Jump to content

steve802

Veterán
  • Content Count

    217
  • Joined

  • Last visited

Community Reputation

3 Semleges

About steve802

  • Rank
    Citromdí­jas
  1. steve802

    Microsoft Windows 10

    Mindegy én azért kísérleteztem vele. Egyelőre marad a Win7.
  2. steve802

    Microsoft Windows 10

    Sziasztok! Pár hozzászólással korábban valaki leírta hogyan kell "A Microsoft Windows 10 tartósan aktivált "legalizálni". Valaki próbálta már úgy, hogy tényleg működött is? Esetleg korábban ment és egy ideje nem lehet így "okosítani"? Én akárhogy próbálom nem akar összejönni, pedig többször többfajta Win7/8 > Win10 kombinációt is kipróbáltam. Próbáltam Dazzal és KMSpicoval is aktiválni az Win7et ott még jónak tűnik, de aztán amikor felmegy a WIN10 és bedugom a netet, akkor nem aktiválódik.
  3. A Star Trek filmekben látott hiperhajtómű sokáig csak a sci-fi regényírók fantáziájában létezett. A térugrás elméletileg lehetséges, a NASA kutatói azonban tudni szeretnék, hogy az elképzelés a gyakorlatban is megvalósítható-e. A NASA mérnöke, dr. Harold White szerint elképzelhető, hogy a Star Trekben látott hiperhajtómű valósággá válhat. A professzor szerint a térugrás elmélete a gyakorlatban is megvalósítható: munkatársaival már elkezdtek dolgozni az első, a tér-idő kontinuumot felborító hiperhajtóművön. A modern kori űrhajózás nagyon sok szempontból kezdetleges: bár már jártunk a Holdon, és a Marsra is sikerült távvezérlésű robotot juttatni, a csillagközi utazástól és a bolygóközi kolonizációtól még nagyon messze vagyunk. A jelenleg használt hajtóművekkel ez a helyzet a jövőben sem fog megváltozni: még a kísérleti technológiák, például az ionhajtómű vagy a nukleáris meghajtású atomturbina felhasználásával is tetemes mennyiségű energiát igényelne, hogy eljuthassunk a legközelebbi csillagrendszerbe. További problémát jelent, hogy ha el is indulna egy ilyen expedíció, az utazás évtizedekig, ha nem évszázadokig tartana. A hátramaradók már nem élvezhetnék az erőfeszítés gyümölcsét, csak azok, akik útra keltek, ez pedig semmilyen szempontból nem lenne praktikus. A tizenegyedik parancsolat Az extrém sebességű űrutazáshoz más módszerekre van szükség, de az általunk ismert fizikai törvények ezt lehetetlenné teszik. White azonban úgy fogalmazott, hogy meg kell szegni a tizenegyedik parancsolatot, ami így szól: semmi sem mozoghat gyorsabban a fénynél. Ehhez viszont épp a jelenlegi korlátokat felállító fizikai törvényszerűségek kínálhatják a megoldást. White és más fizikusok olyan matematikai egyenleteket tanulmányoztak, amelyekből a tér-idő kontinuum felboríthatóságára lehet következtetni. A NASA Eagleworksnél dolgozó csapat egy White-Juday Warp Field Interferometer nevű eszközzel dolgozva próbálja meg gyakorlatba ültetni az elméletet: az a szándékuk, hogy az interferométerrel végzett tesztek során egy mikroszkopikus tér-idő buborékot hozzanak létre. A kutatók célja, hogy az elméletet sikerrel ültessék át a gyakorlatba; ha ez sikerül, csak idő kérdése, hogy mikor kerülhet sor az első hipertérugrásra. Egyelőre a legapróbb buborék előállítása is megfelelő lenne a kutatóknak: White arra hivatkozott, hogy az első kontrollált nukleáris erőművek fél wattnyi energiát állítottak elő, egy évvel később azonban elkészült a négy megawattos erőmű is, így csak idő kérdése, hogy mikorra készül el a kifinomultabb technológia. A fénysebesség tízszeresével Sikeres térugrás esetén az űrhajó hajtóműve a hajó előtt tömörítené, mögötte pedig kibővítené a teret ? ezzel a módszerrel gyakorlatilag mozgás nélkül lehetne haladni, és semlegesíthető lenne az egyéb utazási módszerekkel járó kellemetlenség is. Maga White úgy véli, hogy ha az elmélet helyesnek bizonyul, egy hiperhajtóművel felszerel űrhajó két hét alatt érhetné el az Alpha Centaurit. Kérdéses, hogy mindehhez honnan vennék az energiát. Azok a fizikusok, akik szerint a térhajlítás megvalósítható, úgy vélik, hogy ehhez annyi energiára lenne szükség, amennyit csak egy Jupiter méretű bolygó lenne képes tárolni. White azonban erre is megoldást talált: az Eagleworks csapatával számításokat végeztek, és megállapították, hogy az energiaszükségletek a vártnál jóval alacsonyabbak lennének. Ha sikerül megfelelően optimalizálni a tér-idő buborék vastagságát, és sikerül kordában tartani a tér-idő merevségét befolyásoló rezonanciát, mindössze 500 kilogramm üzemanyaggal lehetne egy tízméteres buborékot 10c sebességre, vagyis a fénysebesség tízszeresére gyorsítani. forrás : index megj: a StarTrekben 2063-ban van/volt/lesz az első hiperugrás
  4. Ugyanúgy működnek, mint az igazi szívizomsejtek, a Harvard Egyetem petri csészéjében található patkány kardiomiociták azonban egy igen fontos dologban különböznek. Vezetékek és tranzisztorok kígyóznak közöttük, figyelve minden egyes sejt elektromos impulzusait. A jövőben a vezetékek a sejtek viselkedését is kontrollálhatják. Ezeknek a "kiborg-szöveteknek" létezik agysejtekhez, izomzathoz és vérerekhez készült változata. Alkalmazhatók gyógyszerkísérleteknél, vagy a jelenlegi implantátumok, mint a pacemakerek biológiai változatának alapjaként. Ha sikerül jeleket küldeni a sejtekhez, a kiborg-szövet protézisek, vagy parányi robotok előállításához is felhasználható lehet. "Lehetővé teszi az elektronikus, szervetlen rendszerek és a szerves biológiai rendszerek közötti határvonal hatékony elmosódását" - mondta Charles Lieber, a kutatás vezetője. Mesterséges szövetek már jelenleg is növeszthetők biológiai anyagokból készült háromdimenziós vázakon, ezek azonban elektronikusan nem aktívak, az elektromos komponenseket a már kitenyésztett szövethez adják hozzá, nem integrálódnak be a szerkezetbe, ezért csak annak felületéről képesek információt kinyerni. Lieber csapata egy elektromosan aktív vázat alkotott. Létrehoztak egy háromdimenziós vezető nanovezeték-hálózatot, amit szilícium szenzorokkal tűzdeltek tele. A technika kulcsa, hogy a vezetékeknek hajlékonynak és rendkívül kicsinek kell lennie, hogy ne gátolja a szövet növekedését. A vázban természetesen hagyományos biológiai anyagok is helyet kaptak, mint például a kollagén. Konfokális fluoreszcens mikroszkóp felvétel a nanovázról (x és y tengely mentén), a bekeretezett részek a tranzisztorok A kutatóknak sikerült ezekben a hibrid hálókban patkány agysejteket, szívizomsejteket és izomsejteket növeszteniük. A szívizomsejtek esetében ugyanúgy létrejött az összehúzódás, mint a hagyományos sejteknél, a kutatók pedig a hálózat alkalmazásával ki tudták olvasni a dobbanások gyakoriságát. Egy szívizomsejt kontrakciót stimuláló szer befecskendezésével gyorsulást tapasztaltak a ritmusban, ami a szövet normális működését bizonyította, illetve azt, hogy a hálózat képes érzékelni a változásokat. Lieber csapatának sikerült emberi sejtek és nanovezetékek alkalmazásával egy teljes, körülbelül 1,5 centiméter hosszú ér növesztése is. Az ér külseje és belseje elektronikus jeleinek rögzítésével - korábban ez elképzelhetetlen volt - a csapat olyan elektromos sémákat észlelt, ami elmondásuk szerint utalhat különböző gyulladásokra, a daganatos megbetegedések kockázatának növelését előidéző elváltozásokra, vagy egy közelgő szívbetegségre. "Használhatjuk a gyógyszerek hatásainak közvetlen mérésére anélkül, hogy egy tényleges emberi lényt tennénk ki a kockázatoknak" - magyarázta Daniel Kohane, Lieber csapatának tagja, aki szövet "tapaszokat" is el tudna képzelni, melyek például a szív felszínéhez csatolva, figyelemmel kísérhetnék a működését. a/ Konfokális fluoreszcens mikroszkóp felvétel egy hibrid nanováz/kollagén mátrixról (zöld a kollagén, sárga a vázat alkotó epoxy, a nyíl a nanovezetéket elhelyezkedését jelöli) b/ Nanováz/alginát mátrix felül- és oldalnézetből (a barnás színben az epoxy szálak) Vladimir Parpua, az Alabama Egyetem neurobiológusa, aki nem vett részt a tanulmányban, parányi biomimetikus robotok vagy implantátumok megalkotására használná a szöveteket, amik elektromos impulzusokkal javítanák ki a sérült területeket. Eddig azonban a kutatók az elektromos vázakkal csak rögzítették a jeleket, utasításokat még nem adtak a sejteknek, ezért Lieber következő lépésként olyan komponenseket akar hozzáadni a nanovázhoz, amik képesek kommunikálni a neuronokkal. "A cél a szövet elektromos összekapcsolása, és a vele való kommunikáció, mindezt ugyanolyan módon, ahogy azt egy biológiai rendszer teszi" - mondta. forrás : SG.hu
  5. steve802

    A Nagy Hadronütköztető Téma

    Ma várható valamilyen bejelentés. Úgy olvastam, hogy biztosan valamilyen új részecskét találtak, a Higgs-bozon energiatartományában, de nem biztos hogy az isteni részecskét találták meg.
  6. steve802

    2023-ban kezdhetjük el benépesíteni a Marsot

    Az a helyzet, hogy ez a jelen technikai feltételekkel lényegében megvalósíthatalan. Az ISS-re /nemzetközi űrállomásra/ is folyamatosan szállítják az utánpótlást, pedig pl. a víz 95%-at újrahasznosítják, jó lehetséges hogy van víz a marson, de egyelőre még a kitermelés technikai feltételei nem adottak. (vagy a sarkra építjük a bázist ami nem optimális, vagy az egyenlítő környékére, ahova viszont el kellene logisztikázni a jeget) De ezek még mindig a kisebb/megoldható problémák közé tartozik. Milyen űrhajóval mennének? Mennyi pénzből. Az ISS egyetlen modulja 1,4mrd euróba (2mrd dollár) kerül körülbelül, és egyetlen modul bőven nem elég 4 ember létfenntartásához. Ok, mondjuk ez lesz a világtörténelem legnagyobb média eseménye és dől a pénz, esetleg pár dollár milliárdos is beszáll aki nem tud mit csinálni a pénzével. És mi van ha esik a nézettség és az érdeklődés? Itt a földön leállítják az adott valóságshowt, vagy elkaszálják az adott sorozatot. De itt hogy lesz megoldva? -Köszönjük srácok, ügyesek voltatok, de ne aggódjatok a történelem részei lettetek? Jelen pillanatban csak egy ország van, aki önállóan képes finanszírozni egy űrprogramot, és ez nem az USA, és nem is Oroszország, hanem Kína. Az is érdekelne, hogy akit most kiválogatnak/kiképeznek, ( az se 2 fillér) mi biztosítja hogy pl. egészségügyileg még 10 év múlva is rendben lesz, vagy pár űrben/marson töltött hónap, év után nem zakkan meg. Ezzel együtt is én simán bevállalnám ha látnám, hogy technikailag nem egy légvár, mint a mostani formája. Erre meg csak annyit hogy: loooool, haver ez nem a Star Craft
  7. steve802

    Gondoltad, hogy ennyire kevés a víz a földön?

    Hát pont ez a probléma, hogy azt hisszük "infinite-water", vagyis szennyezhetjük, és pazarolhatjuk büntetlenül.
  8. A meghökkentő számítógépes grafika segít megérteni, hogy valójában milyen kevés víz van a Földön, és ennek is csak a töredéke ivóvíz. Így festene a Föld, ha óceánjaitól és tengereitől megfosztanák. Ilyen lehet majd bolygónk 4-5 milliárd év múlva, amikor a vörös óriássá felfúvódó Nap elpárologtatja a tengerek vizét és a légkört is elfújja. A számítógépes grafika legérdekesebb része a kis kék gömb, amely a Földről képzeletben eltávolított összes vízmennyiséget tartalmazza. Az ábra jól szemlélteti, hogy a Földnek csak kis részét teszi ki a vízburok, noha a felszínének 71%-át beborítja. A Föld vízkészlete, ha azt egyetlen gömb alakjába gyűjtenénk össze. (Jack Cook, Woods Hole Oceanographic Institution, Howard Perlman, USGS) Az ábrázolt "vízgömb" sugara 700 kilométer, ami a Hold sugarának közel fele. Bár ez kevés a teljes Földhöz képest, közel akkora vízjégből álló égitestet tenne ki, mint amekkora például a Plútó Charon nevű holdja. A második ábrán még egy, az előzőnél is kisebb kék gömb látható. Ez azt a mennyiséget jelzi, amely friss vízként elérhető és ivóvízként, öntözésre, vagy egyéb emberi tevékenységre használható. Forrás: Jack Cook, Woods Hole Oceanographic Institution, Howard Perlman, USGS A következő évek, évtizezedek egyik legfontosabb, egyre nehezebben elérhető természeti erőforrása az ivóvíz lesz. Ezek az ábrák arra hívják fel a figyelmet, milyen vékonyka és törékeny a Föld vízburka. Forrás: origo.hu
  9. steve802

    A világ híres b@szdmegjei

    Da Vinci : Mosolyogj már, b@szd meg!
  10. steve802

    Legendás/legjobb PC játékok csarnoka

    Diablo 2 megkerülhetetlen azt gondolom, ha legendás játékokról beszélünk. Illetve a Heroes "elődje" a King's Bounty aminek az újabb verzióival játszottam. Szerintem zseniális játék. Számomra meghatározó volt még a Worms, a Star/Warcarft, Aoe, Transport Tycoon, Quake/ Doom és a Warlords 2.
  11. Egy magyar kutatócsoport már a kilencvenes évek első felében ugyanarra az eredményre jutott, mint 1998-ban az idén Nobel-díjat kapott tudósok. Paál György, Holba Ágnes, Horváth István és Lukács Béla évekkel a szupernóva-megfigyelésekből levont kozmológiai következtetések előtt publikálták szinte azonos eredményeiket. A kozmológusok vezetője, Paál György már a hetvenes évek elején próbált magyarázatot adni a kvazárok (nagy fekete lyukat tartalmazó sugárzó galaxismagok) távolságeloszlásában található periodikusságra. Amerikai kutatók 1990-ben publikálták a galaxisok keskenyszögű eloszlását, ami abban az időben a legtávolabbi homogén galaxisminta volt. Itt is találkozunk egy magyarral, a publikáció négy szerzőjének egyike Szalay Sándor professzor volt ? írja a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja. Paál György akkorra már több közös munkát írt Lukács Bélával. Megvizsgálták, hogy a legegyszerűbb kozmológiai modelltől eltérő modellben megjavul-e a galaxisok eloszlásában talált minta. Az egyszerű világmodellekben is találtak javulást, de a kozmológiai állandót tartalmazó általános relativitáselméleti megoldások még nagyobb javulást mutattak. A legjobb modell a kozmológiai állandó ? vagy más néven a sötét energia ? értékére 66 százalékot adott. Az ezt tárgyaló szakcikk 1992-ben jelent meg az Astrophysics and Space Science folyóiratban. Két másik cikkben (amelyekben a szerzők köre kiegészült Holba Ágnessel), 1992-ben és 1994-ben a kvazárok sűrűségeloszlását is felhasználva ugyanez a csoport megmutatta, hogy ha a világegyetem teljes sűrűsége megegyezik a kritikus sűrűséggel, akkor az anyag energiatartalma (sötét anyag és a látható anyag együtt) 25-35 százalék, a kozmológiai állandó energiatartalma pedig 65-75 százalék. Ez jó egyezést mutat az 1998-ban és 1999-ben publikált, a múlt héten az idei fizikai Nobel-díjjal kitüntetett eredménnyel. forras: [Hidden Content] %C3%A1szok_evekkel_eloztek_meg_az_idei_fizikai_nobelt_kapo_tudosokat/
  12. steve802

    Az utolsó kommentelő nyer :D

    Az a mod nyer aki beírja h "nyertem", és utána zárja a topicot.
  13. steve802

    Élhető bolygót talált a NASA

    A napunk várhatóan vörös óriás lesz, de ahhoz tényleg nincs elég tömege hogy fekete lyuk /szupernova legyen Ezt az exobolygó kérdést tisztázzuk gyorsan. Nem arról van szó hogy bármilyen szuper távcsővel akár egy közelebbi naprendszeren kívüli bolygót is képesek lennénk meglátni, jelen technikánkkal ezt csak közvetetten tudjuk megtenni. Pontosan úgy működik a dolog, hogy a távcső vizsgál egy csillagot és az előtte átvonuló bolygók kicsit eltakarják, ezeket a finom energia ingadozásokat vizsgálják, ha az ciklikusnak bizonyul akkor mondhatjuk hogy találtunk valamit. Ezen ok miatt ez a vizsgálat egyáltalán nem pontos, gondoljunk bele, csak akkor van esélyünk meglátni bármit is, ha a bolygó is , a napja is és mi is egy közel síkban vagyunk, ellenkező esetben nem látjuk az átvonulásokat. A keringési idő a legpontosabb dolog amit meg tudnak állapítani, a tömege/mérete abból adódik, hogy mekkora "zavart" okoz a csillag normál fényében. Ebből a kettőből pedig meghatározható, hogy az élet szempontjából megfelelő zónába esik-e azaz elképzelhető-e, hogy folyékony víz legyen a felszínén. Azért hogy ez az "élet-sáv" mennyire csalóka, csak a mi naprendszerünkben 3 ilyen bolygó van, és mégis csak egyről biztos hogy van rajta élet. ( és ez a 3:1 arány azért elég jó, ha ez lenne az általános a világegyetemben nem lenne olyan dilemmánk, hogy van-e élet a naprendszeren kívül) Marsnál valószínű hogy korábban folyékony víz volt a felszínén ( ma is látszanak már bizonyítottan folyómedrek), szilárd formában (vízjég) szintén található rajta, illetve lehetséges hogy a felszín alatt akár hatalmas folyók hömpölyögnek. A Földön is sokkal több folyékony édesvíz található a felszín alatt, mint felette. A Vénuszon szerintem még esélyesebb lenne hogy akár magasabb szintű létforma kialakulására, ( nagysága és gravitációs ereje és sokkal jobban hasonlít a Földre), ha nem lenne egy olyan erős üvegház-hatás ( a sűrű kén dioxid miatt). Szóval egyáltalán nem biztos, hogy ezen a sávon belül létezik bármilyen létforma, viszont az ellenkezője is éppúgy igaz lehet. Megint csak nem kell messzire ( csillagászati léptékkel ) mennünk, a Jupiter egyik holdja az Europa felszínét szilárd (10-15km vastag) jég borítja, de alatta valószínűleg több tíz km folyékony vízréteg található, pedig a Jupiter bőven kívül esik a zöld-zónán, ráadásul "csak" egy gázóriás. Tehát ha mondjuk 100 Fényév távolságból néznénk, azt mondanánk kizárt, hogy az élet szempontjából érdekes legyen. Én személy szerint örülök minden egyes exo-bolygónak, de azért legyünk tisztában a korlátainkkal. Pl. van hozzánk közelebb is ígéretes naprendszeren kívüli lehetőség, pl a Gliesa ami "csak" 20 fényévnyire van. Nyilván az utazás oda is lehetetlen a jelenlegi technikai szintünkkel, de "telefonálni" azért tudnánk. Válaszra persze kb. 0% esély van, és az is csak 40 év múlva lenne esedékes, de próbálkozni kell, lehet hogy onnan jön válasz ahonnan nem is számítanánk.
  14. steve802

    Új rekord az oldal történetében!

    Gratula a 300.000. felhasználónak ( valamint az előző 299999-nek és a következő 300Knak is )
  15. steve802

    Mennyire "bízol" a párodban?

    Sosem lépek ki iwiwből/facebookból, mivel be sem lépek
×