerikában, Hollywoodban telepedjen le. Megalapította az Animal Actors of Hollywood nevű filmvállalatot, ahol elsősorban oroszlánokat idomított és "kölcsönzött" különböző amerikai filmekhez. A film és az állatok szerepeltetése nem volt új feladat számára, mert itthon Homoki Nagy István természetfilmjeiben solymászként, gepárdidomárként, illetve segédoperatőrként dolgozott. Könyvének első részében a 19. század utolsó, felgyorsított afrikai gyarmatosításának néhány, nem éppen romantikus epizódját villantja fel John Henry Patterson naplója segítségével, aki 1898 márciusában érkezett a Tsavo vidékére, hogy a vasútépítést ellenőrizze. Ezen a környéken emberevő oroszlánok garázdálkodtak, amelyeket utóbb sikerült puskavégre kapni. Ehhez hasonló események játszódtak le több évtizeddel később is, de kiderült, hogy varázslók által irányított "rémoroszlánok" a tettesek. A kötet második részében Joy és George Adamson "szomorú, igaz történetével", illetve a Távol Afrikától és más sikeres filmek forgatásának körülményeivel, az oroszlánok betanításának módjával ismerkedhetnek meg az olvasók. A fekete-fehér és színes fotókkal, valamint Prihoda Judit festményeivel illusztrált kötet - mindenkinek ajánlható, aki szereti az állattörténeteket. állattan biológia illusztrált magyar nyelvű magyar szerző oroszlán természettudomány letöltés https://data.hu/get/12903679/Hubert_G_Wells_-_A_tsavoi_emberevok.epub -

Charles Darwin-Egy természettudós utazásai epub Egy természettudós utazásai – Charles Darwin öt sorsformáló esztendejének története. Ama bizonyos idők krónikája, amikor az ifjú természetbúvár a kétárbócos fedélzetén glóbuszunk nagy részét beutazta. Közben röpke, de annál fontosabb időt töltött a Galápagos-szigeteken, s ott a madarak és a hüllők jellegzetességeit tanulmányozta. Az expedíció éles szemű, oknyomozó kutatóvá formálta Darwint, visszavonhatatlanul megváltoztatta életét. Megfigyeléseit összefoglaló útleírása pedig hírneves szerzővé avatta: „Életem első irodalmi alkotásának sikere jobban legyezgeti hiúságomat, mint bármely későbbi kötetem megjelenése” – írta évtizedek múlva. Azért ne feledjük: e későbbi kötetek között szerepel „A fajok eredete”, a természettudomány máig legnagyobb hatású könyve, az evolúcióelmélet foglalata. Izgalmas és tanulságos kalandok, egy új korszak nyitányát jelentő megfigyelések… A National Geographic Társaság részletes térképpel és tárgymutatóval egészítette ki, s most az Olvasó elé tárja az ifjú Charles útirajzát, hogy méltóképpen ünnepelhesse a nagy tudós születésének 200. évfordulóját. Napló az R. A. Fritz Roy kapitány parancsnoksága alatt álló Beagle földkörüli útja alkalmával meglátogatott országok természetrajzáról és geológiájáról Eredeti cím: Journal of researches into the geology and natural history of the various countries visited by H.M.S. Beagle, 1832–1836 brit szerző darwinizmus kalandregény magyar nyelvű regény természettudomány útleírás > Geographia, Budapest, 2009 letöltés https://data.hu/get/12906270/Charles_Darwin_-_Egy_termeszettudos_utazasai.epub -

Hipertér Léteznek-e további dimenziók? Lehetséges-e az időutazás? Meg tudjuk-e változtatni a múltat? Vannak-e átjárók párhuzamos univerzumokba? A tudósok egykor puszta spekulációnak tartották a fenti, valamennyiünket foglalkoztató kérdéseket. Az idők során azonban a helyzet változott: ma már ezek a kérdések állnak az utóbbi idők egyik legpezsgőbb kutatási területének középpontjában. Michio Kaku e könyvben a modern fizika legizgalmasabb (és talán legfurcsább) fejezetébe, a tizedik dimenzió, az időhurkok, a fekete lyukak és a párhuzamos univerzumok világába vezeti be az olvasót. https://mega.nz/file/NkcwnJCY#akWeS9BpkfFCccUVlIMx824r5kISOjTQYZUQcvBTcbI A lehetetlen fizikája A lehetetlenek világának lebilincselően izgalmas tudományos felderítése – a halálsugaraktól és az erőterektől a láthatatlanná tévő köpönyegig. A szerző kifejti, mennyire válhatnak elérhetővé ezek a technológiák a következő évtizedekben vagy évezredekben. Száz évvel ezelőtt a tudósok azt mondták volna, hogy a lézer, a televízió és az atombomba kívül esik a fizikailag lehetséges dolgok világán. A lehetetlen fizikája című könyvében a tekintélyes fizikus, Michio Kaku megvizsgálja, milyen mértékig válhatnak a jövőben hétköznapi valósággá a tudományos-fantasztikus irodalomból ismert módszerek és eszközök , amelyeket ma még egyformán lehetetlennek tartunk. Kaku a sci-fi világából indul ki, hogy a teleportációtól a telekinézisig szemügyre vegye a fizika ma ismert törvényeinek az alapjait – és korlátait. Lenyűgöző és gondolatébresztő beszámolójában elmagyarázza: Miként lehet képes az optika és az elektromágnesség (az elektrodinamika) tudománya a fénnyel körbekerültetni egy tárgyat , ahogy a patak körülfolyja a sziklát, és ezáltal a „folyás irányában” elhelyezkedő megfigyelő számára láthatatlanná tenni a tárgyat. Hogyan lehet a torlósugár-hajtóműves rakétákkal, napvitorlásokkal, antianyaggal működő hajtóművekkel vagy nanorakétákkal eljutni a közeli csillagokig. Miként válhat egyszer majd lehetségessé – az MRI, a számítógépek, a szupravezetés és a nanotechnológia lehetőségeit kihasználva- az egykor áltudománynak tartott telepátia és pszichokinézis. Miért összeegyeztethető az időgép a kvantumfizika ismert törvényeivel , noha csak egy hihetetlenül fejlett civilizáció lehetne képes egy ilyen berendezést megépíteni. MICHIO KAKU az elméleti fizika Henry Semat professzora a New York Egyetem Doktori Iskolájában. A húr-térelmélet egyik létrehozója. Több könyvet írt, melyek közül a Hipertér az év ismeretterjesztő könyve volt. Gyakran szerepel a televízióban is, ismeretterjesztő sorozatai a tévécsatornákon is feltűnnek. New Yorkban él. https://mega.nz/file/k5tmWYZI#rBnebxwmDFxzMXNUKq2lhTZEMOpuXgZz3r9S2WB-HMc

Clinton Richard Dawkins (Nairobi, 1941. március 26. –) brit etológus, evolúciós biológus és népszerű tudományos író. 1995-től 2008-ig az Oxfordi Egyetemen Charles Simonyi által létrehozott Tudomány-népszerűsítő Tanszék (Public Understanding of Science) vezetője.A Royal Society tagja, aktív ateista, műveiben gyakran foglalkozik vallási kérdésekkel. Hírnevét 1976-ban Az önző gén című könyvével alapozta meg, amelyben ismertette a géncentrikus evolúció lényegét és annak utolsó fejezetével megalkotta a memetika alapjait. Ezt követte 1982-ben A hódító gén. Gyakori vitapartner televíziós és rádiós műsorokban főként evolúciós biológiai, kreacionizmussal kapcsolatos és vallási témákban. Emellett lelkes szekuláris humanista, szkeptikus és a Brights Mozgalom kiemelkedő alakja. Az önző gén Az önző gén. Előszó Miért vannak emberek? A replikátorok Halhatatlan spirálok A géngép Agresszió: stabilitás és az önző gép A génkedés művészete Családtervezés Nemzedékek harca A nemek harca Te vakarod a hátam, én meg lovagolok a tiéden Mémek: az új replikátorok. https://mega.nz/file/kok0DT6Y#_0vCTy4HDktt32ZSGdrOF3iey1mIxI07OhCESUcGklE A hódító gén Vajon mik azok az egységek, amelyek között a természetes szelekció válogat; kik a harcoló felek a létért folyó küzdelemben? – teszi föl ebben a könyvében is a kérdést a szerző. A biológusok egy része azt válaszolja erre: a rátermettségük növelésén fáradozó egyedek, mások viszont a saját fennmaradásukért „fáradozó” génekre igyekeznek terelni a gyanút. Nem volna elvi különbség e két nézet között, ha az élő szervezetek tulajdonságait (mármint a genetikai hátterűeket) kizárólag az adott szervezetben helyet foglaló s egymással együttműködő gének határoznák meg. Ha azonban az egyik élőlény génjeinek fenotipusos hatásai átterjedhetnek a másik élőlény testére, a közös testen osztozó gének pedig olykor egymás ellen dolgoznak, akkor az evolúciós alkalmazkodás lehetőségeinek vizsgálatát újabb dimenziókkal kell bővítenünk. Ezért nem pusztán játék a szavakkal, amikor Dawkins a termeszvár vagy a hódgát génjeiről beszél; amikor a paraziták és gazdáik közötti evolúciós „fegyverkezési versenyben” kialakult manipulációkat genetikai távolhatásként értelmezi, vagy amikor tényleges és potenciális „törvénysértő” génekről elmélkedik. Mindezzel újabb pontokon ássa alá a hagyományos egyedközpontú felfogást, hogy azután a génközpontú világkép keretében helyezze vissza jogaiba, „fedezze föl újra” a valami okból mégiscsak létező egyedi organizmust. A hódító gén egy Darwinnál is darwinistább, bizonyos tekintetben mégis úttörő evolúcióelméleti irányzat alapműve, a tárgyához tartozó legfontosabb fogalmakat, eszméket és téveszméket újszerűen megvilágító tankönyve. Mint ilyen, elsősorban biológusoknak és biológusjelölteknek szól, de boldogulhat vele mindenki, aki olvasta és élvezte Dawkins első könyvét, Az önző gént. https://mega.nz/file/gpV3jKoQ#JQViFJd0xrU3U1s9u7_5-xSRzFgZHNFJNNjWPxh05vs A vak órásmester E világhírű könyv szerzője szerint az élők világát megszabó vak égi „órásmester” maga a halmozódó szelekció. Dawkins érthetően és szemléletesen foglalja össze az „élet tudományának” mai állását, melynek vezérelve a ma is sokat támadott evolúciós gondolat. A szerző arra törekszik, hogy megmagyarázza a vak véletleneket, a látszólagos csodákat. Megpróbál rávilágítani az élő szervezetek bonyolultságának rejtélyére, és egyben a megoldást is megadja. https://mega.nz/file/M4FywDwI#062R2G61sKbangmyr810wQXD1t7_MjjbT_uM0ws6Kus Folyam az édenkertből RICHARD DAWKINS, a Charles Simonyi által Oxfordban újonnan alapított Tudománynépszerüsítõ Tanszék elsõ professzora. A VILÁG – EGYETEM sorozat számára írt könyvében a génkutatás újabb eredményeit ismerteti. Miként alakulhatott ki az élet a Földön? Digitális információk, bitek halmaza az élet, s az ember – vagy bármely élõ szervezet – kivételes „programozott túlélõgép”? Egyetlen közös õstõl származik minden földi élõlény? Miért 50-50% a nemek közti arány? A gének hömpölygõ folyamáról szóló könyv az evolúció történetén kalauzolja végig az olvasót. https://mega.nz/file/tkkEFJID#tLptEov3dh_1isXUwSBsWyDPWrlaAIIm23216I4E658 A valószínűtlenség hegyének meghódítása A Valószínűtlenség Hegyének meghódítása Richard Dawkins egyik legjobb könyve. Dawkins – talán némileg meghökkentő módon – e könyvében az organizmusok evolúciós alkalmazkodásának gyöngyszemeit tárja elénk; a szokott világos, lebilincselő stílusban. Végig olyan témákat tárgyal, melyek kapcsán darwini természetes szelekció erejét a trivialitásokon messze túlmenően bemutathatja. Egyik korábbi könyvére, A hódító génre rezonál a állatok építményeinek, kiváltképp a pókhálók természetrajzának és evolúciójának bemutatása. Tanúi lehetünk annak, ahogy – az idők jeleként – számítógépes algoritmusok reprodukálják nemcsak a pókháló szövésének folyamatát, hanem a szövést lehetővé tevő, öröklött magatartásforma evolúcióját is. a leglebilincselőbb azonban – talán – a szemek természetrajza: az evolúció mintegy negyven (!) módozatát munkálta ki – ahogy Dawkins mondja – a „felvilágosodásnak”. S ez a szó kapóra jön: Dawkins könyve felvilágosító mű a javából. Most, amikor egyfelől a mesterséges szelekció modern válfaja: az in vitro (kémcsőben zajló) genetika korábban sohasem látott molekulákat termel, a másfelől nálunk is egyre-másra jelennek meg a természetes szelekción alapuló evolúciót butaságból vagy tudatos kampány részeként tagadó sajtótermékek, egy ilyen munka jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Aki ennek alapján nem érti meg a biológiai evolúció működését, az valószínűleg soha nem is fogja, viszont aki meg akarja érteni, az egyik legjobb segítőtársra talál benne. A szakemberek sem fognak azonban unatkozni: számukra Dawkins néhány korábbi, már-már dogmatikus nézetének nyílt vagy burkolt feloldásával szolgál Hogy melyek ezek? Tessék elolvasni a könyvet! https://mega.nz/file/A1tU2JZB#RRXy2QVKsdWYzCHFRHdCkmeBMata1zo3nRhQrrjatzE Az ördög káplánja Az Ördög Káplánja érdekfeszítő, személyes hangú válogatás eddig megjelent írásaiból, amelynek nyomán kirajzolódik a tudomány egyik legkiemelkedőbb elméjének portréja. A válogatásban munkásságának kulcsfontosságú írásai szerepelnek, melyekhez Richard Dawkins témánként új, a keletkezés körülményeire utaló értelmező szövegeket is írt. Irodalmi értékű írásaiból megmutatkozik széles érdeklődési köre, erőteljes nézeteinek kihívó jellege. Írjon bár az evolúció és az általában vett tudomány jó néhány aspektusáról, elhunyt kollégáiról, a nevelésről, a számítógép és az ember kapcsolatáról, a terrorizmusról és – nem éppen mellékes témaként – a vallásról, stílusa gyakran provokatív, de sohasem enged az intellektuális színvonalból.. Nemcsak átadja az ismereteket, hanem egy egységes világkép részeként értelmezi is azokat. Irásainak intellektuális hősei között találjuk Darwin, Jean Henri Fabre, Gregor Mendel, H.G. Wells, T.H. és Julian Huxley alakját.A kötet későbbi írásaiban Dawkins modern szerzők mai nézeteivel vitatkozik, vagy éppen bizonyos társadalmi jelenségeket elemez és értelmezi azokat. Gondolkodása éles ellentétben áll a legtöbb divatos áramlattal, például a New Age miszticizmusával és spiritualizmusával, a posztmodern tudományelmélettel és a zárt, tekintély elvű, vallásos hittételekre alapuló gondolkodással. Az embert éppen úgy a földi lét részeként szemléli, mint bármely más élőlényt, és ebből a nézőpontból szemlélve különös megvilágításba kerülnek a biológia és a tudomány tényei, de még inkább az erkölcs, a filozófia és a vallás. Richard Dawkins, aki híres arról, hogy tántoríthatatlan, sőt könyörtelen, ha a tudomány igazságát és módszereit védi, ebben a válogatásban megmutatja szelídebb, szemlélődőbb arcát is, ami sok olvasóját meglepheti. https://mega.nz/file/YosykRAY#BuvQSyQC65O9-f1qLKUjwqTR4nrdmMKkVkOiKAAV2jA Isteni téveszme Van-e Isten? Mit mond a tudomány erről az ősi kérdésről? Hogyan jöhetett létre a világ és az élet összetettsége, ha egyszer ennyire valószínűtlen? Mennyi idős a világegyetem? Mi köze az evolúciónak a valláshoz és a jósághoz? A Bibliából merítjük-e erkölcseinket? Isten volt előbb vagy a „képzeletbeli barát”? Milyen út vezet Isten szeretetétől a terrormerényletekig? Ilyesfajta kérdésekkel foglalkozik Richard Dawkins angol evolúciós biológus, az Önző gén és több más nagy feltűnést keltő könyv szerzője a legújabb kötetében amellyel ismét világszerte szenvedélyes viták kereszttüzébe került. Provokatív és lendületes stílusban fejti ki tudatosító mondanivalóit, többek közt, hogy Isten létezését tudományos hipotézisként kell kezelni, hogy nem volna szabad a gyerekeket vallási „címkékkel” megjelölni, legfőképpen pedig, hogy „az ember ateistaként is képes boldog, kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni”. https://mega.nz/file/pxk2nLYI#lWP8poqHWkSwLpLpyJVuUrPpyNkFCN6He-_XoZPY5G0 A legnagyobb mutatvány 150 évvel ezelőtti megjelenésekor Charles Darwin főműve, A fajok eredete megrázó erővel hatott kora társadalmára és a vihar máig nem csitult. Miközben az evolúciót a világ vezető tudósai, sőt teológusai ma már egybehangzóan tudományos tényként fogadják el, még mindig több millióan kérdőjelezik meg a helyességét. A legnagyobb mutatványban Richard Dawkins az „intelligens tervezéssel” és azokkal a kreacionista tanokkal száll szembe, amelyek megkérdőjelezik az evolúció tényét. A világhírű brit tudós új könyvében egy nyomozó szemével vizsgálja a természetes kiválasztás számos példáját, és tárja fel előttünk az evolúció folyamatának részleteit. A könyv megjelenésének időzítése tökéletes, hiszen korábban soha nem látott mértékű burjánzásnak indultak azok az áltudományos nézetek, amelyek szószólói cáfolni akarják az evolúció elméletét. Dawkins merészen – gyakran ironikusan – száll szembe ezekkel a tudománytalan állításokkal, és miközben sorra veszi őket, szórakoztató bepillantást nyújt a természet világába és annak helyes értelmezésébe. A legnagyobb mutatvány az emberi törzsfejlődés, a biológia, a molekuláris genetika és a mai tudomány más területeit lebilincselő formában mutatják be az olvasónak. Richard Dawkins angol etológus, evolúciós biológus, népszerű tudományos író. Az Oxfordi Egyetem Faculty of Public Understanding of Science vezetője. A Royal Society tagja. Számos világhírű bestseller szerzője, A legnagyobb mutatvány a 10. könyve. https://mega.nz/file/xx003bjb#7FeZNDvXvXauuFlz0Ck1Ya8VDqAUeqJEkZ6XsL2arqk A valóság varázsa A varázslatnak sok formája van. Őseink leginkább arra használták, hogy a világ érthetetlen jelenségeit magyarázzák meg vele, mielőtt tudomány választ talált volna rájuk. Az ókori egyiptomiak szerint az éjszaka akkor jön el, amikor Nut istennő lenyeli a napot. A vikingek szerint a szivárvány az istenek hídja a földi világba. A földrengéseket a japánok egykor az óriási harcsával magyarázták, ami a hátán hordozza a világot – és minden alkalommal, amikor megrázza a farkát, a föld remegni kezd. Ezek mind varázslatos, különleges történetek. Van azonban még valami, ami ennél is varázslatosabb: megtalálni az igazi választ ezekre a kérdésekre. Ez a valóság varázsa – a tudomány. A valóság varázsa seregnyi találó gondolatkísérlettel, lenyűgöző illusztrációkkal és megdöbbentő tények garmadájával segíti a természeti jelenségek megértését. Miből vannak a dolgok? Mennyi idős a világegyetem? Miért néznek ki úgy a kontinensek, mintha egy kirakós szétszedett darabjai volnának? Mi okozza a tsunamit? Miért van ilyen rengeteg féle állat és növény? Ki volt az első férfi, vagy nő? A könyv letehetetlen, látványos detektívtörténetként kalauzol végig a legkülönbözőbb tudományágakon, arra sarkallva az olvasót, hogy közben ő maga is gondolkodjon a tudósok fejével. Richard Dawkins, a világ leghíresebb evolúciós biológusa, és a tudományos oktatás egyik legszenvedélyesebb élharcosa egész karrierjét annak szentelte, hogy megismertesse a tudomány csodáit a felnőttekkel. Most azonban Dave McKean illusztrátorral közösen arra vállalkozik, hogy páratlan oktatói tehetségének segítségével minden korosztály számára elérhetővé tegye a tudomány varázslatos világát. Dawkins és McKean könyve valódi kincsesbánya mindazok számára, akik valaha is eltűnődtek azon, hogyan működik a világ. Olyan képes kalauz a világ titkaihoz, mely hosszú éveken át útitársunk lehet. https://mega.nz/file/kokyVBYK#t29fAmV040-N9dK4GXZt3-5IswA9kSKX6pDqgKbpBwQ

A nagy bumm „A világmindenséggel kapcsolatban az a leginkább fölfoghatatlan, hogy meg lehet érteni” /Albert Einstein/ Simon Singh hisz abban, hogy nem csak az Einsteinhez hasonló géniuszok képesek fölfogni a világegyetem természetét meghatározó fizika lényegét. Mindnyájan képesek vagyunk rá. Könyve az ókori teremtés-mítoszoktól a görög filozófusokon és későbbi évszázadok gondolkodóin át kiváló, olykor hóbortos tudósok sorával ismertet meg, akik a világ keletkezésének megértéséért küzdve már-már megszállottan szegültek szembe az örökkévaló, változatlan kozmoszt hirdető akadémikus tudományossággal. Könnyed és világos stílusban magyaráz el bonyolult tudományos gondolatokat. Megérthetjük például, mi rejlik a kozmikus tágulás, a vöröseltolódás, a gravitációs tér vagy a szférák zenéje kifejezések mögött, s közben nagy ívű és lebilincselő történeti áttekintést kapunk a világegyetem létrejöttét magyarázó ősrobbanás-elmélet kialakulásárol. A Nagy Bumm élvezetes és kalandos tudománytörténeti utazás. Simon Singh 1964-ben született az angliai Somersetben. A Cambridge-i Egyetemen részecskefizikából szerzett PhD-fokozatot. Először producerként dolgozott a BBC-nél, majd Fermat utolsó tétele címmel 1996-ban díjnyertes dokumentumfilmet rendezett. Két korábbi könyve – A nagy Fermat-sejtés és a Kódkönyv – világszerte nagy sikert aratott. https://mega.nz/file/c4EBWYID#SiThkg0_RAAoCshpRQVxOO_GRe3-kvfoLH13W_B1uyE Kódkönyv A rejtjeles kommunikáció egyidős az írásbeliséggel. Ez a rögeszmés titkolódzás az idők folyamán drámai hatással volt nem egy háború kimenetelére, birodalmak sorsára és egyéni életekre is. A nagy Fermat-sejtés szerzőjének új könyve számos kódrendszer matematikai, nyelvészeti és technológiai leírásán, valamint a mögöttük megbúvó nem mindennapi egyéniségek bemutatásán keresztül követi nyomon a rejtjelezés és rejtjelfejtés lebilincselő történetét az ókori Görögországban folytatott katonai kémkedéstől a modern számítógépes titkosírásokig. Ez a rendkívül szerteágazó kérdéseket boncolgató könyv egyszer s mindenkorra megváltoztatja a történelem mozgatórugóiról alkotott véleményünket, és hatására azon is elgondolkodhatunk, vajon a legutóbb elküldött e-mailünk tartalma mennyire maradt titokban. A könyv 2000-ben elnyerte az olasz Cortina-Ulisse Európai Díjat, amelyet kétévenként adományoznak a legjobbnak ítélt európai tudományos ismeretterjesztő könyvnek. https://mega.nz/file/9gNhUYgJ#1B8Tjt9_PU5vXj7uePv6uaSxekXRLnHDJnrgBdv8ln8 A nagy Fermat-sejtés „Igazán csodálatos bizonyítást találtam erre a tételre, de ez a margó túl keskeny, semhogy ideírhatnám.” A 17. században élt francia Pierre de Fermat-nak e szavai felcsigázták az emberek képzeletét, s különös matematikai küzdelemre késztették az elkövetkező nemzedékeket. A nagy Fermat sejtés a matematika szent Grálja lett. Voltak, akik egész életüket a bizonyításnak szentelték. Akadt, aki kétségbeesésében önkezével vetett véget életének, másvalakit pedig épp a nagy Fermat-sejtés mentett meg az öngyilkosságtól, ezért végrendeletében óriási díjat ajánlott fel a megoldásért. És akkor jött egy princetoni professzor, Andrew Wiles, aki már tízéves kora óta álmodozott a bizonyításról. 1993-ban, hétévi magányos és titokban végzett kutatómunka után szenzációs bejelentéssel kápráztatta el a világot: megvan a bizonyítás! https://mega.nz/file/YxEXlKbA#pN0h4b7sLWAspnCl83jIOSN2l1xo8sC8AFaIb4-9VWE