bashful

okés , és tudtok , valahol olyan helyet ahol ezt megcsinálják ?

Sziasztok ! Tegnap kaptam egy 3G iPhone-t és teljesen szüz a gép, és nem független, a kérdésem , az lenne , hogy érdemes lenne kiüttetni ?

A Harappá-kultúra hetvenhárom sírját, a több ezer éves kultúra eddigi egyik legnagyobb temetőjét fedezték fel régészek Észak-Indiában. A maradványokra Harijána államban, az Újdelhitől alig hatvan kilométerre fekvő Farmana településen találtak rá. A csontvázak az időszámítás előtti 2500-2000-es évekből származnak, a kultúra virágkorából - adta hírül az indiai IANS hírügynökség az ásatásokat végző japán és indiai kutatókra hivatkozva. Ritka az ilyen méretű Harappa-kori temető, s lehetséges, hogy a hajdani civilizáció legnagyobb sírkertjéről van szó. - A hagyományok és a településrendezés nagyon hasonlít az eddigi leletekhez, de a cserépedények formái, a pecsétek és más elemek igen sokfélék, ami arra utal, hogy a Harappa kultúra, az eddigi feltételezésektől eltérően, nem volt homogén - közölte Vaszant Sinde, a Púnai Indiai Intézet professzora, aki szerint a leletek segítségével közelebb kerülhetünk az Indus folyó völgyében virágzó ősi kultúra rejtélyeinek megfejtéséhez. A kutatók nem ismerik pontosan a Harappa kultúra eredetét, és időszámítás előtti 2000 körüli hanyatlásán ak okára sem találtak magyarázatot. A jelenleg Pakisztánban található Harappa városról elnevezett elfeledett kultúra első tárgyi emlékeire a XIX. század derekán, az első vasút építésekor munkások akadtak rá. Tervszerű ásatás csak az 1920-as években kezdődött. Ez a páratlanul békés kultúra - területén semmiféle öldöklésre alkalmas harci eszközt nem találtak - számos vonatkozásban felülmúlta a nagy közel- és távol-keleti kultúrák színvonalát: például a házakban víztároló, szemétgyűjtő, kőlapokkal fedett csatorna volt, a legtöbb utcát is csatornázták, kikövezték, vagyis "feltalálták" a kommunális higiéniát - írta a Magyar Tudomány 1999 júniusi számában Nyárády Gábor. A most előkerült csontvázakat DNS-vizsgálatoknak vetik alá. Forrás: MTI

Az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács jelentése szerint, feltárták III. Amenhotep fáraó két szobrát. A 3400 évvel ezelőtt uralkodó III. Amenhotep fáraó két szobrát tárták fel - jelentette be csütörtöki közleményében az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács. Záhi Havvász, Egyiptom "főrégésze" szerint az egyik szobrot fekete gránitból faragta az ókori művész, s ülve ábrázolja az uralkodót. A másik kvarcitból készült, s szfinxként - oroszlántestű, emberarcú - lényként láttatják a fáraót. A szobrokra Luxor közelében, az ókori Thébában, III. Amenhotep halotti temploma előtt bukkantak a régészek. III. Amenhotep (Nebmaatré) az újbirodalmi XVIII. dinasztia 9. fáraója, Tutanhamon nagyapja volt. Harminchat éven át tartó uralkodása alatt a birodalomban béke és bőség honolt, virágzott a kereskedelem, "reneszánszát" élte a kultúra. III. Amenhotep nevét még ezer évvel később is a bőséggel, a gazdag terméssel hozták összefüggésbe. Uralkodását monumentális épületek, köztük a luxori és karnaki templomegyüttes fémjelzi. Minden óegyiptomi uralkodó közül III. Amenhotepnek maradt fenn a legtöbb szobra, melyet sikeresen azonosítottak, szám szerint több mint 250. III. Amenhotep uralkodásának eseményei a szobrok, valamint a több mint 200 emlékszkarabeusz segítségével idézhetők fel, felirataik a legkülönfélébb eseményeknek állítanak emléket. A szkarabeuszok közül 123 például a fáraó bátorságát és erejét dicsőíti, feliratuk szerint Amenhotep uralkodása első tíz évében vagy száz oroszlánt nyilazott le saját kezűleg, s egyetlen vadászat alatt 40 bikát ölt meg. III. Amenhotepet Egyiptom trónján fia, Ehnaton követte, aki bevezette a Nílus-parti birodalomban az egyistenhitet, a napkoronggal fémjelzett Aton kultuszát állítva a középpontba. Forrás: MTI

A Holt-tenger vízszintjének drámai csökkenésére hívják fel a figyelmet a darmstadti (Németország) műszaki egyetem kutatói Shahrazad Abu Ghazleh vezetésével. A szélsőséges sótartalmú lefolyástalan tó szintje 1978 óta átlagosan évente hetven centiméterrel süllyed, az elmúlt harminc évben 14 köbkilométer víz tűnt el a Holt-tengerből - írják a "Naturwissenschaften" című szaklap online kiadásában a kutatók, akik szerint a drasztikus vízszintcsökkenés a régió fokozott vízhasználatára vezethető vissza A kutatók következményként említik a víz gyorsabb lefolyását a környező mélyebb vízrétegekből. A közkedvelt rekreációs terület vendégei a visszahúzódó partvonal miatt egyre nehezebben tudják majd megközelíteni a vizet gyógykezelés céljából. A Holt-tengerből kálisót, sót és magnéziumot kinyerő gyáraknak nő a szivattyúzási költsége. Ezen kívül a felszín alatt veszélyes üregek keletkeznek, amelyek idővel beszakadnak, súlyos károkat okozva ezzel épületekben és utakban. Lehetséges ellenszerként a kutatók azt javasolják, hogy a Jordán folyó vizének a Földközi-tenger partja felé történő elterelése helyett ott inkább a tengervízből próbáljanak édesvizet előállítani. Így kevésbé csökkenne a továbbiakban a Holt-tenger vízszintje. Időközben pedig mérlegelni lehetne hosszabb távú alternatív megoldásokat is, mint például a Vörös-tenger vagy a Földközi-tenger felől a Holt-tengerbe vezető csatornák ötletét. A tanulmány szerint e leendő csatornák kapacitása meg kell, hogy haladja az évi 0,9 köbkilométert, hogy a Holt-tenger visszanyerhesse harminc évvel ezelőtti vízszintjét. Egyúttal, mivel a Holt-tenger a Föld legmélyebb szárazföldi pontja, a lejtés miatt még energianyerésre is lehetne használni a csatornákat. Ezt az energiát pedig akár a tengervíz sótalanítására is fel lehetne használni. A csatornaprojekt tehát hosszú távon a turizmusnak és a kálisógyártásnak is jót tenne - vonják le végső következtetésüket a szerzők. Forrás: MTI

Az Ausztrália keleti partjaitól nem messze elhelyezkedő North Stradbroke szigetén élő folyami rákok agresszív territoriális lények. Ha két rák megpillantja egymást, rituális magamutogatásba kezd, hogy felmérje vetélytársa erejét. A menekülés és a harc közti mérlegelés közben egyvalamit vesznek figyelembe: a másik ollójának méretét. A győzedelmes nőstények ollója mindig erősebb és nagyobb – fedezte fel a Queenslandi Egyetem ökológusa, Robbie Wilson. A Journal of Experimental Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint Wilson arra is rájött, hogy egyes, gyengébb ollóval rendelkező hímek diadalt aratnak erősebb ellenfelükön, csupán mert ollójuk - gyengeségük ellenére - nagyobb. Elméletileg a fegyver erősségéről árulkodó jel "hamisítása" nem logikus lépés, hiszen az ellenfelek hamar figyelmen kívül hagynának egy ilyen megbízhatatlan jelet - véli Wilson. Az ökológus vizsgálatok során kiderítette, hogy a nőstények ollójának erőssége sokkal kevésbé változékony, mint a hímeké. A hímek ezáltal nehezebben tudják felmérni egymás erejét csupán az olló nagyságát figyelembe véve - tehát nyugodtabban csalhatnak az erőfitogtatás terén. Ezenkívül a nőstények ollója erősebbnek is bizonyult, mint a hímeké. A hímek ezek szerint nem csak úgy csalnak, hogy csekély izomzatú nagy ollókat viselnek, hanem még gyengébb izomzatot is fektetnek bele. Az is kiderült, hogy a rákoknak nagyon megérheti a csalás, mivel a nagy olló egyébként hátránynak bizonyul - lassabban úsznak vele, mint a kisebbel rendelkező fajtársaik. Nagy árat fizethet így a csaló, hiszen könnyem egy ragadozó ebédjeként végezheti. Wilson szerint a csalás fontosságát alábecsüli a tudomány, az sokkal nagyobb szerepet játszhat, mint előzőleg gondolták. "A következő lépés kideríteni, hogy milyen gyakran fordul elő a csalás a természetben" - mondta. Forrás: MTI

Kőkorszaki kereskedelmi pecsétre bukkantak Irán északi részén, Mazandaran tartományban a régészek. A henger alakú pecséten egy kecske látható – olvasható az Archaeologica című régészeti hírportálon. "Feltételezéseink szerint az üzleti életben, s a kereskedelemben használták. Valószínűleg az áru rendeltetési helyének a megjelölésére szolgált" - nyilatkozta a lelettel kapcsolatban Mehdi Muszavi ásatásvezető. Forrás: MTI