Jump to content
PirateClub.hu

bagi

ViP
  • Pontszám

    500
  • Csatlakozott

  • Utoljára itt járt

Minden tőle: bagi

  1. Ma még 18 millió forint a jövő húsának kilója Egyetlen sejttenyészet is elég lehetne az egész világ hússal való ellátására. A kutatások egyelőre még nagyon az elején tartanak, ezért ez a módszer egyelőre nagyon drága. Van ember, aki már evett őssejtből készült halfilét, és ízlett neki. A hús mesterséges előállításának lehetősége már a múlt században is foglalkoztatta az embereket. Winston Churchill például így ír 1932-ben megjelent Thoughts and Adventures (Gondolatok és kalandok) című könyvében: "Ötven év múlva megszabadulunk attól az abszurditástól, hogy egy egész csirkét tenyésszünk azért, hogy megegyük a mellét vagy a szárnyát, mert ezeket a részeket külön fogjuk növeszteni megfelelő tápanyagon". Churchill jóslata azonban túl merésznek bizonyult, mert még ma is elég távol állunk e lehetőség megvalósulásától. Csak egy megszállott holland polihisztor, Willem van Eelen próbált minden követ megmozgatni, hogy régi álma, a mesterséges hús készítése megvalósuljon. Összes megtakarított pénzét különféle szabadalmak bejegyzésébe ölte, és 2005-ben végül meggyőzte a holland gazdasági minisztériumot, hogy támogassa kutatásait 2 millió euróval. Ez mindmáig a legnagyobb összeg, amellyel egy kormány az ilyen irányú kutatásokat támogatta. Időközben egy amerikai kutatónak, Morris Benjaminsonnak sikerült egy darabka halfilét előállítania laboratóriumában. A NASA támogatásával folyó kísérletekben Benjaminson eltávolította a közönséges aranyhal vázizmát, és a hal testén kívül növesztette. A halhúst ezután marinálták, fűszerezték, panírozták és lefagyasztották. Állítólag nem lehetett megkülönböztetni a boltokban árult "igazi" halaktól, de a NASA beszüntette a program támogatását, így a kísérletek félbemaradtak. Hús őssejtekből Van Eelen a holland támogatásból egy konzorciumot alapított az Utrechti Egyetem egy kutatójával, H. P. Haagsmannal. Célkitűzésük az volt, hogy bebizonyítsák, a haszonállatokból nyert őssejteket lehetséges tenyészteni és vázizomsejtekké alakítani. A társasághoz tartozott egy húsüzem képviselője, ezenkívül három hollandiai egyetem vezető kutatói dolgoztak a program egyes részfeladatain. Az Amszterdami Egyetem kutatói a hatékony táptalaj kifejlesztésére koncentráltak; az utrechti csoport az őssejtek izolálásával, osztódásra késztetésével és izomsejtté alakulásuk kiváltásával foglalkoztak; az Eindhoveni Műszaki Egyetem munkatársai pedig igyekeztek minél nagyobbra növeszteni az izomsejteket. A kutatóknak sikerült némi haladást elérniük. Képesek voltak kicsi, vékony izomszöveteket növeszteni a laboratóriumban, amelyek úgy néztek ki, mint egy darabka kagylóhús, és a tintahalak húsához hasonló, rágós állagúak voltak. Aztán elfogyott a holland kormány adományozta pénz, így a kutatások leálltak. Így működne a húsgyár Elméletben egy in vitro (üvegben, azaz laboratóriumi körülmények között) működő húsgyárban először a technikusok embrionális vagy felnőtt őssejteket különítenek el sertésből, szarvasmarhából, csirkéből vagy más állatból. Ezután a sejteket bioreaktorokban növesztik növényekből nyert táptalajon. Az őssejtek ezután hónapokon át folyamatosan osztódnak. A technikusok a következő lépésben arra "utasítják" az őssejteket, hogy alakuljanak izomsejtekké. Végül az izomsejteknek izomrostokat kellene kialakítaniuk, hasonló módon, ahogy az állatok építik fel izomzatukat és izomerejüket a mindennapi erőkifejtések során. Jelenleg azonban rengeteg kihívás merül fel a folyamat minden egyes lépcsőjénél. Az egyik nehézség, hogy olyan őssejtvonalat hozzanak létre, amely hosszú ideig osztódik anélkül, hogy hirtelen a "saját szakállára" kezdene differenciálódni. A háziállatokból vett őssejtek sajnos hajlamosak nagyon hamar differenciálódni, és ilyenkor általában idegsejt lesz belőlük, nem izom. A következő probléma, hogy amikor az őssejteket differenciálódásra utasítják a kutatók, akkor a többségüknek izomsejtté kellene alakulniuk. Ez azonban jelenleg nem így működik. Jelenleg csak az őssejteknek mintegy fele alakul izomsejtté, a többi más sejtté differenciálódik. Holott, ha sikerülne megoldani a problémát, akkor 10 őssejtből kiindulva kéthónapnyi folyamatos osztódás után több mint 50 000 tonna hús keletkezhetne - állítják az utrechti kutatók. Az embrionális őssejtek tenyésztése ideális lenne erre a célra, mivel e sejteknek szinte korlátlan az önmegújító kapacitása - írja az utrechti csoport egy 2009-es tanulmányban. Elméletben egyetlen ilyen sejtvonal szó szerint elegendő lenne az egész világ élelmezésére. Jelenleg még tizennyolcmillió forint kilója A költségek jelentik az újabb gátló tényezőt. Az őssejttenyésztéséhez használt tápoldatok rendkívül drágák. A jelenleg hozzáférhető közegek használatával fél kiló hús előállítása 50 000 dollárba kerülne, mondja Bernard Roelen, az utrechti kutatócsoport tagja. Ráadásul a jelenlegi leghatékonyabb tápoldat levágott tehenek vagy lovak magzati szérumából származik. Erre azonban van megoldás, mert a rekombináns DNS-technológia segítségével "rá lehet venni" növényi sejteket, hogy állati fehérjéket állítsanak elő. Ez azonban szintén rendkívül drága eljárás. Végső soron valószínűleg valamilyen alga-alapú közeg válhat be, mivel az algák képesek megtermelni a sejt életfenntartásához szükséges össze fehérjét és aminosavat, de jelenleg még ez a megoldás is nagyon költséges. Őssejtek egy tárolóedényben Ha sikerül megoldani a nagy mennyiségű izomsejt előállítását, akkor jön a következő probléma. A kutatóknak jelenleg csak pár sejtrétegnyi izomszövetet sikerült tenyészteniük, ami még messze van egy hússzelet vastagságától. Amint a szövetcsík vastagodni kezd, a sejtek kezdenek elhalni a nem megfelelő táplálékellátás miatt. A kutatóknak a véráramhoz hasonló rendszert kellene kifejleszteniük, amely eljuttatná minden sejthez a tápanyagot, és elszállítaná a salakanyagokat. A hússzerű izomzat felépítése szintén nem egyszerű feladat. Jelenleg az izomszövet elektromos stimulálásával próbálják szimulálni a kutatók az izommunkát, de ez költséges és igen kis hatásfokú. Számításba jöhet azonban, hogy az izomsejteket cukorpolimerekből álló vázhoz rögzítik, és így maguk fejlesztik ki a saját feszességüket. Ezek a kutatások azonban még gyerekcipőben járnak. Hogyan fogadnák az emberek a mesterséges húst? Könnyen elképzelhető, hogy az átlagemberek utálkozva fogadnák a "műhúsokat". Az emberek előítéleteit azonban viszonylag könnyen meg lehet változtatni, mondják a társadalomtudósok, különösen, ha nagy kampányokkal meggyőzik őket, hogy ily módon állatok százezreit kímélik meg a levágástól, és pozitív tapasztalatokat szereznek a laboratóriumban gyártott húsokkal kapcsolatban. Ha a mostani kutatások sikerrel járnak, akkor ezek a húsok nem lesznek "génmanipuláltak" és hormonkezeltek. A kutatók ugyanolyan izomszövetet próbálnak meg növeszteni a laboratóriumokban, amilyet a legelőn tartott szarvasmarhák vagy sertések, vagy más haszonállatok növesztenek normális fejlődésük folyamán. Ha tehát fáradozásaik egyszer sikerrel járnak, akkor a mesterségesen tenyésztett húst ugyanolyan biztonsággal lehet majd fogyasztani, mint a falun tenyésztett állatok húsát - írja a Scientific American.
  2. Régóta foglalkoztatja a tudósokat, hogy miként emelték az ókori egyiptomiak grandiózus piramisaikat; a Nílus-menti birodalom építészeinek titkait egy norvég tudós kísérelte megfejteni, aki kutatásairól a Nordic Journal of Architectural Research című szaklapban számolt be. A kutatókat mindezidáig a kőtömbök súlya foglalkoztatta elsősorban. Eközben figyelmük elsiklott afölött, hogy honnan tudták az egyiptomiak pontosan hová kell helyezni az irdatlanul nehéz kőtömböket. Azon sem gondolkodott el eddig senki, hogy miként tudta a főépítész megértetni az igen precíz, részletes terveket a tízezer főt számláló írástudatlan munkássereggel - írja a ScienceDaily [1]. Ole J. Bryn, a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem építészeti karának docense viszont elsősorban ezekre a kérdésekre összpontosított, amikor elkezdte vizsgálni Kheopsz piramisát. A gízai Nagy Piramist 2,3 millió kőtömbből emelték, amelyek összsúlya elérte a hétmilliárd tonnát. Kheopsz végső nyughelyének 146,6 méteres magasságát majd négy évezreden át nem tudta túlszárnyalni egyetlen építmény sem a világban. Ilyesmi lehetett a nagy piramis precíziós terve Ole J. Bryn szerint A továbbiakban a norvég építész a harminc legrégebbi egyiptomi piramisra is kiterjesztette kutatásait, s voltaképp egy igen egyszerű dolgot fedezett fel. Meggyőződése szerint az egyiptomiak alkalmazták elsőként a tervezésben a modernkori építészetben használatos hálózati rendszert. Ez a precíz rendszer tette lehetővé az építők számára, hogy hihetetlen pontossággal jussanak el a csúcsig, s rakják a helyére a piramidiont - a piramis vagy az obeliszk tetején lévő, időnként nemesfémmel burkolt, négyszög alapú gúla alakú részt. Következtetésképp, ismerve egy piramis szerkezetét elkészíthető az összes hasonló építmény modernkori tervdokumentációja is. Ole J Bryn szerint a piramisok fő paraméterei alapján az építészek ugyanúgy megtervezhették az építményt, mint teszik ezt egy modernkori épület esetében, de az ókori Egyiptomban használatos építési és számítási módszereket alkalmaztak. piramis Amennyiben helytálló Ole J. Bryn elmélete, a régészek nem tarthatják többé a piramisokat ismeretlen struktúrájú kőhalmaznak, hanem rendkívül precíz szerkezeteknek kell tekinteniük. MTI
  3. Már az ókorban ismerték az áramot, és képesek voltak pontosan előrejelezni a bolygók mozgását is. A letűnt civilizációkat elsősorban a jövő foglalkoztatta, a ma emberét emellett már a múlt is. A kutatók évszázadok óta keresik a bizonyítékokat az élet kezdetére, a magyarázatot az ember fejlődésére, valamint kutatnak olyan régészeti leletek után, melyek választ adhatnak a történelemmel kapcsolatos kérdések sokaságára. Miközben azonban számos olyan lelet kerül elő, mely segít megérteni a történelmet, több olyan is a régészek útjába kerül, ami csak bonyolítja a dolgot. Ilyen az az ókori szerkezet is, melynek működését a mai napig nem sikerült megfejteniük, vagy a világhírű bagdadi elem, mely máig vitákat szül tudományos körökben. A történelemkönyvekből tudjuk, hogy Luigi Galvani felismerése nyomán az 1745-ös születésű Alessandro Volta nevéhez fűződik az első elemek elkészítése. Csakhogy elképzelhető, hogy már az ókorban is ismerték az elektromos áramot, sőt, elemek formájában használták is. A feltételezésre azok a szokatlan felépítésű anyagvázák adnak okot, melyeket 1936-ban fedeztek fel régészek Bagdadtól nem messze, egy közel 2000 éves település feltárásakor. A leletek különlegessége méretükben, még inkább pedig belső felépítésükben rejlik. A vázák ugyanis mindössze 12-14 centi magasak, belsejükben pedig egy rézcső található, mely viszont egy oxidálódott vasrudat tartalmaz - a vizsgálatok szerint az oxidációt savas kémhatású folyadék okozhatta. A rézcső tetejét és alját bitumennel vonták be, mely elszigeteli egymástól a két fémet. Wilhelm Könignek, az Iraki Nemzeti Múzeum akkori igazgatójának köszönhető, hogy az azóta csak bagdadi elemekként elhíresült leletek nyilvánosságot kaptak. Ő állította elsőként, hogy az edények tulajdonképpen olyan elemek, melyekkel lehetségessé vált a galvanizálás, például fémedények arannyal történő bevonása. König állítása után nem sokkal Willard F. M. Gray angol mérnök, majd néhány évtized múlva Arne Eggebrecht német archeológus is igazolta, hogy az elemekkel lehetséges elektromos áramot termelni. Ennek ellenére a mai napig megoszlanak a vélemények az alkalmazásukkal kapcsolatban: sokak szerint például gyógyításra használták őket, hiszen eddig egyetlen olyan tárgyat sem találtak, melyet bizonyíthatóan ezekkel az elemekkel galvanizáltak volna. A Hold, a Nap és a bolygók mozgásának pontos előrejelzése Az Antiküthéra-szerkezet a tudomány egyik legrejtélyesebb eszköze: bár egyre közelebb járnak a megfejtéshez a tudósok, még ma sincs biztos és egyértelmű magyarázat a működésére és használatának céljára. Az 1902-ben a Küthéra és Kréta közötti Antiküthéra szigete mellett a tengerben talált mechanizmusról ma már tudjuk, hogy valamilyen mérőeszköz, melyet a Nap, a Hold, valamint további öt bolygó mozgásának meghatározására és előrejelzésére használtak. A vélhetően időszámításunk előtt 100-150 között keletkezett szerkezet mindössze 33 centi magas, 17 centi széles, illetve 9 centi mély, bronzból készült, és több mint 30 fogaskerékből és tárcsából áll, melyeket kézzel készítettek. Írásjelek és szimbólumok sokasága található rajta, az írások ógörög nyelvűek. A szerkezet központi részének számító tárcsa a görög zodiákust és az egyiptomi naptárat mutatta. Már az első vizsgálódásoknál feltételezték, hogy a szerkezet egyfajta analóg számítógép vagy időmérő, ám csak a megtalálása után 50 évvel ismerték fel a kutatók, hogy még a Hold különleges mozgásának leképezése is lehetséges a segítségével, valamint meghatározható vele a Nap és további öt bolygó mozgása. Működését már jobban értik a tudósok, ám a mai napig nincs egyértelmű válasza a tudománynak arra, hogy hogyan készülhetett a rejtélyes eszköz, mire használhatták, ahogy készítőjének személyét is homály fedi. Tesla üzemanyag nélküli autója A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre a tudománynak máig nincs magyarázata: Tesla elektromos autója. Tesla 1930-ban alakított át egy, akkor luxusnak számító autót úgy, hogy az működés közben sem különösebb zajt, sem kipufogógázt nem bocsátott ki. A titka az úgynevezett szabad energia volt, Tesla ezzel váltotta ki az üzemanyagot, és ez biztosította az autó működését. A kocsiból eltávolította a motort, helyére pedig egy hengeres, zárt villanymotor került, melyet léghűtéssel láttak el. A motor vélhetően a Westinghouse egyik gyárában készült, ám az azt energiával ellátó egységet, melynek felépítését és titkát ma sem ismerik, Tesla maga készítette. Egy konverter alakította át a különleges energiát, ami vákuumcsöveket tartalmazott, egy antennát, valamint két vastag rudat - Tesla utóbbiak benyomásával indította el az autót, mely a kor benzinautóihoz hasonlóan tökéletesen működött. Találmánya azonban a feledés homályába veszett, hiszen a cég, mely foglalkozott volna vele, hamarosan csődbe ment. Szerző: P.M.
  4. Egy ősi mikroorganizmus, amely a növények növekedésében segédkezik, a jövő autójának üzemanyagát állíthatja elő írja a Discovery News. A mezőgazdaságban használt egyik enzim képes a szénmonoxidot propánná alakítani. Az a mikroorganizmus, amelyik az enzimet termeli, a talajban a növények gyökerénél él, és a nitrogén megkötésében segédkezik nekik. Az enzimet a szójabab gyökereinél találták meg a talajban - írja a Discovery News. Az enzimről most kiderült, hogy bizonyos körülmények között a szénmonoxidot benzinné képes alakítani. Ugyanakkor az újonnan felfedezett enzim csak két-három atomból álló molekulákat, propánt képes előállítani, nem hosszabb láncokat, amelyek folyékonnyá teszik a benzint. (A propán három szénatomból áll, a benzinben viszont többféle szénhidrogén található, de általában 4-12 szénatomból állnak ezek.) A most kutatott vanádium-nitrogenáz enzim egyébként normális esetben ammóniát csinál a gáz halmazállapotú nitrogénből, a szénmonoxidot (CO), propánná, kék lángon égő gázzá képes átalakítani. Propánt használnak egyébként számos amerikai háztartásban is, a konyhai tűzhelyeknél. Ugyanakkor a tudósok figyelmeztetnek arra, hogy a kutatások még kezdeti fázisban tartanak, de azért megjegyzik, hogy új, környezetbarát üzemanyag-előállítási módszert is ki lehet majd esetleg fejleszteni. Ennek lényege, hogy benzin készülhet a puszta levegőből. A vanádium-nitrogenázt egy teljesen szokványos talajbaktérium állítja elő, amelyet már régóta tanulmányoznak a kutatók – magyarázta a Discovery Newsnak Markus Ribbe, a University of California kutatója, a Science magazinban megjelenő cikk társszerzője. Miközben a kutatók az enzimet tanulmányozták, rájöttek, hogy az furcsán viselkedik. A mikroorganizmus egyébként, amely az enzimet termeli az Azotobacter vinelandii. A szójabab esetében azért szeretik az amerikai farmerek ezt a baktériumot, mert segít a légköri nitrogén ammóniává alakításában és így a növény szervezetébe való felvételben. Más növények egyébként képesek maguktól megkötni a nitrogént a levegőből. Ribbe és társai most az A. vinelandii által produkált enzimek közül egyet különített el, a vanádium-nitrogenázt, amely az ammóniát létrehozza légköri nitrogénből. Amikor a kaliforniai kutatók elvonták a nitrogént és az oxigént, és szénmonoxiddal töltötték meg a teret, az enzim a szén-monoxidot kezdte két-három atomból álló láncokká, vagyis propánná átalakítani. A tudósok most azt remélik, hogy sikerül az ipari hasznosítást is megoldani, vagyis hosszabb szénláncokat összerakni az enzim segítségével. A hosszabb, 4-12 szénatomból álló láncok teszik ugyanis folyékonnyá a benzint, amint azt már említettük. Ribbe úgy gondolja, talán az enzim módosításával közelebb kerülhetnek a benzingyártáshoz. Mindez azt jelenti, hogy az autók kipufogógázából – amely sok szénmonoxidot tartalmaz – is gyártható lenne ismét üzemanyag, de a levegőből is kivonhatnák a szénmonoxidot az enzim számára. Ugyanakkor magának az enzimnek a kinyerése is rendkívül nehéz feladat még a kutatók számára. Jóllehet az enzimet már régóta ismerték, húsz éve kutatják a tudósok, és már a génjeit is izolálták, ennek ellenére nagyon nehéz a nagy mennyiségben való előállítása. Ezért az ipari hasznosításra még biztosan jó ideig várni kell. hvg.hu
  5. Ez pedig egy magyar tudós fejlesztése. Kicsit más szemszögből közelíti meg a szerv pótlást, de a végeredmény ugyan az lehet. http://itcafe.hu/hir/forgacs_gabor_szervnyomtatas.html
  6. http://drogriporter.hu/mediamonitor/kannabisz/kapudrog
  7. Magyarországon nincs olyan lista, amely veszélyességük alapján egyértelműen rangsorolná a különböző pszichoaktív anyagokat. Nagy-Britanniában készült egy ilyen, de a listát összeállító testület elnökét menesztették, mert egy előadásában kijelentette: a kannabisz kevésbé ártalmas, mint az alkohol vagy a dohány. Az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek szerint a drogpolitikát a társadalom kívánalmai alakítják, és ez a közeljövőben sem fog megváltozni. David Nutt és munkatársai három éve jelentették meg a legális és az illegális drogok veszélyességét vizsgáló tanulmányukat. A Lancet című neves brit orvosi folyóiratban 2007 márciusában közölt elemzés az alkoholt a veszélyességi lista ötödik, a dohányt pedig a kilencedik helyére sorolta. Ezzel összességében pusztítóbb hatásúnak ítélték őket, mint a legnépszerűbb illegális szert, a kannabiszt, amely a lista tizenegyedik helyére került. A téma a múlt év októberének végén vált ismét aktuálissá, amikor a brit belügyminiszter felmentette pozíciójából a kormány drogügyi tanácsadó testületének (Advisory Council for the Misuse of Drugs; AMCD) addigi elnökét, Nutt professzort. A menesztés oka Nutt egy előadása volt, ahol a professzor - saját korábbi tanulmányukra hivatkozva - a kannabiszt kevésbé veszélyesnek nevezte, mint az alkoholt és a dohányt. Az ügynek voltak más előzményei is, így például Nutt azon korábbi kijelentése, miszerint a lovaglás nagyobb kockázattal jár, mint az ecstasyhasználat. A brit sajtóban és a tudományos körökben Nutt októberi menesztése óta gyűrűzik a vita arról, hogy kötelessége-e a politikának figyelembe vennie a tudományos bizonyítékokat, és elmozdíthat-e egy független tudományos tanácsadót, ha annak megállapításai nem egyeznek a politikusok véleményével - írja a Medical Tribune legutóbbi száma. Nagyon nehéz listát készíteni Nagy-Britanniában a drogok törvényi által szabályozott besorolása A, B, illetve C osztályokba osztja a különféle anyagokat. Hasonló listákat az EU-tagországok nagyjából felében alkalmaznak a drogok büntetőpolitikai megítélésére. "Fontos megjegyezni, hogy ennek a kategorizálásnak semmi köze a Nutt és munkatársai által 2007-ben közölt veszélyességi skálához, sőt pont az a lényeg, hogy a kettő semmilyen módon nem korrelál egymással" - mondta az [origo] kérdésére dr. Demetrovics Zsolt pszichológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa. "A tudományos besorolásnak többféle értelme is van, így használni lehetne például a megelőzésben is. Nagyon nehéz azonban olyan listát készíteni, amely minden szempontból helyesen veszi figyelembe a drogok különféle ártalmait, ideértve az alkoholt és a cigarettát is. Nuttnak és kollégáinak éppen ezt sikerült kombinálniuk. Egy példa: ha a halálozási adatokat nézzük, a dohányzás esetében magas - több tízezres nagyságrendű - számot kapunk, szemben például a kemény drogokkal. A cigaretta miatt viszont nem esnek szét például a családok, míg a kemény drogoktól igen. Az alkoholra pedig igaz lehet mindkettő. Ártalom tehát csaknem mindenhol van, és érdemes még megemlíteni a kutatások számából fakadó torzító hatást is. A kannabiszt például az alkoholnál sokkal intenzívebben kutatják, így az előbbi ártalmairól értelemszerűen több eredmény jut el a nyilvánossághoz. Holott a mentális betegségekkel való kapcsolat nemcsak a kannabisznál, hanem az alkohol nagyobb mennyiségű és rendszeres fogyasztásánál is kimutatható" - mondta Demetrovics Zsolt. Együtt kell kezelni a legális és illegális szereket Magyarországon jelenleg nem létezik olyan lista, amely a veszélyességük alapján rangsorolná a drogokat. Ennek létrehozását a közeljövőben sem tervezik, mivel nem lenne politikai realitása - mondta az [origo]-nak Topolánszky Ákos, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazgatóhelyettese. Topolánszky szerint a büntetőjogban a kereskedői elkövetési magatartások esetében van értelme veszélyességi sorrendet felállítani, hiszen nem alkalmazhatjuk ugyanazt a megítélést egy enyhe és egy kemény drog esetében. A fogyasztók viselkedésének megítélésében azonban ugyanez már kevésbé működik: "Az enyhe drogokat használók általában nem veszélyesek sem magukra, sem a társadalomra. A kemény drogok használóinál pedig azért nincs értelme a büntetőjogi szigornak, mert függőkről van szó, így elsősorban kezelésre szorulnának, és nem büntetésre. A kemény és az enyhe drogok megkülönböztetésének ilyenkor csak a terjesztői oldalon van értelme. Az Európai Unió is ilyen értelmű elvárást fogalmazott meg már 2004-ben a tagállamok felé" - mondta Topolánszky. Topolánszky szerint a szenvedélyproblémák megelőzésében régóta magától értetődő, hogy a pszichoaktív szerek mesterséges megkülönböztetésének nincsen értelme, így azokat egy jelenségként értelmes kezelni. "Csak olyan társadalom lesz képes hatékony szenvedélybetegség-megelőzési programok megvalósítására, amely hitelesen küzd saját szenvedélyeivel, együtt kezeli a legálisnak és illegálisnak tekintett, de minden esetben pszichoaktív hatású szerek kérdését, emellett nem ideologizálja a jelenséget. Ha nem így tesz, akkor nem segít azoknak, akiknek problémáik vannak, viszont gondot okoz azoknak, akiknek nincsen" - mondta Topolánszky. A drogpolitika a társadalom kívánalmai szerint működik "Az Egészségügyi Minisztérium szerette volna, ha a Pszichiátriai Szakmai Kollégium összeállít egy veszélyességi listát, ez azonban végül nem készült el. Ebben a témában azóta nem volt újabb hazai kezdeményezés. Veszélyességi rangsorolás hiányában a hazai törvényhozók és bíróságok egyaránt a mennyiségi korlátokat veszik figyelembe. Itthon elsősorban a csekély mennyiség felső határa utal egy drog veszélyességére, melyet tiszta hatóanyag-mennyiségben adnak meg. Ez utóbbi például sokkal alacsonyabb a heroinnál, mint - mondjuk - a marihuána esetében, bár itt amúgy sem volt sosem kérdéses, hogy melyik drog a veszélyesebb" - mondta az [origo]-nak dr. Szemelyácz János addiktológus és pszichiáter szakorvos, az INDIT (Integrált Drogterápiás Intézet) Közalapítvány vezetője. Szemelyácz szerint bele kell nyugodnunk, hogy a drogpolitika alapvetően a társadalom kívánalmai szerint működik. "Egy objektív veszélyességi lista összeállítását számos olyan tényező akadályozza, amely kívül esik a tudományos tényeken alapuló érvelés körén. A szeszes italok és a dohánytermékek forgalma például jelentős adóbevételt jelent az államnak, gazdasági szempontból tehát nem érné meg korlátozni a kereskedelmüket. Annak ellenére sem, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás köztudottan nem a hosszú élet titka. Azt tehát sajnos a jövőben sem várhatjuk, hogy széles körben elfogadásra kerüljön egy olyan veszélyességi lista, amelyet kizárólag tudományos szempontok alapján állítottak össze" - mondta dr. Szemelyácz. "A fő probléma az, hogy a drogok veszélyességének kérdése mindig a legalizálással kapcsolatosan jön elő, de ez egy tévút. A szerek legalitása a világon mindenhol kulturális tradíciókon nyugszik, és lényegében nincs sok köze a veszélyességükhöz. Mindenhol az adott kultúra számára idegen drogok a tiltottak, s a megszokott saját drogok az elfogadottak. Ez egyszerű, természetes, emberi reakció. Így logikus, de nem kell úgy csinálni, mintha racionális döntés állna a háttérben" - mondta dr. Demetrovics. Mi alapján tekintünk veszélyesnek egy legális vagy illegális drogot? A legális és az illegális drogok veszélyességi sorrendjét általában négy fő szempont, a fizikai ártalmak, a társadalmi szintű kár mértéke, az elterjedtség, valamint a függőségi potenciál szerint rangsorolják. 2007-es tanulmányukban Nutt és munkatársai is három alapvető dimenzió mentén rangsoroltak, a fizikai ártalom, a függőség és a szociális ártalom alapján. Ezek további három alcsoportból tevődtek össze: a függőségnél például külön kategória volt az élvezet, a pszichológiai és a testi addikció. Meg kell jegyezni, hogy a testi és lelki függőség kizárólagos elkülönítése nem teljesen ésszerű: a sóvárgás maga, illetve a függőség pszichológiai tünetei a mérvadók. "A fizikai tünetek még a heroin esetében is viszonylag gyorsan, maximum egy hét alatt rendezhetők, ám ettől még visszaszokik a használó. Vagyis egyáltalán nem csak a fizikai tünetek a jelentősek: a dohányzás megvonásának például nincsenek jelentős fizikai megvonási tünetei - nem jár például fájdalommal - a leszokás folyamata azonban mégis hasonló, mint a heroin esetében. Szigorúan véve a kannabisznál is megjelenik fizikai függőség, lelki függőséget pedig minden drog kialakít" - mondta Demetrovics Zsolt. Fontos még a különféle szerek elterjedtsége, ami szintén tovább árnyalja a képet. "A legális szerek közül igen elterjedt az alkohol és a cigaretta, az illegális szerek közül pedig a kannabisz. A heroin és más kemény drogok ezzel szemben sokkal kevésbé elterjedtek. Ebből a szempontból elmondható, hogy a legálisan hozzáférhető, súlyos függőséget okozó szerek társadalmilag nagyobb veszélyt jelentenek, mint az illegálisnak tekintett párhuzamos anyagok" - mondta Topolánszky Ákos. A veszélyességi listák egy fontos hiányossága, hogy számos kábítószerként is használható anyag, így például a ragasztók ("szipuzás"), egyetlen hivatalos listára sem kerülnek fel. Mivel az olcsó ragasztószereket bárki megveheti, a használók általában veszélytelenebbnek tartják őket az illegális drogok fogyasztásánál. "Halálos áldozatot évente néhány esetben követel a szipuzás, azt viszont megbecsülni sem tudják a szakemberek, hogy hányan élnek rendszeresen az oldószerek, ragasztók szippantásának bódító hatásával. Büntetni senkit nem lehet azért, mert ragasztót vásárol vagy ad el" - mondta az [origo]-nak korábban Topa Zoltán, a BRFK bűnmegelőzési osztályának munkatársa. origo.hu
  8. bagi

    Repülő motort vehetünk 2011-ben

    Nem új a kétéltű jármű ötlete. Itt egy 7 (!!!) éves cikk a repülő autóról: http://www.sg.hu/cikkek/27128/mar_kaphato_a_repulo_auto A mai napig nem terjedt el... Ez meg az eredeti oldal, ha valaki esetleg venne egyet... http://www.moller.com/index.php?option=com_content&view=article&id=79&Itemid=94
  9. Kíváncsi lennék a működési elvére, mert az űrben például nincs levegő...
  10. Évek óta jósolgatják, azt a folyamatot, ami megindulni látszik a Jeges-tenger mélyén. Az éghajlatváltozás következtében felmelegedett víz hatalmas mennyiségű metán szabadít fel a tengerfenék alól. Több mint 250 gázkiáramlás felbuborékolását fedezték fel a Spitzbergák nyugati partjainál, Norvégiától északra. A buborékok főként metánt tartalmaznak, ami a szén-dioxidnál jóval erősebb üvegházgáz. A metán valószínűleg a tengerfenék metán-hidrát készleteiből származik. Ezek a hidrátok úgynevezett klatrátok, vízjégbe ágyazódott metán molekulák. A metán kiáramlást a James Clark Ross kutatóhajó fedélzetén tartózkodó, a brit southamptoni Nemzeti Oceanográfiai Központ professzora, Tim Minshull által vezetett expedíció észlelte. A Nyugat Spitzbergai Áramlat (WSC) által melegített területet, ahol a csapat felfedezte a kiáramlásokat, az elmúlt 30 évben 1 Celsius-fokkal lett melegebb. "A hidrátok csak egy bizonyos hőmérséklet-tartományban stabilak" - mondta Minshull. "Vagyis ha az óceán melegszik, egyes hidrátok lebomlanak és kieresztik metán molekuláikat." A kutatók által észlelt kiáramlások egyike sem érte el a felszínt, vagyis a metán nem szökött ki a légkörbe, ezáltal nem járul hozzá az éghajlatváltozáshoz, legalábbis ezen a területen. "A nagyobb metánbuborékok eljuthatnak egészen a felszínig, a kisebbek azonban felbomlanak" - tette hozzá Minshull. Csak azért, mert nem érik el a felszínt, még nem jelenti azt, hogy a metán ártalmatlan. Egy része szén-dioxiddá alakul, ami ezután feloldódva a vízben savasabbá teszi az óceánokat, miközben lehetséges hogy más, jóval erőteljesebb kiáramlások ténylegesen metánt juttatnak a légkörbe. A csapat csak a kiáramlások egy csoportját tanulmányozta, viszonylag kis területen. "A Jeges-tengert szinte egyáltalán nem vizsgálták ilyen szempontból" - mondta Minshull. Ronald Cohen a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet munkatársa a hidrátból felszabaduló metán mennyiségét emelte ki. A tanulmányozott 600 négyzetkilométeres terület évente 27 ezer tonnát eredményez, ami azt sugallja, hogy a Spitzbergák körül található teljes hidrát üledék egy év alatt 20 millió tonna metánt bocsáthat ki. Globálisan évente 500-600 millió tonna metán kerül az atmoszférába. Ha a gáz hasonló ütemben kezd szökni az északi sarkvidék egészén, az drámai mértékben megemeli a légkör metánszintjét. "Ha a klatrátok destabilizálódnak és metánt bocsátanak ki, akkor átfogó tanulmányozásra lesz szükség" - hangoztatja Matt Rigby az MIT szakértője. Cohen ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a megfigyelt metánkiáramlás nem a hidrátokból ered, hanem a gáz elsődleges forrásából, mélyen a föld alól. Ha ez lenne az igazság, akkor azonban nem okolhatjuk a Nyugat-Spitzbergák felmelegedését, bár a mennyiség erősen kétségessé teszi ezt az eszmefuttatást. "Amennyiben a metán teljes egészében elsődleges forrásból származik, úgy az példátlan mennyiségű lenne" - ismerte el Cohen. Összességében tehát hihetőbb a felmelegedés és a hidrátok kapcsolata. "Nincs határozott bizonyíték, de nagyon ésszerűnek tűnik" - tette hozzá. A metán-hidrát alkalmazható lenne egyfajta új, valamelyest zöldebb fosszilis üzemanyagként, a metán kinyerése a légkörbe jutás nélkül azonban jelenleg komoly kihívást jelent. [sG]
  11. Az a szégyen, hogy már léteznek megoldások a légkörben lévő szennyező anyag csökkentésére. http://hg.hu/blog/7541-itt-az-aktiv-kornyezetvedo-cement
  12. Minden jel arra mutat, hogy a világ első, magánkezdeményezésre megépülő, űrugrás végrehajtására képes repülő szerkezete a megvalósítás végső stádiumába került. A Virgin Galactic megrendelésére kifejlesztett, futurisztikus kinézetű WhiteKnightTwo repülő indítóállomás ugyanis már a nagyközönség előtt is meggyőzően demonstrálta, hogy készen áll az űrturistákat akár 104 kilométeres magasságba repítő, rakétahajtóműves SpaceShipTwo nevű szerkezet levegőbe emelésére és indítására. Repülő indítóállomás Az elsőre meglehetősen bizarr benyomást keltő kéttörzsű WhiteKnightTwo (Fehér Lovag) nem más, mint két önállónak tekinthető egyforma repülőgép sárkányszerkezetének összekapcsolása egy közös szárnyrésszel. Ez a megoldás nem újkeletű, számos példa van már rá a repüléstörténelemben, még harci gépeket is gyártottak ilyen megoldással. A szénszálas kompozitanyagból készült repülőgép tervezésére és megépítésére a különleges légijárművek terén nagy tapasztalatot szerző Scaled Composites kapott megbízást a Virgin Galactictól. A konstrukció megalkotásakor széleskörűen felhasználták az űrrepülőgépekkel eddig összegyűlt tapasztalatokat, és mindenre kiterjedő számítógépes aerodinamikai szimulációkat is végeztek a legtökéletesebb forma megtalálása érdekében. A külső szárnyai alatt két-két sugárhajtóművet hordozó szerkezet legfontosabb szerepe az, hogy mintegy 15 kilométer magasságba felvigye a hozzá rögzített rakétameghajtású SpaceShipTwo nevű szerkezetet, melyben az űrturisták helyet foglalnak. A megfelelő magasság és repülési profil elérése után a SpaceShipTwo leválik az "anyagépről", és önállóan emelkedik a kitűzött 104 kilométeres magasságba, ahonnan ugyancsak önállóan, vitorlázva tér vissza a földfelszínre. Ez a megoldás olcsóbb és egyszerűbb, mint földi indítóállomásokat építeni, ráadásul így a SpaceShipTwo hajtóművének sem kell akkora teljesítményűnek lennie, mint az űrrepülőgépekkel a hátukon startoló NASA-hordozóeszközöknek. Az űrugrást végrehajtó repülőeszköz fedélzetén két pilóta és hat utas foglal majd helyet. A 42 méteres szárnyfesztávolságú szerkezet másik felhasználási módja az lehet, hogy kisebb műholdakat állít pályára. Látványos bemutató Oshkosh-ban A WhiteKnightTwo 2009. július 27-én az oshkosh-i AirVenture rendezvényen többször fel- és leszállt, illetve áthúzásokkal varázsolta el a közönséget. Mindenki az elismerés hangján nyilatkozott a szerkezetről. A repülés iránt érdeklődők számára Oshkosh nem csupán egy név, hanem egy fogalom. Az Egyesült Államokban óriási népszerűségnek örvendő AirVenture rendezvénysorozatnak otthont adó wisconsini városban minden évben százezrek gyűlnek össze a helyi, Wittman nevű regionális repülőterén, ahol az EEA (Experimental Aircraft Association's) szervezésében egy óriási légi és földi show-t tartanak. Az elmaradhatatlan gyorsulási versenyeken kívül mindenféle repülőeszközt láthatnak az érdeklődők, a II. világháborús harci gépektől korunk lopakodó bombázójáig. Nem véletlenül választották tehát ezt a helyszínt a WhiteKnightTwo első nyilvános légi szerepléséhez, amely már egyébként a 17. tesztrepülése volt. A programba már eddig is több száz millió dollárt fektető Sir Richard Branson, a Virgin Galactic alapítója és tulajdonosa elmondta: bízik abban, hogy a WhiteKnightTwo és a SpaceShipTwo által alkotott páros még az idén, vagy legkésőbb 2010-ben a levegőbe emelkedik, és rövidesen megkezdődhet a tömeges űrturizmus. Mindenesetre a mintegy 200 000 dolláros jegyekből már eladtak több mint háromszázat, így az első néhány tucat repülésen biztosan teltház várható a fedélzeten. Videók: http://gizmodo.com/5030033/beautiful-video-of-virgin-galactics-whiteknighttwo http://gizmodo.com/5236491/video-virgin-galactics-whiteknighttwo-in-action [origo]
  13. Bár ez nem a kérések részleg, de innen tölthetsz. http://www.videolan.org/vlc/skins.php
  14. Innen tölthető: http://www.videolan.org/vlc/
  15. Rejtélyes remegéseket észlelnek kaliforniai kutatók a Szent András-árok középső részén. Hogy mik ezek a titokzatos rezgések, nem tudják, ám a tudósok némelyike úgy véli, hogy a Föld mélyén gyülemlő feszültség gyorsabban nő, mint feltételezték, ami egy nagy erejű földrengés növekvő veszélyét jelzi. A kaliforniai szeizmológusok tanulmánya a Science folyóirat pénteki számában látott napvilágot. A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatói 2001 júliusa és 2009 februárja között kísérték folyamatosan figyelemmel a törésvonal középső részében a szeizmikus aktivitást, és több mint 2000 rázkódást regisztráltak. Ezek némelyike csupán néhány percig, mások viszont akár egy fél óráig is tartottak. A földrengésekkel ellentétben a remegések mélyebben alakulnak ki és tovább tartanak. A vizsgált időszak alatt két erős földrengés sújtotta a térséget: a 2003-as a Richter-skála szerinti 6,5-es erősségű volt, míg a 2004-es 6-os erősségű. A kutatók észlelései szerint a 2003-as földrengés után a remegések gyakorisága megkétszereződött, a 2004-es után viszont hirtelen meghatszorozódott. A rezgések mindmáig észlelhetők, noha gyakoriságuk az utóbbi időkben valamelyest csökkent. A tudósok ennek ellenére aggódnak, mivel a mikroszeizmikus nyugtalanság gyakorisága mind a mai napig a 2003 előtti szint kétszerese. A szeizmológusok a 2004-es földrengés előtt ugyancsak szokatlanul erős morajlást észleltek. "Az a tény, hogy a remegések mindmáig fennmaradtak, azt jelentheti, hogy a következő földrengés hamarabb bekövetkezik, mint várjuk" - hangsúlyozta a kutatást irányító Robert Nadeau, az egyetem szeizmológia-professzora. Nadeau 2005-ben elsőként fedezte fel a rezgéseket a Szent András-árok mélyén. Korábban a tudósok azt feltételezték, hogy a jelenség csupán azokban a térségekben fordul elő, ahol egyik tektonikus lemez a másik alá csúszik. Susan Hough, az Amerikai Geológiai Szolgálat (U.S. Geological Survey) szeizmológusa érdekesnek találta kaliforniai kollégáinak megfigyeléseit, ám véleménye szerint még korai belőlük bármiféle következtetést levonni. "Nem rendelkezünk elég adattal, hogy megállapítsuk, hogyan is viselkedik hosszú távon a Szent András-árok" - emelte ki Hough, aki nem volt részese a vizsgálatnak. A nagy kaliforniai földrengések a Szent András-törésvonal rendszerében jelentkeznek. A törésvonal a Csendes-óceáni és az Észak-amerikai kőzetlemezt választja el egymástól, kiindulópontja a Kaliforniai-öböl, ahonnan 1100 kilométeren át húzódik észak-nyugati irányba, ezután San Franciscótól északra a tenger alatt halad tovább. A törésvonal mentén a lemezek egymáshoz viszonyított, jobbra tolódó mozgása az oligocéntől mindmáig tart, az összegzett elmozdulás a 600 kilométert is eléri. Évente 5 centiméter a relatív elmozdulás; az 1906-os San Franciscói földrengés után 4,5 méterrel mozdult el. STOP
  16. Idén nyárra is csapadékos, párás időjárást ígérnek a meteorológusok. Sajnálatosan az előttünk álló hónapok várhatóan a következő időjárási dinamikát fogják mutatni: egyik nap vagy napszak zord, esős órákat hoz, majd az idő egy napra kitisztul, és párás, meleg nap következik. Az ilyen időjárás, melyben az esős napok és a fülledt, párás meleg váltják egymást, rendkívül kedvez a kullancsok aktivitásának és szaporodási kedvüknek. Az időjárás miatt a várható nyárnak folyamatos közszereplői lesznek a kullancsok, és nem fognak eltűnni néhány kánikulai hét miatt. Ez a tény pedig fokozatos védelmet követel. De mielőtt védekezésbe fogsz, töröld ki a kullancsokról hallott tévhiteket a tudatodból! 1. Tévhit: A kullancs évszakhoz kötötten jelent számunka veszélyt. Még mindig vita tárgya, hogy alulról vagy felülről támadnak-e! A valóság Az enyhe telek miatt országszerte már egész évben folyamatosan, de nyár elején és ősszel két nagyobb hullámban különösen támadnak a kullancsok. A vérszívók jelentős létszámban lepik el a természetet, most már a kerteket és a közparkokat is. A kullancsok támadására két irányból számíthatsz. A gyepi növénytársulásokban, a fűszálak hegyéről támadó, szemmel rendelkező, látó kutyakullancs, illetve a csertölgy alapú erdőségek cserjéinek levélfonákjáról vadászó, szemmel nem rendelkező, vak, „közönséges kullancs” a leggyakoribb vérszívó Magyarországon a 42 honos kullancsfaj közül. A kullancs szó nem egy állatot takar, hanem egy egész állatcsaládot, amely igen nagy fajszámban van jelen hazánkban. 2. Tévhit: A kullancsok csak néhány emberre veszélyes betegséget terjesztenek. A valóság Számos betegség van, amely embert és kedvencállatot egyaránt megbetegít. A kullancsok egyedfejlődési alakjai: a kullancslárvák, a kullancsnimfák és a kifejlett kullancsok. Ez utóbbiak már nőstények és hímek, szúrásukkor önmagukban is okozhatnak embereknek és kedvencállatoknak egészségkárosodást (bőrgyulladást, allergiát, mérgezést). A kullancsok a nagyobb gondot akkor jelentik, amikor a szúrásukon át kórokozó tartalmú nyálat fecskendeznek be. Így fertőzik meg áldozatukat szerte Európában a kullancs terjesztette agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusával, a Lyme borreliosis, klasszikus nevén a Lyme-kór, a tularemia, a Q-láz, az ehrlichiosis, a babesiosis, a mediterrán foltos láz vagy a TIBOLA kórokozóival. 3. Tévhit: Az emberi oltás véd a kullancs ellen! A valóság Az emberi védőoltás kizárólag a kullancs terjesztette agyvelő- és agyhártyagyulladás-vírusfertőzés ellen véd. (A teljes oltási sorozat után biztosított az oltott személy védelme.) Az elmúlt években e kullancs terjesztette betegségben éves szinten 100 alatt volt a bejelentett emberi beteg száma. Az alacsonynak tűnő szám félrevezető!! Ez az alacsony betegszám hamis, ön- és közveszélyes biztonságérzetet kelt! Az alacsony megbetegedési szám annak köszönhető, hogy a természetben dolgozók munkaköri leírása kötelezi őket a megfelelő védőoltás felvételére. Így azok, akik a legjobban ki vannak téve a kullancs okozta betegségeknek, védettséget élveznek. Ez követendő példa a lakosság egésze számára. 4. Tévhit: Az emberek számára forgalomban van a Lyme-kór elleni védőoltás. A valóság Emberre nincs Lyme-kór elleni védőoltás. Sőt a Lyme-kór az a fertőző betegség, melynek átvészelése után a szervezetben nem épül tartós immunológiai védelem. Emiatt, ha megfertőződik, az ember és a kutya egyaránt minden szezonban megbetegedhet a Lyme-kórban. 5.Tévhit: Kutyákra nem veszélyes a kullancs. A valóság A Lyme-kór, a babesiosis és más betegségek fenyegetik a kutyákat, ezért például kullancsriasztó cseppet vagy -nyakörvet ajánlott venni számukra is. 6.Tévhit: A kullancsok szeretnek napozni-sütkérezni a fűszálakon. A valóság A kullancsfajok egyedei a direkt napfénynek kitett testrészeket nem csípik, mert gyűlölik a napfényt, amely számukra a kiszáradás veszélye miatt halálos. Mely testrészeket kedveli a legjobban? A kullancs, áldozatra kerülve, a napfény hatásától mentes, azaz ruhával fedett, izzadt-párás testrészbe szúrja szipókáját. A bőrbe rögzülés szempontjából a látó kullancsok a rövid szájszervű, míg a vak kullancsok a hosszú szájszervű csoportba tartoznak. Az áldozat bőrébe való rögzülés különbözősége a vérszívás várható időtartamának eltérését jelenti. Az előbbiek több, míg az utóbbiak rövidebb időt töltenek vérszívással. Hogyan távolíthatod el biztonságosan? A kullancs bőrből való eltávolítására sok népi módszer él a köztudatban. Sajnos minden hagyományos módszer (zsírral bekenés, kicsavarás) a kullancs fuldoklását és gyötrését célozza, amitől a haldokló kullancs kórokozót tartalmazó nyálat köp az áldozatba. A kullancs szakszerű eltávolítása: a kullancslárvákat és -nimfákat injekciós tűvel kell kipöccinteni a bőrből. A kifejlett kullancsok veszélytelen eltávolítására született a mindenki által, emberen és kedvencállaton egyaránt alkalmazható, egyszer használatos orvostechnikai eszköz, a kullancseltávolító kanál. Az eszköz országszerte kapható az állatpatikákban, gazdaboltokban és a gyógyszertárakban. Ha további részleteket olvasnál, esetleg kérdéseidet szeretnéd feltenni szakembernek, látogass el a Kullancsszövetség honlapjára: http://www.kullancsinfo.hu/
  17. http://www.urbanlegends.hu/2005/05/urtoll-vagy-ceruza/ http://index.hu/tudomany/urkutatas/legenda02100/ http://hu.wikipedia.org/wiki/Űrtoll A linkekért köszönet Razinak.
  18. Ez nem Iphone vs. más márka téma! Kérek mindenkit az eredeti témát kommentálja!
  19. Egy görög feltaláló a jövő üzemanyagát tervezi kifejleszteni: benzin, dízel vagy hidrogén helyett az autókat fémek hajtanák - nanométeres szemcsenagyságú por alakjában. Ideális esetben még kipufogógáz sem keletkezne.Őrült ötlet - mondja maga a feltaláló, az Európai Unió mégis hároméves kutatóprogramot finanszíroz, hogy valósággá válhasson. Athanasziosz Konsztandopoulosz, a thesszaloniki vegyipari kutatóintézet, a Chemical Processes Engineering Research Institute (CPERI) igazgatója ötletét a prágai EuroNanoForum-on mutatta be. A belső égésű motorok teljesen új megközelítéséről van szó - állítja a 2006-ban európai Descartes-díjjal kitüntetett kutató. Pár éve lehetségessé vált, hogy nanoporként lehessen fémeket előállítani: a szemcsék nagysága ebben a formában a méter pár milliomod részének felel meg. Így a fémet könnyen át lehet vezetni csöveken és szelepeken; óriási felület keletkezik, ami a gyors égést segíti elő. "Úgy képzelem el, hogy a részecskék bekerülnek a hengerbe, ott oxidálódnak, végül pedig egy gyűjtőberendezés száz százalékosan felfogja az oxidálódott port" - magyarázza a vegyész a Die Welt című német lap internetes kiadásában megjelent beszámolóban. Ezt később az autón kívül hidrogénnel redukálnák, így újra éghető fémpor lenne belőle - és a kör bezárul. A környezet jó néhány hasznát élvezné ennek a rendszernek. Amennyiben a fémoxid újrahasznosításához napenergiával előállított hidrogént használnának, az egész folyamat fenntartható lenne, valamint szén-dioxid-, illetve szén-monoxidmentes. Az autók nem bocsátanának ki kipufogógázt, a városok levegője jócskán tisztulna. A fémport pedig fémhulladékból lehetne nyerni, például régi autókból. Konsztandopoulosz meg tudta győzni az EU kutatási biztosát arról, hogy megéri kimerítően megvizsgálni a koncepciót. Így már májusban létrejött a Cometnano Project, egyelőre három évre. Az EU öt kutatóintézete vesz benne részt. Azt hivatottak kideríteni, hogyan lehet égésre alkalmas fémport előállítani, és az égést követően hogyan lehet azt környezetbarát módon újrahasznosítani. Ha ez megújuló energia bevonásával történik, a fémrészecskék energiahordozóvá válnának, és lehetővé tennék, hogy a megújuló energiát olyan közegben raktározzák, amelyet könnyen és biztosan lehet tárolni, illetve szállítani. Az a kérdés azonban, hogy a rendkívül reakcióképes, így robbanásveszélyes fémport tényleg könnyen lehet-e majd kezelni, még válaszra vár. A szemcséket vékony oxidréteggel kell bevonni, így a por nem tud felrobbanni - javasolja Konsztandopoulosz. Ezenkívül azt is ki kell deríteni, hogy mekkora költségek keletkeznek a nanopor előállítása során, a fémipar hulladékát fel lehet-e hozzá használni, és hogy az egész folyamat rejt-e veszélyt a környezetre és az egészségre nézve. Az autóipar számára legfontosabb kérdés persze az, hogy milyen módosításokat kellene elvégezni a motorokon. autohirek.hu
  20. bagi

    Pirateclub...én így szeretlek =)

    Ez valóban jó lett! Nagy grat érte!
  21. bagi

    Életre alkalmas a Mars talaja

    Zsombay: adj már egy linket, hogy honnan van ez a cikk, mert nagyon érdekes és szeretnék utána olvasni...
  22. bagi

    Ubuntu 8.04 /BETA/ tapasztalataim

    Köszönöm ismét a segítséged, holnap ki is próbálom!
  23. bagi

    Ubuntu 8.04 /BETA/ tapasztalataim

    Ezt kifejtenéd részletesen, mert még nem használtam linuxot (most szeretném meg ismerni) és így gőzöm sincs, hogy hogy megy.
  24. bagi

    Ubuntu 8.04 /BETA/ tapasztalataim

    Üdv emberek! Ebbe a témába még nem írtam, mert nem használtam linuxot... Most viszont szerettem volna kipróbálni a 8.04 végleges verzióját, de nem megy. Pontosabban simán tudom telepíteni, újra indulás is meg van, a betöltő képernyő is végig megy, utána viszont semmi csak a nagy feketeség... Resetre indul csak újra. Több féle képpen próbáltam telepíteni. Win alól emulálva, az ISO-t kiírva lemezre és erről is bootolt a gép. Meg próbáltam a win partíciójára, másik particióra, de sehogy nem ment... Konfig: Asus lap, AMD x2 4200, 2X1 GB ddrII 667mhz ram, 8400GS VGA. Esetleg van valami ötletetek, hogy mi lehet a gond/megoldás?
×
×
  • Create New...