Keresés a fórumban

Két centiméter magas. Tűzvörös. És varázserejével bármely halandó ember életét pokollá teheti… természetesen csakis a legjobb szándékoktól vezérelve. George Bitternut, a különc nyelvész véletlenül bukkan rá az ősi megidéző szövegre, amely előszólítja ezt a rettentő hatalmaknak parancsoló, aprócska démont.A lény azonban sajnos semmi olyat nem hajlandó tenni, amiből George-nak személyes haszna származna – viszont hajlandó segíteni a barátain.Időnként egészen katasztrofális következményekkel… Ez az ördögien mulatságos, csalafinta novellafüzér Asimov új oldalával ismerteti meg hűséges olvasóit. Az SF nagymestere ezúttal a habkönnyű szórakoztatás mellett teszi le voksát, de a tőle megszokott rendszerező, csavaros észjárás minden történetben a felszínre bukkan. Isaac Asimov: Azazel https://data.hu/get/12186993/Azazel_-_Issaac_Asimov.epub

Ken MacLeod (Stornoway, Lewis sziget, Skócia, 1954. augusztus 2.) skót sci-fi-szerző. A Glasgow-i Egyetemen zoológiát hallgatott, doktori disszertációját a biomechanikáról írta. Egy ideig komputerprogramozóként dolgozott. Ezalatt kezdte írni első regényét is, amely végül 1995-ben jelent meg The Star Fraction címmel. Ezzel vette kezdetét a Fall Revolution sorozat, a közeljövő balkánosodott Nagy-Britanniájában játszódó trilógia. A The Star Fraction 21. századában törvények szabályozzák a tudományos haladást, ám ez sem vethet gátat a mesterséges intelligenciák forradalomba torkolló fejlődésének. A sorozat szokatlan lezárásaként MacLeod egy negyedik kötetet is írt, amely azonban nem továbbviszi a történetet, hanem azt vizsgálja, mi történik, ha a főhős az első rész végén más döntést hoz, vagyis egy párhuzamos világot vázol föl, nem épp derűs ecsetvonásokkal. Az ezredfordulón fogott bele a Fénynél sebesebben című trilógiába. Ez két idősík között ugrálva követi az emberiség erőfeszítéseit, hogy egy intergalaktikus testvériség egyenrangú tagjává válhasson. A trilógia első két kötete (Kozmonauták vára, Sötét fény) magyarul is megjelent. Ken Macleod: Kozmonauták vára https://data.hu/get/12185411/Kozmonautak_vara_-_Ken_MacLeod.epub Ken Macleod: Sötét fény https://data.hu/get/12185412/Sotet_feny_-_Ken_MacLeod.epub

A 21. századi Amerika egészségügyi rendszere összeomlott, a törvénykezés az ellátást az állampolgárok teljes és végleges sterilizálásához köti, a kórházakban pedig az orvosokat komputerek és robotok váltják föl. Mindezzel a kormányzat a vérengzésbe torkolló egészséglázadásokra keresett megoldást, de a helyzetet némiképp túlreagálta. A rendszerből kikerültekkel illegalitásba menekült orvosok foglalkoznak csak, akik ha kell, műtenek a konyhaasztalon is. Ám az egészségügyi készleteket a hatóságok szigorúan felügyelik, rendelkezéseik kijátszása csupán alvilági módszerekkel sikerülhet. Billy az ellenálló orvosok köré szerveződött földalatti mozgalom tagja, csempész, azaz „pengefutár”. Az életét kockáztatja azért, hogy mások megmenekülhessenek. A rendszer ellensége ő, mégis az amerikai nép egyik utolsó reménysége.E könyv utóélete legalább olyan izgalmas, mint maga a történet. Alan E. Nourse 1974-es regényét Hollywood leopciózta, és meg is kezdődtek az előmunkálatok. A legendás William Burroughs irodalmi forgatókönyvet készített belőle, a film azonban sosem valósult meg. A forgatókönyv végül Ridley Scott kezébe került, akinek nagyon megtetszett a cím, így megvásárolta a jogokat… hogy egy egészen más filmet forgathasson le, a Szárnyas fejvadászt. Alan E. Nourse - William S. Borroughs: Pengefutár https://data.hu/get/12183686/Pengefutar_-_Az_igazi_Blade_Runner_-_Alan_E_Nourse.epub

Mi történne, ha a terroristák győznének? Ez a 21. századi Amerika egészen más világ, az egykori Egyesült Államok északi része iszlám köztársaság, délen pedig a keresztény fundamentalisták vetették meg lábukat. New York és Washington radioaktív romhalmaz, Phoenix kiürült, Chicagóban pedig külön kis polgárháború dúl. Seattle a muszlim területek új fővárosa, ahol ugyanúgy tombol a futballőrület és a médialáz, mint régen, de a nők csadorban járnak, alkohol helyett az emberek Dzsihád-Kólát isznak, a minaretekből pedig a müezzinek imára hívó kántálása visszhangzik. Rakkim Epps, az elit kiképzést kapott bérgyilkos állami megbízásból nyomozni kezd egy eltűnt történésznő után, akinek leleplező bizonyítékok lehetnek a kezében az USA elleni atomtámadások kitervelői ellen. Azt azonban nem sejti, hogy őutána is kutat valaki, egy ördögi megbízó által felbérelt zseniális pszichopata, aki ugyancsak művésze a gyilkolásnak, és mindent elkövet annak érdekében, hogy az igazság titokban maradjon. Robert Ferrigno stílusteremtő politikai thrillere briliánsan ötvözi a keleti és nyugati civilizációk világát, elolvasásának hatására a napi hírek is új értelmet nyernek az ember szemében. „Egy lenyűgözően jó író könyve." – Elmore Leonard „Ferrigno egyforma tehetséggel adagolja az izgalmakat és a humort, aki olvasni kezdi a könyvét, legközelebb csak az utolsó oldal után teszi le." – The Washington Post Robert Ferrigno: Ima egy bérgyilkosért https://data.hu/get/12181625/Ima_egy_bergyilkosert_-_Robert_Ferrigno.epub

Anthony Burgess, született: John Burgess Wilson (Manchester, 1917. február 25. – London, 1993. november 22.) brit regényíró, költő, zeneszerző, műfordító, újságíró, zongorista, nyelvész, tudósító. Manchesterben született, az Egyesült Államokban és Európában is élt, később hosszú időre Délkelet-Ázsiába költözött. Művei főleg a fikción alapulnak. Az egyik legjelentősebb alkotása a Gépnarancs (A Clockwork Orange), mely egy elképzelt jövőben játszódik, központi témája pedig az erőszak. Tanulmányokat jelentetett meg olyan kiemelkedő írókról és költőkről, mint James Joyce, Ernest Hemingway, William Shakespeare és D. H. Lawrence. Language Made Plain és A Mouthful of Air című írásai pedig a nyelvészet területén jeleskednek. Termékeny újságíró volt, több nyelven is írt. (Egyes források szerint nyolc nyelven tudott, mások tizenhárom nyelvről számolnak be: kínaiul, héberül, japánul, perzsául és svédül jól, angolul, franciául, olaszul, spanyolul, németül, oroszul, malájul és walesiül folyékonyan beszélt. Műfordítással és adaptálással is foglalkozott (Oedipus the King, Cyrano de Bergerac). Olyan színpadi előadásokhoz írt forgatókönyvet, mint a Jesus of Nazareth vagy a Moses the Lawgiver. 1956-ban szerezte a Sinfoni Melayu című zenei szerzeményét. 1982-ben pedig a BBC mutatta be Blooms of Dublin című szintén zenei művét.

Alfred Bester (Doylestown, Pennsylvania, 1913. december 18. – New York, 1987. szeptember 30.) amerikai sci-fi-író, forgatókönyvíró, szerkesztő és képregényrajzoló. A klasszikus sci-fi egyik nagy alakja. A University of Pennsylvanián tanult, tagja volt a híres Philomathean Society nevű egyetemi írói csoportnak. Ezután beiratkozott a Columbiai Jogi Egyetemre, de nem fejezte be tanulmányait. 1936-ban vette feleségül Rolly Goulkót, aki Rolly Bester néven híres színésznő lett a Broadwayn. Alfie, ahogy barátai nevezték, az '50-es évek közepén Európába költözött, de rövid idő múlva visszatért New Yorkba, és csak a '80-as években költözött végleg Pennsylvaniába. Bester 25 évesen publikálta első novelláját, a The Broken Axiom-ot, ami a Thrilling Wonder Stories 1939. áprilisi számában jelet meg. Ekkor ismerkedett meg Robert A. Heinleinel, akivel barátok lettek. 1942-ben meghívást kapott a DC Comics-tól, hogy készítsen különböző DC-sztorikat. Így Bester olyan híres képregényekbe is besegített, mint a Superman. Hamarosan Lee Falk híres Fantomját is ő készítette. Az '50-es évek elején, közel nyolc évnyi kihagyás után kezdett újra sci-fi novellákat publikálni, és egészen addig dolgozott az Astounding számára, amíg Campbell bele nem mélyedt az L. Ron Hubbard-féle dianetikába és az ebből kinövő szcientológiába. Ekkor váltott Bester és lett a H. L. Gold szerkesztette Galaxy Science Fiction írója. Bester a hosszú kihagyás után lassan kezdett erőre kapni, és az '50-es években megírta az klasszikus SF két kiemelkedő regényét, Az arcnélküli embert (The Demolished Man) és a Tigris! Tigris!-t. (Először egy magazinban jelent meg, négy részletben. Ezután könyvformában is napvilágot látott Angliában Tiger! Tiger! címen. Későbbi könyvkiadásai azonban már a The Stars My Destination, azaz A célom a csillagok címet viselik. Sok helyen hivatkoznak azonban rá továbbra is Tiger! Tiger! címen.) Az arcnélküli ember 1953-ban megjelent regény az első Hugo-díjas regény, ugyanis abban az évben osztották ki először a díjat. A regény először a Galaxy-ban jelent meg '52-ben folytatásokban. A regényben Bester az általa oly jól művelt krimi-sci-fi keveréket alkalmazza, telepatikus szereplőkkel. Az 1955-ben megjelent The Stars My Destination (Tigris, tigris)sokak szerint Bester legjobb regénye. A történet bizonyos ötleteit akkor találta ki, mikor Rómában élt. A főhős hányattatásait pedig egy kínai férfi, bizonyos Poon Lim történetéről mintázta, aki 133 napot töltött egyedül a Csendes-óceánon a második világháború alatt. A könyv egyfajta modern Monte Cristo grófja feldolgozás, a főhőst a bosszú vezérli egy barokkos jövőben, melyet a feje tetejére állított a jaunt, a teleportáció. Ez a regény szintén a Galaxy-ban jelent meg folytatásokban.

EGY ŰRHAJÓ. EGY BRUTÁLIS VÉRFÜRDŐ. ÉS HAT FRISSEN ÉBREDT KLÓN.A GYILKOS CSAK KÖZTÜK LEHET. A Dormire nevű többgenerációs űrhajó fontos küldetést teljesít: az emberek első nemzedéke hagyta el ezen a hajón a Földet, hogy jobb világot találjon magának a Tau Ceti körül keringő Artemisz bolygón, ami tökéletesen lakhatónak tűnik. Az űrhajót klónok működtetik, miközben több ezer ember hibernációban alszik. Látszólag minden remekül működik: a klónok a testük végső elöregedésekor lementik az elmetérképüket, majd a hajó MI-je segítségével betöltik ugyanannak a klónnak egy új, fiatal változatába, és felébresztik. Egy nap azonban a legújabb változatok borzasztó körülmények közt ébrednek fel. Az indulást leszámítva nem emlékeznek semmire. Ráadásul letértek a pályájukról, és az űrhajót forgató gravitációs meghajtó leállt. Az MI-t nem lehet elérni. És ha mindez még nem lenne elég: a korábbi legénység minden tagját brutálisan meggyilkolták, a holttesteik lebegnek mindenhol. A hat ébredő kétségbeesetten, egymásra utalva próbálja megmenteni a hajót és saját magukat, miközben tudják, hogy senkiben sem bízhatnak, és hogy jó eséllyel a gyilkos köztük van. Mur Lafferty: Hat ébredés https://data.hu/get/12177594/Mur_Lafferty_-_Hat__ebredes.epub

Mary Wollstonecraft Shelley (London, 1797. augusztus 30. – London, 1851. február 1.) angol romantikus író, a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz mű szerzője. A romantikus költő Percy Bysshe Shelley felesége volt. Mary Shelley, Mary Wollstonecraft Godwin néven született Londonban 1797-ben. Anyja az ismert feminista írónő Mary Wollstonecraft volt, aki Mary születését követően gyermekágyi lázban meghalt. Apja az ismert író, filozófus és újságíró, William Godwin volt. Mary Shelley soha nem járt iskolába, írni és olvasni Louisa Jonestól tanult meg, tudását pedig apja hatalmasnak mondható könyvtárában szerezte, többnyire autodidaktikusan. Ugyanakkor házuk tudósok, művészek, ismert szabadgondolkodók törzshelye volt, így gyakran végighallgatta azok beszélgetéseit, vitáit. Tizenegy éves korában megírta első rövidebb művét, Mounseer Nongtongpaw-ot, melyet apja kiadója publikált is. 1812-re a Mary és mostohaanyja közötti feszültség annyira felerősödött, hogy az apjának el kellett küldenie William Baxterhez, Skóciába. Itt egy szerető családban találta magát, melynek érzése egész életén keresztül elkísérte. 1831-ben a Frankenstein előszavában azt írta, hogy ez az időszak volt az, amikor íróvá fejlődött.1816 szeptemberében Percy Bysshe Shelleyvel visszatért Londonba. Nemsokára, október 9-én Mary féltestvére, Fanny Imlay öngyilkos lett, majd december 10-én Shelley felesége, Heriett is öngyilkos lett. Mostohatestvére, Claire Clairmont közben terhes lett Byrontól, aki viszont nem akarta őt feleségül venni. 1816. december 30-án Londonban, Mary és Percy összeházasodtak. A házassághoz Mary apja is áldását adta. Három gyermekük született, ebből kettő korán meghalt. A következő években Olaszország különböző városaiban éltek, magukkal vitték Mary mostohatestvérét, Claire-t is, aki időközben a közös gyereküket, Allegra Byront apja, Byron gondjaira bízta. 1822. július 8-án férje, Percy, miután hajójával viharba került, meghalt. Férje elhamvasztása után Mary visszatért Londonba, ahol 53 évesen, 1851. február 1-jén meghalt.

John Michael Scalzi (1969. május 10. –) amerikai sci-fi-író, az Amerikai Science-fiction és Fantasy Írók Egyesületének elnöke. Első könyve, a Vének háborúja 2005-ben jelent meg és Hugo-díjra jelölték a legjobb regény kategóriában. John Scalzi az ezredforduló után feltűnt sci-fi írók nemzedékének termékeny és invenciózus tagja. Több stílusban és médiában kipróbálta magát, ír filmrecenziókat, ismeretterjesztő könyveket és esszéket. Dolgozott kreatív tanácsadóként a Csillagkapu Univerzum tévésorozatban; népszerű blogja, a Whatever pedig az egyik legrégibb a maga nemében. A Vének háborúja az első műve, mára kultkönyvvé vált, az univerzuma a későbbiekben öt további kötettel bővült. Scalzi szakmai elismerését jelzi, hogy 2010-ben megválasztották az Amerikai Science-Fiction és Fantasy Írószövetség elnökévé. A bezárt elmék című regénye 2014-ben, folytatása a Fejvesztve 2018-ban jelent meg,

Thea Gabriele von Harbou (1888. december 27. - 1954. július 1.) német forgatókönyvíró, író, filmrendező és színésznő volt. Különösen a tudományos fantasztikus film klasszikus Metropolis és a történet alapjául szolgáló forgatókönyvírójaként ismert. Harbou forgatókönyvíróként működött együtt a férje, Fritz Lang filmrendezővel, a némafilmről a hangos filmre való átmenet idején. Fritz Lang 1927-es Metropolisz című klasszikusa nagy sikert aratott, és más művekhez is inspirációt adott. A Queen együttes Radio Ga-Ga című számában is megjelentek a film egyes részletei. Thea von Harbou: Metropolisz https://data.hu/get/12162334/Metropolisz_-_Thea_von_Harbou.epub

Paolo Tadini Bacigalupi (1972. augusztus 6.-) amerikai sci-fi és fantasyszerző, kinek legismertebb munkája a nemzetközileg elismert A felhúzhatós lány című disztopikus regény. Keményvonalas sci-fik mellett szívesen ír ifjúsági regényeket is, melyek közül a legismertebb a Hajóbontók című, szintén sötét hangulatú regénye. A felhúzhatós lány című regénye 2009-ben Nebula díjat, 2010-ben Hugo és Locus díjat is kapott . Utóbbit megosztva kapta China Mieville Város és város között regényével. A Time magazin szerint 2009 tíz legjobb regénye között szerepel.

William. R. Forstchen (New Jersey, Millburn, 1950. október 11. –) amerikai író, történész. Az 1970-es évek végén Maine-be költözött, ahol középiskolában történelmet tanított 10 évig. Ez idő alatt publikálta első regényeit (Prophet trilógia, Into the Sea of Stars és The Gamester Wars). 1989-ben doktorált történelemből a Purdue egyetemen. Doktorátusi témája az amerikai polgárháború volt, címe: The 28th USCTs, Indiana's African-Americans go to War, 1863–1865. Ez a téma szolgált később alapjául egyik díjnyertes regényének, a We Look Like Men of War-nak. 2010-ben jelent meg az Egy másodperccel később című regénye, mely egy Egyesült Államok elleni EMP (elektromágneses) támadásról szól, melynek következtében megszűnik, az áram, vízellátás nincs kommunikáció, fogyóban a gyógyszerek az utcákat őrjöngő bandák uralják, az emberek a túlélésért küzdenek.. A könyv rögtön siker lett, és két folytatás követte.

Robert Sheckley, (Brooklyn, 1928. július 16. – Poughkeepsie, 2005. december 9. ), Hugo- és Nebula-díjas amerikai sci-fi író. Az 1950-es években kezdett publikálni sci-fi magazinokban. Fantasztikus regényeiről és novelláiról híres, amelyekre az eleven, csavaros és legtöbbször komikus történetszövés jellemző. Műveiben a fő szerepet az emberi morál játssza. Szereplőit abszurd helyzetekbe helyezi, így megjelenik az ember a maga csupasz valójában. 1951-ig kisbb novellákat írt majd az év végén bekövetkezett az áttörés: eladta első novelláját (Final Examination) az Imagination sci-fi magazinnak. Az Imagination, Galaxy és egyéb magazinokban publikált, így rövidesen elismerést szerzett magának. Az 1950-es években jelentek meg első kötetei, eleinte novellagyűjtemények: Untouched by Human Hands (Ballantine, 1954), Citizen in Space (1955), Pilgrimage to Earth (Bantam, 1957) (magyarul: Zarándokút a Földre), valamint az Immortality, Inc. (magyarul: Halhatatlanság Rt.) c. regénye – ez először sorozatként jelent meg a Galaxy magazinban, 1958-ban. A sci-fi mellett egyéb műfajokkal is próbálkozik, az 1960-as években thrillereket is ír. Ebben az időszakban több novelláskötete és regénye jelenik meg, egyik korai történetét (The 10th Victim) megfilmesítik 1965-ben. frissen alapított OMNI magazin sci-fi szerkesztője lesz, 1981-ig, majd otthagyja a magazint.Sheckley továbbra is a sci-fi műfajban alkot, de kém- és természetfeletti történeteket is ír. Ekkoriban társszerzőként együttműködik Roger Zelaznyval és Harry Harrisonnal. 2005-ben hunyt el.

1935 január 15.-én született Brooklyn New York Egyesült Államok. Kiskorában sokat szeretett olvasni, és ez vezetett oda, hogy elkezdett rövid történeteket irogatni. 1949-ben Spaceship néven rajongói magazint indított, majd később megjelent első hivatalos írása a Gordon Planet, mely 1954-ben jelent meg a Nebula Science Fiction magazinban 1954-ben. Az első regénye a Revoit on Alpha 1955-ben jelent meg.Ezekután folyamatosan jelentek meg írásai különböző sci-fi magazinokban.1959-ben elhatározta, hogy visszavonul a science-fiction irodalomtól, de írásai folyamatosan jelentek meg. 1969-ben jelent meg Éjszárnyak című könyve, amely ez emberiség kasztrendszerbe történő tagozódását mutatja be. Sokan a művészi csúcspontját 1970-1974 közé teszik, amikor sok írása megjelent. 1978 végén különös történeten kezdett dolgozni. Ez volt a Majipoor világa, amely furcsa science-fiction, fantasy keverék. A könyv a Lord Valentine kastélya megjelenése után rögtön siker lett, és Locus díjat kapott. A könyvnek két folytatása készült el, a Majipoor krónikák, és a Valentine a napkirály.

Herbert George Wells, gyakran csak H. G. Wells (Anglia, Bromley, 1866. szeptember 21. – London, 1946. augusztus 13.) angol író, aki főleg a science fiction műfajban írt műveiről ismert (például Világok harca, A láthatatlan ember, Dr. Moreau szigete). A világirodalom egyik legtermékenyebb írója, aki szinte minden létező műfajban alkotott. Késői művei egyre politikusabbak és didaktikusabbak lettek, ma már jobbára csak korai science fiction regényeit olvassák széles körben. A maguk korában a scientific romance műfajába sorolt korai regényei – mint Az időgép, a Dr. Moreau szigete, A láthatatlan ember, a Világok harca, az Emberek a Holdban, a The Sleeper Awakes – jó néhány maradandó új témát vezettek be a science fiction irodalomba. (Mindből film is született, kivéve a The Sleeper Awakes-t.) Írt nem fantasztikus regényeket is, amelyek elismerést arattak, mint a Kipps és az Edward-kori hirdetéseket kigúnyoló Tono-Bungay.

Douglas Noel Adams (Cambridge, Anglia, 1952. március 11. – Santa Barbara, Kalifornia, 2001. május 11.) angol író. Legismertebb műve a Galaxis útikalauz stopposoknak, mely 1978-ban indult útjára, mint a BBC rádiós komédiája, majd később egy öt könyvből álló „trilógiává” nőtte ki magát, mely több mint 15 millió példányban kelt el az író életében, ezt követte egy televíziós sorozat, rengeteg színpadi mű, képregények, egy számítógépes játék, és 2005-ben egy játékfilm ugyanezen a címen. Adams hozzájárulását a brit rádiózáshoz az angol Radio Academy azzal jutalmazta, hogy beválasztotta hírességeinek csarnokába.

Abe Kobo: Negyedik jégkorszak https://data.hu/get/12121009/negyedik_jegkorszak_A_-_Abe_Kobo.epub

John Wyndham Parkes Lucas Beynon Harris (Birmingham, 1903. július 10. – London, 1969. március 11.) angol tudományos-fantasztikus író, aki többnyire John Wyndham néven jelentette meg műveit. A tanulmányai befejezése után mezőgazdasággal, joggal, kereskedelemmel is foglalkozott. 1925-ben azonban az írást választotta hivatásául, és 1931-ben John Beynon álnéven rendszeres szerzője volt több amerikai sci-fi magazinnak. Első elbeszélése[10] a Gernsbacknél jelent meg az 1931. májusi Wonder Storiesben. 1932 és 1941 között 21 elbeszélést és 3 regényt publikált. 1938–1939-ben a Fantasy magazinban négy elbeszélése jelent meg. A második világháború előtt az információs minisztériumban dolgozott, később belépett a hadseregbe. Részt vett a normandiai partraszállásban és az európai hadműveletekben. A háború végeztével hazatért, és újra az írással kezdett foglalkozni. Változtatott az írói stílusán, elhagyta korábbi álneveit (John Beynon Harris, Wyndham Parkes). A The Day of the Triffids (A triffidek napja) című regénye 1951-ben, a The Kraken Wakes (A krák felébred) című apokaliptikus sci-fi regénye 1953-ban jelent meg. Következő műve, az 1955-ös The Chrysalids (Újjászületés) eltér a többi írásától, ám sokan mégis ezt tartják közülük a legjobbnak. Újabb két évvel később jelent meg a The Midwich Cuckoos (Szemünk fényei) című regénye, amelyet több alkalommal is megfilmesítettek (Elátkozottak faluja). 1960-ban adták ki a Trouble with Lichen (Probléma a zuzmóval) című alkotását, majd 1968-ban jelent meg a Chocky című regénye, mely egy 1963-ban publikált elbeszélés bővített változata volt. Utolsó hosszabb terjedelmű művét, a Web című kisregényt, tíz évvel a halála után adták ki. 1969. március 11-én halt meg hampshire-i Steepben.

Neal Town Stephenson (Fort Meade, Maryland, USA, 1959. október 31.) elsősorban sci-fi műveiről ismert amerikai író. Könyveiben jellegzetes, visszatérő motívumként bukkannak fel a matematikai, pénzügyi és tudománytörténeti szálak. Regényei mellett cikkeket is ír a Wired Magazine számára, részmunkaidőben pedig az Amazon vezetője, Jeff Bezos által alapított Blue Origin nevű cég tanácsadójaként dolgozik. A Blue Origin célja egy szuborbitális kilövőrendszer kifejlesztése. Magyarul eddig megjelent művei az 1992-es Snow Crash című regény (2006-ban), az 1995-ös Gyémántkor (The Diamond Age) címmel 2011-ben, és a Seveneves - A hét Éva 2015-ben. Első regénye, a The Big U, 1984-ben jelent meg. Ez a műve sosem lett igazán népszerű és egy ideig nem is volt nyomtatásban. Csak később adták ki újra. Gyémántkor (The Diamond Age 1995, magyarul 2011-ben jelent meg.), egy olyan jövőben játszódik, ahol meghatározóvá válik a nanotechnológia. A Gyémántkor az egyik legismertebb poszt-cyberpunk regénnyé nőtte ki magát az évek során.

Ursula Kroeber Le Guin (1929. október 21. – Portland, 2018. január 22.) amerikai sci-fi és fantasy író. Le Guin 1968-ban jelentette meg első regényét, a Szigetvilág-sorozat első darabját, A szigetvilág varázslója címmel. Ezt követte A sötétség balkeze című regény, amely úttörőnek számított a műfajban, ugyanis egy olyan bolygón játszódott, ahol nem léteznek hagyományos nemi szerepek. A regény Hugó- és Nebula-díjas is lett , csakúgy, mint az 1874-es A kisemmizettek. A Szigetvilág-sorozat harmadik része, A legtávolibb part elnyerte a National Book Awardot gyerekirodalom kategóriában.

Zsoldos Péter (Szentes, 1930. április 20. – Budapest, 1997. szeptember 26.) magyar sci-fi-író. Fiatalkorában sokat olvasott olyan szerzőktől, mint Jack London vagy Kipling. Később pedig tudományos könyvek érdekelték csillagászat, földrajz, geológia, majd a régészet témakörökben. Szentesen érettségizett a Horváth Mihály Gimnáziumban. Ezután zeneszerzést tanult, 1949 őszén felvették a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakára, ahol 1956 tavaszán megkapta zenetanári és kóruskarnagyi diplomáját. Ezt követően a Magyar Rádióban lett zenei szerkesztő-riporter, közben 1963-tól 1967-ig a bölcsészkaron pszichológiát tanult. A tudományos-fantasztikus irodalommal 1957 után kezdett foglalkozni. Elsősorban tudományos-fantasztikus műveiről ismert Magyarországon. A két hivatása (zenész és író) viszonyáról önmaga írja A feladat című regényének harmadik kiadásának előszavában: „A zenei forma és szerkesztés minden más művészetnél szigorúbb törvényei és ugyanakkor a fantázia szabadsága, ami éppen e törvények szigorúságából fakad, nagyszerű iskola volt.“ Az Ellenpont című regénye már a címében is tükrözi ezt a viszonyt.

Cory Efram Doctorow (Toronto, 1971. július 17. – ) kanadai-brit blogger, újságíró, emberjogi aktivista, internetes híresség és sci-fi-szerző. A Boing Boing nevű weblog társszerkesztője. A Creative Commons szervezet népszerűsítője, aki valamennyi regényét ingyenesen letölthetővé teszi az interneten, és engedélyezi a fordítások elkészítését . Visszatérő témái a digitális jogok kezelése, a fájlmegosztás, a hackerkultúra, a cyberpunk témák és a poszt-hiánygazdaságban élő társadalmak. Magyarul egy regénye, a Kis testvér (Little Brother) jelent meg és a folytatása Homeland címmel, és első novellája, a Kacatvadász (Craphound).

Andy Weir: A marsi AZ UTÓBBI ÉVEK LEGNAGYOBB SCI-FI SZENZÁCIÓJA, AMELYBŐL RIDLEY SCOTT FORGAT FILMET HAMAROSAN. A GRAVITÁCIÓ CÍMŰ FILMHEZ HASONLÓAN EZ A KÖNYV IS MEGHÓDÍTOTTA A SZÉLESEBB KÖZÖNSÉGET. Hat nappal ezelőtt Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra. Most úgy fest, hogy ő lesz az első ember, aki ott is hal meg. Miután csaknem végez vele egy porvihar, ami evakuációra kényszeríti az őt halottnak gondoló társait, Mark teljesen egyedül a Marson ragad. Még arra is képtelen, hogy üzenetet küldjön a Földre, és tudassa a világgal, hogy életben van – de még ha üzenhetne is, a készletei elfogynának, mielőtt egy mentőakció a segítségére siethetne. Bár valószínűleg úgysem lesz ideje éhen halni. Sokkal valószínűbb, hogy még azelőtt vesztét okozzák a sérült berendezések, a könyörtelen környezet vagy egyszerűen csak a jó öreg „emberi tényező”. De Mark nem hajlandó feladni. Találékonyságát, mérnöki képességeit, és az élethez való hajthatatlan, makacs ragaszkodását latba vetve, rendíthetetlenül állja a sarat a látszólag leküzdhetetlen akadályok sorozatával szemben. Vajon elegendőnek bizonyul-e leleményessége a lehetetlen véghezviteléhez? „Egyszerűen letehetetlen ez a könyv! A marsi a jól megírt, eredeti sztori, az érdekes, valószerű karakterek, és az elképesztő technikai hitelesség ritka kombinációja… olyan, mintha a MacGyver-t keresztezték volna A rejtelmes szigettel." Chris Hadfield asztronauta, a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka „A marsi rendesen odacsapott! Weir iszonyúan szórakoztató és nagyigényű túlélő thrillert írt, egy „MacGyver a Marson”-sztorit, ami épp olyan valóságos és szívfacsaró, mint az Apollo 13 igaz története." Ernest Cline, a Ready Player One szerzője Lebilincselő… olyan, mint Defoe Robinson Crusoe-ja egy intelligensebb szerző tollából. Larry Niven, többszörös Hugo- és Nebula-díjas író „Ősidők óta nem olvastam ennél jobb köny vet! Mielőtt feltöröd a pecsétet, ürítsd ki a menetrended. Ettől a történettől jobban beléd fojtja a lélegzetet, mint levegőszivárgás egy űrhajón. Szórakoztató, okos és pörgős – A marsi megad mindent, amit csak egy regénytől vársz!” Hugh Howey, New York Times bestseller szerző „Erős, ütős és tökös. Robinson Crusoe a Marson, huszonegyedik századi stílusban. Mielőtt ezt a könyvet elkezded, gondoskodj magadnak szabadidőről – kelleni fog, mert eszedben sem lesz letenni.” Steve Berry, New York Times bestseller szerző https://data.hu/get/12111465/marsi_A_-_Andy_Weir.epub

Isaac Asimov [ˈaɪzək ˈæzɪˌmɔf] (született Iszaak Judovics Ozimov, oroszul Исаак Юдович Озимов, Petrovicsi, 1920. január 2. – New York, 1992. április 6.) orosz származású amerikai író és biokémikus. Tudományos-fantasztikus és tudománynépszerűsítő művei tették ismertté rendkívül sikeres és kivételesen termékeny írói pályafutása során. Több mint 500 kötetet és nagyjából 90 000 levelet, levelezőlapot írt vagy szerkesztett, művei jelentek meg a Dewey-féle tizedes osztályozás minden főosztályában, kivéve a filozófiát. Asimovot a tudományos-fantasztikus irodalom mesterének ismerik el széles körben. Egyike volt a múlt századi sci-fi három nagy öregjének: A két másik sci-fi klasszikus, akivel együtt Asimov népszerűvé tette a tudományos-fantasztikus irodalmat, Robert A. Heinlein (1907–1988) és Arthur C. Clarke (1917–2008). Asimov legismertebb műve az Alapítvány-trilógia, de hasonlóan jelentős a Galaktikus Birodalom-sorozat és a robottörténetek, amelyeket későbbi írásaiban összekapcsolt az Alapítvány-trilógiával. Asimov a sci-fin kívül krimit és fantasyt is írt. Az Űrvadász-sorozatot Paul French álnév alatt jelentette meg.

Frank Patrick Herbert (Tacoma, Washington, 1920. október 8. – Madison, Wisconsin, 1986. február 11.) sokoldalú amerikai sci-fi-író, akinek érdeklődése és tudása számtalan területet érintett és ez regényein is megmutatkozik. Fő műve, A Dűne az egyik legösszetettebb és legsokrétűbb mű a világirodalomban. Ez a regénye ma sikeresebb mint valaha, és az elmúlt évek alatt több tucat nyelvre fordították le, és közel 20 millió példányt adtak el belőle.[2] Elnyerte a Hugo- és a Nebula-díjat is. Habár a fő műve, a Dűne kidolgozása és megírása hat évig tartott, de ez idő alatt Frank Herbert más műveken is dolgozott. A Dűne sikere miatti érdeklődési hullámnak köszönhetően több regényét is publikálhatta. 1965-ben az Amazing magazin leközölte a „A zöld agy (The Green Brain)” és a Galaxy magazinban a „Destination: Void” írását. Ez utóbbit később folytatás is követte Bill Ransommal közösen megírt „Pandóra trilógia” formájában (1979-88). A következő évben, 1966-ban a „The Eyes of Heisenberg” jelenik meg a Galaxy magazinban, amit néhány hónap múlva kiadnak könyvként is. 1967-ben a „Halandók és halhatatlanok (The Heaven Makers)” és a „The Santaroga Barrier” jelenik meg az Amazing magazinban. Közben novelláit is folyamatosan közlik le a különböző sci-fi magazinokban.