szalard

Somogyi Győző Mária Terézia magyar katonái 1740-1768 - Hungarian soldiers of Maria Theresa 1740-1768 Zrínyi Kiadó, 2016 3058133_5.jpg Mária Terézia (1740-1780) korát két nagy európai háború határozta meg. Az osztrák örökösödési (1740-1748) és a hétéves (1756-1763) háború, melyben a magyar királyság nagy erőkkel vett részt. Ekkor született meg a modern magyar katonaság, és alakult ki a magyar egyenruhastílus. A huszárviselet egész Európában hódított. A huszár, a jellegzetes magyar könnyűlovas férfias és színpompás öltözetével, villámgyors és meglepő keleties harcmodorával a korszak egyik legsikeresebb katonája volt. Magyar tisztek vezetésével, magyaros öltözetű huszárcsapatokat szerveztek. Ekkor kerültek az európai nyelvekbe a huszár, csákó, dolmány, szablya és csizma szavak, megkezdődött a könnyűlovas magyar taktika elméleti feldolgozása a hazai és külföldi szakirodalomban. A korszak magyar hadereje két részből állt, huszár- és gyalogezredekből. Ezeket elsősorban főnemesek állították fel, akiket az uralkodó ezredtulajdonosoknak nevezett ki. Utánpótlásukat alapvetően toborzással igyekeztek biztosítani, ami ha nem bizonyult elégségesnek, következett a megyei katonaállítás és a nemesi felkelés. A haderő másik fontos eleme a katonai határőrvidék volt. Az ország déli és keleti szegélyét határőrezredekre osztották, melyekben a teljes férfilakosság 18 és 60 év között katonai szolgálatot teljesített. A horvát, szerb, német, román és székely határőrezredek magyaros egyenruhát viseltek és 70 000 fős állandó haderőt jelentettek. https://mega4up.org/tx8p8s2bjf0j Somogyi Győző Királyért és hazáért - A magyar királyi honvédség szervezete, egyenruhái és fegyverzete 1868-1918 Corvina Kiadó 1c6af7ecc0c03d20ea259bb6db9984a5_big.jpg Tartalom Előszó 5 A honvédség megszületése 11 A honvédgyalogság 16 Az 1868. évi XLI. törvény 16 Az 1890. évi V. törvény 32 Az 1912. évi XXX. és XXXI. törvény 44 Az első világháború 49 A honvédség zászlói 57 A honvédlovasság 62 A század- és osztályrendszer 62 Az ezredrendszer 75 A világháború 85 A szórlövészek 88 A honvédtüzérség 91 Műszaki szolgálat 102 A koronaőrség 110 A képviselőházi őrség 117 A méneskar 120 Magasabb honvéd parancsnokságok 127 A honvédelmi minisztérium 127 A honvéd főparancsnokság 128 A honvédkerületi parancsnokságok 128 A honvéd lovassági felügyelő 129 A honvéd tüzérségi felügyelő 129 A honvéd hadosztályparancsnokságok 130 A honvéd dandárparancsnokságok 130 A tábornokok egyenruhái 131 A vezérkari tisztek 136 Gazdászat-közigazgatás 139 Élelmezés 147 Elhelyezés 153 Ruházat és felszerelés 157 A honvédség fegyverzete 165 A honvédség egészségügye és orvoskara 176 Honvéd lelkészek 189 Honvéd igazságszolgáltatás 194 Helyi alkalmazású honvédtisztek 200 Tisztképzés 203 Zenészek és hangászok 215 Szakkifejezések magyarázata 225 Irodalom 228 Für könig und vaterland, Zusammenfassung 231 Bildtexte 236. https://mega4up.org/ytf80puv4lwg Somogyi Győző Honvédhuszárok-Magyar királyi honvédlovasság 1920-1945 Timp Kiadó, 2001 4d9a1bc14b3a20c654eb32f695fca101_big.jpg A könyv előzménye a Nagy huszárkönyv, mely az első világháborúval bezárólag mutatja be a magyar huszárság élettörténetét. Ezt a kiadványt ,,kis huszárkönyvnek" hívják a szerzők, mert - az előbbi folytatásaként - rövidebb terjedelemben ábrázolja kizárólag a 20. század eleji magyar királyi honvédhuszárság képes történetét. Az 1920-1945 közötti időszak könnyűlovasságának világát két időszakra tagolja: külön elemzi a béke és a háború éveit. A békeévek (1920-1938) huszárjainak hétköznapi és ünnepnapi foglalatosságai közül leginkább a kiképzést szemlélteti: komoly felkészülésben vettek részt azok az önkéntes huszárok, akik később lóról hadakoztak. A háborús évek magyar huszártörténelmének főbb eseményeiről közöl áttekintést: az 1. lovasdandár 1941. évi ukrajnai hadműveleteiről, az 1941-1943 között a keleti hadszíntéren lévő csapatlovasságról, a felderítő osztályok 1944-1945-ben véghezvitt dolgairól, az 1944-ben lengyel hadszíntérre került 1. lovashadosztályról és méltatja az 1944-1945-ös honvédő huszárok tetteit. https://mega4up.org/83vlo8ybfnej

Somogyi Győző Magyar hadizászlók Cser Kiadó, 2011 Legrégebbi zászlaink - Kora újkori magyar zászlók - Az állandó hadsereg zászlai (1703-1848) - Magyar hadizászlók (1848-1918) - A nemzeti hadsereg és a magyar honvédség zászlói (1919-1945) - Új zászlók alatt (1945-1990). A sorozatról: Somogyi Győző rajzainak, grafikáinak ihlető forrása a hadtörténelem. Előszeretettel rajzol katonafigurákat, ábrázol előkelőket és közembereket, hol sztyeppei könnyűlovasokat, páncélos lovagokat, végvári vitézeket a régebbi korokból, hol uniformisba öltöztetett gyalogosokat, lovasokat, tüzéreket az újabb időkből. Megörökít fegyvereket, zászlókat, megannyi katonaholmit, de ugyanúgy várakat, laktanyákat, tábort és csatateret. Munkái a magyar történelem korszakolása szerint, tematikus összeállításban jelennek meg a kiadó sorozatában, és képi világát neves hadtörténészek írásai teszik teljessé. https://mega4up.org/lfga2oxkka5h Somogyi Győző Mátyás király hadserege 1458-1526 - The army of King Matthias 1458-1526 Zrínyi Kiadó, 2014 Mátyás király az akkori Európa egyik legnagyobb haderejét tartotta fegyverben. Ennek alapját a vármegyék zászlói alatt szolgáló nemesség, a főurak és főpapok bandériumai, a kiváltságos népek (székelyek, szászok, kunok) csapatai, a jobbágytelkek utáni telekkatonaság, végül a végszükségben hadra kelt parasztság és polgárság képezte. Mátyás emellett kiépített egy állandó zsoldos hadsereget is. Ez nehézlovasságból, nehézgyalogságból, szekérvárból, tüzérségből, huszárságból és folyami hajóhadból állt. Mátyás hadjáratait személyesen vezette, mint kiváló hadvezér, bátor lovag és tapasztalt bajvívó, aki egyúttal a hadmérnöki és haditechnikai újítások iránt is érdeklődött. https://mega4up.org/z5cotpewxl2b Somogyi Győző Végvári vitézek 1526-1686 - Warriors of the Hungarian Frontier 1526-1686 Zrínyi Kiadó, 2016 "A magyar haderő 1526-ban a mohácsi csatában sorsdöntő vereséget szenvedett az oszmánoktól. II. Lajos király elesett és az ország Habsburg-házi királyai révén a Német-római császársághoz kötődött. 1541-ben Szulejmán szultán elfoglalta Budát és az ország közepét az Oszmán Birodalomhoz csatolta, keleti részén pedig létrehozta a tőle függő Erdélyi Fejedelemséget. Az egyre terjeszkedő oszmán hódoltság és a Magyar Királyság határvonalán 150 éven át folyamatos várostromokból és pusztító portyákból álló háború folyt, megszakítva több, Bécs elfoglalását célzó szultáni hadjárattal és magyar visszacsapással. A végvári harcoknak az 1686-ban megindult, európai összefogású keresztény ellentámadás vetett véget, amely a század végére az ország visszafoglalásához vezetett. Könyvünk a végvári harcok korának magyar és török hadviseletét és fegyverzetét mutatja be. https://mega4up.org/tr61wesfuzc0 Somogyi Győző Az Erdélyi Fejedelemség hadserege 1559-1690 - The army of Transylvania 1559-1690 Zrínyi Kiadó, 2014 A 896-ban alapított magyar állam, 1000-től keresztény Magyar Királyság, 1920-ig az egész Kárpát-medencét magában foglalta, a mai Horvátország pedig a magyar Szent Korona alá tartozó társország volt. Az "Egy ezredév hadban" könyvsorozat ennek az államnak a katonai kultúráját, fegyverzetét, a huszár által méltán világhírű jellegzetes hadviseletét mutatja be hadtörténeti korszakonként színes rekonstrukciós rajzokon, angol és magyar nyelven. https://mega4up.org/ww7z2660uwct Somogyi Győző A Rákóczi-szabadságharc hadserege 1703-1711 - The army of the Rákóczi war of independence 1703-1711 Zrínyi Kiadó, 2018 Somogyi Győző Kossuth-díjas szerző e kötete szemléletesen és átfogó módon jeleníti meg a XVIII. századi Közép- és Kelet-Európa hadseregét, hadviselését. Egy korszak hadtörténete azonban nemcsak az események bemutatásából áll: ide tartozik a fegyvertörténet, a katonai jelképek (zászlók, címerek), az egyenruha-történet. Mindezek bemutatásával kíván hű, kiegyensúlyozott képet festeni e kor szabadságharcáról. A szerző jellegzetes látásmódjával megalkotott kötet az EGY EZREDÉV HADBAN című sorozat legújabb tagja. https://mega4up.org/a0t5fk9psdz6

A régi Erdély népeinek képeskönyve Bencsik Gábor, Oborni Teréz, Tompos Lilla A 17-18. század fordulóján, feltehetően azonos erdélyi műhelyből egy sor kézzel festett viseletkódex került ki, melyeknek lapjain az alkotók a fejedelemség népeit és főembereit örökítették meg.A kódexek Bukaresttől Londonig szerteszóródtak a világban, közülük az egyik legszebbet és legbővebbet az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi. A jelen kötet ezt a kódexet adja közre elemző tanulmányok kíséretében. https://www.mega4up.org/7cumru5dhnn1

Romsics Ignác: Magyarország története Kiadás éve: 2019Formátum: pdf A rendszerváltozás óta, amely új korszakot nyitott a magyar történelemben, Romsics Ignác vállalkozott először arra, hogy Magyarország történetét a kezdetektől napjainkig, egy kötetben áttekintse.A több mint 600 oldalas nagy ívű munka öt fejezetben - közérthetően és olvasmányos stílusban - tárgyalja a magyar történetet. Az első fejezetben a magyar nép kialakulását és Kárpát-medencei megtelepedését, illetve az ezzel kapcsolatos teóriákat foglalja össze a szerző. A második tárgya a középkori magyar királyság története, majd a harmadik fejezetben a török invázióról, az ország három részre szakadásáról, és a három politikai egység eltérő fejlődéséről olvashatunk. A negyedik fejezet időhatárai a 18. század végétől 1918-19-ig tartanak, az utolsó, ötödik fejezeteben a Horthy-korszakról, 20. századi két nagy traumánkról: Trianonról és a holokausztról olvashatunk, majd továbblépve az államszocializmusról, illetve a szovjet megszállás koráról és az elmúlt negyedszázadról esik szó. A szöveghez, amely a tudományos ismeretterjesztés legjobb hagyományait követi, gazdag illusztrációs anyag (térképek, reprodukciók és fotók), valamint földrajzi és személynévmutató társul. https://mega4up.com/wfq3tpvq2w1e Kristó Gyula Magyarország története 895-1301 Kiadás éve: 1998Formátum: pdf A kötet nem csupán - címének megfelelően - Magyarország 895-1301 közti történetét tekinti át, hanem előzményként felvázolja a Kárpát- medence és a magyarság 895 előtt i históriáját is. Ilyen módon a 14. század elejéig összefoglaló képet ad a Kárpát-medencei térségről, a magyarságról, illetve Magyarországról. A munka monografikus jellegű: egyaránt tárgyalja a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a műveltségi viszonyokat. A magyarság korai történetének sorsfordító mozzanatai, eseményei között olvashatunk itt a nép eredetéről, a honfoglalásról, a kalandozásokról, az állam kialakulásáról, a trónharcokról és pártküzdelmekről, a tatárjárásról és a tartományuraságról. Megelevenednek a könyv lapjain azok az erőfeszítések, amelyek a fennmaradásért, a regionális hatalmi szerepkör elnyeréséért, a modernizáció meggyökereztetéséért, az Európa fejlett ebb feléhez való illeszkedés megvalósításáért történtek. A nagy formátumú uralkodók (Szent István, Szent László, Kálmán, III. Béla, II. András, IV. Béla) mellett természetesen más királyokról is szó esik, ugyanakkor az egész társadalom (világiak és egyháziak) széles panorámáját kapjuk, bepillanthatunk a mindennapok életébe, kirajzolódnak az elit kultúra kontúrjai. A kötet használatát különféle mellékletek (térképek, bibliográfia, kutatástörténeti áttekintés, genealógiai összeállítás, időrendi táblázat) könnyítik meg. https://mega4up.com/nehwvjxsn0dq Engel Pál, Kristó Gyula, Kubinyi András Magyarország története 1301-1526 Kiadás éve: 1998Formátum: pdf A kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1031-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről. https://mega4up.com/lk02x2bwj5tw Bryan Cartledge The Will to Survive. A History of Hungary Kiadás éve: 2011Formátum: pdf The Will to Survive describes how a small country, for much of its existence squeezed between two empires, surrounded by hostile neighbours and subjected to invasion and occupation, survived the frequent tragedies of its eventful history to become a sovereign democratic republic within the European Union. The Mongol, Ottoman, Habsburg, Nazi and Soviet empires have all since vanished; but Hungary, a victim of all five and despite suffering the consequences of being on the losing side in every war she has fought, still occupies the territory the Magyar tribes claimed for themselves in the ninth century. The author, whose interest in Hungary stems from his service there as British Ambassador during the declining years of Kadar's Communist regime, traces Hungary's story from the arrival of the Magyars in Europe to the accession of Hungary to membership of NATO and the European Union. The eleven hundred years covered by this stirring account embrace medieval greatness, Turkish occupation, Habsburg domination, unsuccessful struggles for independence, massive deprivation of territory and population after the First World War, a disastrous alliance with Nazi Germany motivated by the hope of redress, and forty years of Soviet-imposed Communism interrupted by a gallant but brutally suppressed revolution in 1956. https://mega4up.com/vcqs2fao5e1a Péter Katalin Magánélet a régi Magyarországon Kiadás éve: 2012Formátum: pdf Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete új sorozatában (Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések) megjelenő kötet Péter Katalin történész utóbbi 15 évben megjelent tanulmányaiból ad válogatást. Péter Katalint kezdetben inkább a kora újkori arisztokrácia életének kutatása, manapság a mindennapi egyszerű emberek életének feltárása foglalkoztatja. Kötetünk témája szerteágazóan izgalmas: a nők szerepe a családon, társadalmon belül, a szerelem, a házasság, a családi élet jellemzői különböző történeteken keresztül ábrázolódnak a kora újkorban. Mind az arisztokraták (például Lorántffy Zsuzsanna, Nádasdy Tamás), mind az úgynevezett „egyszerű” emberek (jobbágygyermekek és szüleik) hús-vér élő, gondolkodó, cselekvő emberként jelennek meg a kötet hasábjain. A szerző különösen olvasmányos stílusban készítette el munkáját, így nemcsak a történész szakmának, hanem a szélesebb közönségnek is élvezetes olvasmányt kínál. A könyvet fekete-fehér metszetekkel illusztráltuk. https://mega4up.com/9ka7cirbwivs

Rovás – magyar nyelvtörténet – művelődéstörténet A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 7. szerkesztő: Zelliger Erzsébet Az olvasó a 2018. január 25-én megrendezett Rovás kerekasztal-konferencia anyagát tartja a kezében. Az esemény nem előzmény nélkül való: az utóbbi évtizedben mintha megerősödött volna az igény a rovásírás tudományos kutatási eredményeinek a szakmai közvélemény elé tárására. A folyamatot mutatja, hogy az OSZK „Látjátok feleim…” című 2009–2010-ben megrendezett nagysikerű kiállításán még az említés szintjén sem esett szó rovásírásos emlékeinkről. Az MTA őstörténeti konferenciáján 2013-ban már a Tudománytörténeti szekcióban kaptak szót a rovásírás kérdései. Ezt követően került sor a 2013–2014-es tanév tavaszi félévében az ELTE Benkő Loránd Nyelvtörténeti Műhelyének szervezésében a Rovásírásos emlékeink mint nyelvemlékek című előadássorozatra. Ezt követte a MANYSI felkérése olyan konferencia szervezésére, amely a rovásírásos emlékeket mint nyelvemlékeket tárgyalja, és rajtuk keresztül lehetőség szerint a magyar nyelv nyelvemlékes korát az eddigi, 11. századi kezdeteknél korábbra tolja ki. A Rovás kerekasztal-konferencia megszervezésekor az előadók felkérése annak a gondolatnak a jegyében történt, hogy előadásaik alapján jogosan lehessen arról beszélni, hogy a rovás írásemlékeket nyelvemlékeknek tekinthetjük, tanulságaikat be lehet építeni a magyar nyelv- és a magyar művelődéstörténet vizsgálatába. https://data.hu/get/12864917/mki_2019_rovas.pdf Ősi írásaink A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 16. szerkesztők: Fehér Bence – Ferenczi Gábor A Kárpát-medence egész területéről ismertek mai latin betűs írásbeliségünktől eltérő, magyar és ismeretlen nyelvű írásnyomok. Ezek érthető okból a nagyközönség felfokozott érdeklődésére tartanak számot, de a tudományos kutatás számára is óriási jelentőségűek. Egyre nagyobb szükség van a nyilvánosságra és a kutatók közti szorosabb együttműködésre, mivel e szakterület hatalmas ütemben fejlődik. Ma már csak rovásírásból legalább három típus különíthető el hazánkban, és évente négy-öt új emlék biztosan előkerül. Ezért rendezte meg a Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontja 2019. december 12–13-án azt a konferenciát, amelynek előadásaiból épül fel a jelen kötet. Célunk egyáltalán nem volt szerény: legyen mindenki együtt, gondolkodjék együtt, aki eddig fontos új eredményekkel gyarapította ismereteinket. Ha nem is sikerült megvalósítani ezt az ideális konferenciát, örömmel mutathatjuk fel a kötetben a jelenleg tényleg legfrissebb kutatási eredményeket. Ezzel azonban munkánk semmiképp nem zárul le: folytatni kell újabb konferenciákkal, újabb kutatásokkal és kötetekkel. Hiszen hatalmas közös feladatok várnak ránk: nyelvi megfejtésben, kutatásmódszertanban, dokumentációban, sőt ismeretterjesztésben is. https://data.hu/get/12864918/mki_2020_rovas.pdf A Kárpát-medencei rovásírásos emlékek gyűjteménye I. kötet: Korai emlékek (1599 előtt) és kései feliratos emlékek A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 12. szerző: Fehér Bence Magyarországon több olyan kötet látott már napvilágot, amely a magyar (székely) rovásírás szövegemlékeinek gyűjteményét célozta meg, de eddig mind messze van a teljeskörűségtől. Ráadásul ahogy telik az idő, egyre több olyan írásos emléket ismerünk ugyanis, amely a magyarsággal rokon kultúrához tartozik, de úgy tudjuk, hogy nem magyar, végképp nem székely írás. Nyelvük és tartalmuk jórészt megfejtetlen, illetve négy-öt egymással vetélkedő megfejtésük is ismert a tudományos világban: az igazit, a helyeset pedig valószínűleg még nem ismerjük. A néphez, kultúrához tartozásukat valamennyire ismerjük: az avar birodalomhoz köthetők, vagy pedig még régebbi keleti népekhez. Meggyőződésünk tehát, hogy egy modern rovásíráskorpusz csak akkor lehet időtálló, szakmailag sikeres, ha nem szorítkozik a bizonyítottan magyar/székely rovásírásra, hanem tágabb kitekintésben a Kárpát-medencei rovásírások teljes gyűjteményét tartalmazza. Erre teszünk most kísérletet gyűjteményünkkel, amely nyilván távol van a tökéletességtől (mint egy kialakulóban levő tudományágnál elkerülhetetlen), de talán tudott okulni a megelőző művek hiányosságaiból. A most megjelenő anyag egyelőre csak a munka egyik fele: a feliratos anyagot tartalmazza, illetve a korai időszakban a kéziratos anyagot is. Ezt a megoldást kellett választanunk, különben a mű megjelenésére indokolatlanul sokat kellene várni: fontosabbnak gondoljuk, hogy a többé-kevésbé egységben értelmezhető feliratos anyag most napvilágot lásson. https://data.hu/get/12864919/mki_2020_osi_irasaink.pdf

Szia! Köszönöm szépen a feltöltést. Nincs meg véletlenül a sorozat másik két kötete is: 1. Ördögfattyú 2. A felderítő És talán a Vérszerződés? Köszi.

Szia! Köszönöm szépen a feltöltést. Nincs meg véletlenül a sorozat másik két kötete is: 1. Ördögfattyú 2. A felderítő És talán a Vérszerződés? Köszi.