robes70

Radnóti Miklós : Negyedik ekloga KÖLTŐ Kérdeztél volna csak magzat koromban... Ó, tudtam, tudtam én! Üvöltöttem, nem kell a világ! goromba! tompán csap rám a sötét és vág engem a fény! És megmaradtam. A fejem rég kemény. S tüdőm erősödött csak, hogy annyit bőgtem én. A HANG S a vörheny és a kanyaró vörös hullámai mind partra dobtak. Egyszer el akart nyelni, - aztán kiköpött a tó. Mit gondolsz, mért vett mégis karjára az idő? S a szív, a máj, a szárnyas két tüdő, a lucskos és rejtelmes gépezet hogy szolgál... ó miért? s a rettentő virág nem nyílik még húsodban tán a rák. KÖLTŐ Születtem. tiltakoztam. S mégis itt vagyok. Felnőttem. S kérdezed: miért? hát nem tudom. Szabad szerettem volna lenni mindig s őrök kísértek végig az úton. A HANG Jártál szellőtől fényes csúcsokon, s láttál, ha este jött, a hegyre töppedt bokrok közt térdepelni egy jámbor őz-sutát; láttál napfényben álló fatörzsön gyantacsöppet, s mezítlen ifjú asszonyt folyóból partra lépni s egyszer kezedre szállt egy nagy szarvasbogár... KÖLTŐ Rabságból ezt se látni már. Hegy lettem volna, vagy növény, madár... vigasztaló, pillangó gondolat, tűnő istenkedés. Segíts szabadság, ó hadd leljem meg végre honomat! A csúcsot újra, erdőt, asszonyt és bokrokat, a lélek szélben égő szárnyait! És megszületni újra új világra, mikor arany gőzök közül vakít s új hajnalokra kél a nap világa. Még csönd van, csönd, de már a vihar lehel, érett gyümölcsök ingnak az ágakon. A lepkét könnyű szél sodorja, száll. A fák között már fuvall a halál. És már tudom, halálra érek én is, emelt s leejt a hullámzó idő, rab voltam és magányom lassan növekszik, mint a hold karéja nő. Szabad leszek, a föld feloldoz, s az összetört világ a föld felett lassan lobog. Az írótáblák elrepedtek. Szállj fel, te súlyos szárnyú képzelet! A HANG Ring a gyümölcs, lehull, ha megérik; elnyugtat majd a mély, emlékkel teli föld. De haragod füstje még szálljon az égig, s az égre írj, ha minden összetört!

Pilinszky János: Milyen felemás Milyen felemás érzések közt élünk, milyen sokféle vonzások között, pedig zuhanunk, mint a kő egyenesen és egyértelmüen. Hányféle szégyen és képzelt dicsőség hálójában evickélünk, pedig napra kellene teregetnünk mindazt, mi rejteni való. Milyen megkésve értjük meg, hogy a szemek homálya pontosabb lehet a lámpafénynél, és milyen későn látjuk meg a világ örökös térdreroskadását.

Az, hogy ősrobbanással kezdődött minden, az már elfogadott tény, annyira az, h még Vatikán is jó néhány éve hivatalosan elismeri ezt. Még ha nem veri nagy dobra. Szerintem úgy is lehet nézni a dolgot, h volt a Nagy Bumm, volt evolúció is, de ez nem zárja ki Isten létezését. Vannak, akik ezt úgy mondják, h Isten az ősrobbanásban vált anyagivá,míg addig csak szellemi(lelki) síkon létezett. Szerintem a tudomány nem zárja ki Isten létezését, sőt inkább megerősíti azt. Csak... talán nem az ősz, nagy szakállú Istenképhez kellene dogmatikusan ragaszkodnunk, aki kukkolja minden lépésünket és akitől reszketnünk kell. Már nem emlékszem ki mondta a teremtéssel kapcsolatban ezt: 'Isten a táncos, mi pedig pedig a tánc'.

Világzene (Ghymes,Vas,Ezter...) Ír-Kelta, spirit, alternativ, Portishead, Quimby, stb....

Mielőtt sütöm először gyengén megpirítom a kenyeret,így nem szívja be az olajat.melegen natúrban.Hidegen kecsappal.

A szobában. és az ebédlőben.

tippnet.rs

Igen. Állítólag - a legújabb vizsgálatok szerint - egészséges is. Na, persze cigi nélkül...