bumbayo

Jiří Marek: Prága város panoptikuma Fent van:

a Digitális Könyvek, Tutoriálok (DL) oldalon a Filmregények regényekből készült filmek topik teljesen felesleges. Olyan konyvek kerulnek feltoltésre, amelyek már párszor fenn vannak az oldalon.

William Faulkner: A hang és a téboly Míg fekszem kiterítve [Epub formátum] William Faulkner (1897-1962) az amerikai Dél krónikása, a klasszikus nagyepika századunkban szinte egyedülálló mestere. Húsz regényének, öt novelláskötetének legtöbbje összetartozik, együtt adja ki a képzelet alkotta Yoknapatawpha megye történetét. Ebben a csaknem százötven évet átfogó színjátékban „az ősrégi, egyetemes igazságok, az együttérzés és önfeláldozás, a szerelem és becsület, a szánalom és büszkeség” nagy emberi témái bontakoznak ki előttünk tragikus sorsok tükrében, a létezés alaptörvényeit megvilágítva. Ez a két regény a faulkneri életmű két mesterműve. Az 1929-ben megjelent A hang és téboly az átokverte Compson család históriája, amelyben az író végleges ellentéteket markol össze: durva komikumot és emelkedett hősiességet, bűnt és bűnhődést, múltat és jelent, fehéret és feketéket. Négyen mondják el ugyanazt a mesét, s előadásukban együtt szólal meg az emberi önkifejezés két lehetősége: „a hang”, vagyis az értelmetlen fájdalom történelem előtti üvöltése, és a „téboly”, azaz a gyötrelmesen érzékeny huszadik századi tudat önmagát tagadó-bizonyító belső párbeszéde. A Míg fekszem kiterítve (1930) más környezetet mutat be. Meghal egy tanyasi öregasszony, s a családtagok szekérre rakják a koporsót, hogy az elköltözött földi maradványait a városban, rokoni csontok közt helyezzék örök nyugalomra. Viszontagságos úton szekereznek végig, hogy végbevigyék, amire vállalkoztak. Komikus eposz ez a történet, amelyben a felbomlás szörnyűsége és az emberi összefogás nagyszerűsége fonódik össze szerves egységgé.

Mihail Zoscsenko Limonádé „Kifizettem a harminc rubelt a két fényképért, és mentem a rendőrőrsre. A rendőrőrmester hozzálát, hogy beragassza a képemet. Egyszer csak azt mondja: – De hiszen ez egy fehérszemély! – Már hogy volna – mondom – fehérszemély! Férfi, zakóban. Mire az őrmester: – Hogy az ördögbe volna férfi, amikor brosstű van a mellén! Ebből a brosstűből látom, hogy nő. Ránézek a fényképre – látom, csakugyan nő. Zakója alatt áttetsző selyemszövet blúz. Mellén tájképet ábrázoló brosstű. De a frizurája: férfifrizura. Az arca meg – akár az enyém. Azt mondja az őrmeste: – Valódi fényképpel jöjjön ide. De ha még egyszer női vagy gyerekfényképpel jelenik meg, aligha távozik innen, mert az a gyanúm, hogy idegen ember külseje alatt álcázza magát.”

Václav Cibula – Cyril Bouda: Prágai regék / epub / „Az egyik óvárosi főúri palotában megbetegedett az idős gróf. Arca megsárgult, lesoványodott, szemlátomást közelgett utolsó órája. A lélek már csak hálni járt belé, s a háziorvosa hiába próbált ki rajta minden ismert drága orvosságot. Mikor tudománya végére ért, összehívta Prága legjobb orvosait, de senki sem bizonyult bölcsebbnek: az egyik ezt írta elő, a másik amazt, egyesek sűrű szirupot és hamis olivabogyót ajánlottak, mások eret vágtak rajta, de a gróf állapota napról napra rosszabbodott, s már-már búcsúzott az élettől. Egyszer aztán a gróf idős komornyikjának eszébe jutott, hogy messze, a Krakonoš bércei tövében él egy híres doktor, akihez a közeli környékről és messze földről is özönlenek a betegek. Az öreg szolga kihasználta az alkalmat, amikor a beteg egyedül volt, az ágyhoz lépett, s így szólt: – Ne vegye zokon méltóságod, hogy alkalmatlankodni merészelek. De mikor látom, hogy a tudós urak csak gyötrik méltóságodat, de méltóságodnak semmi haszna a nagy tudományukból, szíves örömest javasolnék valakit, aki vissza tudná adni méltóságod egészségét. Nálunk, a Krakonoš hegyei alatt él egy Kytl nevezetű orvos. Goromba és furcsa ember, de úgy tud gyógyítani, mint senki más. Ha méltóságod megengedi, én érte küldenék.”

Angel Karalijcsev – Nyikolaj Todorov A gólya Szilján /// epub //// „Amikor még a folyók fölfelé folytak, a topolyafa pedig gyökerekkel az égnek nőtt; a disznó a felhőkig repült, a hal meg éneklésben versenyre kelt a csalogánnyal; a birka farkas evett, az egér pedig egérlyukba gyömöszölte a kandúrt … akkortájt mindenféle csodadolgok estek” Bizony, mi minden elő nem fordul a mesékben! Vénember megfiatalodik, leány legénnyé, legény gólyává, padisah papagájjá válik; nehéz volna elősorolni mind a kalandokat, viszontagságokat, melyeken mesehőseink keresztülmennek. Kötetünk bolgár, török, görög, albán, román, szlovén, horvát meséi főszereplőinek is keményen meg kell küzdeniük, míg elérik az áhított nyugalmat, boldogságot. Induljunk velük kalandos útjaikra, izgalmas, veszélyes vállalkozásaikra, gyönyörködjünk a mesés tájakban s a lépten-nyomon megtörténő csodákban. EPUB A gólya Szilján.epub

Inoue Jaszusi Utazás a Fudaraku-paradicsomba Elbeszélések Tartalom: A vadászpuska; Azáleák a Hira-hegyen; Utazás a Fudaraku-paradicsomba ​ Kiszáradt, fehér folyómeder. A sivár magányosság jelképe. Inoue Jaszusi elbeszélései közös problémája: az emberi magány. Miszugi Dzsószuke, Miike Suntaró és Konkóbó szent atya életük válságos pillanatában mind magukra maradnak, s szembe kell nézniük a múlttal. Életük nagyon is különbözőképpen folyik. Miszugi Dzsószuke két nő között vergődik, s végül elhagyja a felesége, és meghal a szerelme; Miike Suntaró csak a tudománynak él, családjával ridegen bánik, barátai elmaradnak mellőle, csak soha el nem készülő könyvéhez lehet hűséges: Konkóbó szent atya egy lélekvesztőben a tengerre száll, hogy elérje a Fudaraku-paradicsomot, amelyben maga sem nagyon hisz, s amíg felkészül élete utolsó útjára, sorra elvonul előtte a korábban tengerre szállt szent emberek alakja, akik hivőn vagy hitetlenül a végtelen hullámokra bízták magukat. Ki-ki másként néz szembe önmagával.

​ A Hordómese a korabeli angol irodalom kiemelkedő szatírája. Swift maga így vélekedett róla évtizedekkel később: "Istenem, milyen tehetséges voltam, amikor ezt a könyvet írtam!" Akárcsak későbbi szatíráiban, Swift a Hordómesében is kíméletlen támadást indított korának erkölcsi-politikai visszásságai ellen. Mint igazi felvilágosodott racionalista, a legfőbb veszélyt a szabadjára engedett szenvedélyek, az esztelen fanatizmus eluralkodásában látta. A humor éles pengéjével kíméletlenül felboncolta és nevetség tárgyává tette mindazt, ami rendellenes, túlzásba vitt, csalárdul meghamisított, kártékony.

Hogyan jutott csodálatos kincseihez Abul Kászim? Milyen furcsa kalandokat élt át Világjáró Abdulláh a tengeren? Milyen madár is a rukmadár? Milyen hatalmat adott viselőjének Salamon király varázsgyűrűje? Hogyan nyerte el Khallaf herceg Turandot hercegkisasszony kezét? A régi Kelet pompája és nyüzsgő mindennapjai elevenednek meg a lapokon: királyi kertek és bagdadi utcák, csodálatos paloták és tengeri kikötők élete, a levegőben dzsinnek és szárnyas óriások, az utcákon elfátyolozott arcú nők. Egy különös, varázslatos keleti mesevilág titokzatos, talányos kérdéseire kap választ az olvasó Az Ezeregynap legszebb meséi című könyvben, amelyet egy több száz éves perzsa mesegyűjtemény alapján Vázsonyi Endre írt.

​ Elbeszélései látszólag apróságokról, jelentéktelen dolgokról beszél: egy idős hölgy derűsen üldögél egy parkban, egy fiatal pár kineveti régimódi rókaprémjét, és ezzel elrontja hangulatát – még szokásos vasárnapi süteményét sem veszi meg. Az írónő érzékenysége, finoman szatirikus látásmódja ezekben a felvillanásokban is az emberi sorsok mélységét, az élet teljességét ragadja meg.

William Hjortsberg: Angyalszív — doc, epub formátum — Az 1959-ben játszódó Angyalszív bravúros főhajtás a klasszikus hard-boiled irodalom előtt: Hammett és Chandler keménykötésű, cinikus magánnyomozó főhőse vágja-verekszi át magát egy sátáni konspiráció dzsungelén – egy tizenöt éve eltűnt slágerénekes kihűlt nyomait követve. Hjortsberg személyes helyismeretével, költői fantáziájával és finom nyelvi humorával szokatlan elemeket ad a kemény krimik minden tekintetben precízen rekonstruált téma- és formavilágához. Miközben a regény lapjain pusztulásra ítélt épületeivel és kihalás szélén álló, jellegzetes figuráival együtt megelevenedik a korabeli New York, a megkeseredett, kiégett, középkorú főhős vudu-hívőket, varázslónőket és sátánimádókat útba ejtve jut egyre közelebb a döbbenetes igazsághoz – amely még azok számára is tartogat néhány meglepetést, akik pontosan ismerik a filmet.

Szvák Gyula Iván, a félelmetes (djvu formátum) A középkori Oroszország egyik legellentmondásosabb alakját néhány feldolgozásból – köztük Eizenstein filméből – már ismerhetik a magyar olvasók. A híres-hírhedt cár értékelése hosszú évszázadok óta vita tárgya: aktuálpolitikai megfontolásokból hol pozitív, hol negatív figuraként tűnik fel a tudományos és irodalmi feldolgozások lapjain. Szvák Gyula, akinek az orosz középkorról több tudományos publikációja jelent meg, már kötetének címével is jelzi, hogy szembefordul az egyként elfogult Rettegett és Rettenetes Iván-képpel. S ahogy a cár orosz jelzőjének – a Groznijnak – leghívebb fordítása: a „félelmetes”, úgy törekszik a szerző a hiteles, objektív Iván-kép megrajzolására. S bár a könyv főszereplője kétségtelenül az érdekes egyéniségű cár, az olvasó – legyen szakember vagy érdeklődő – érett formában, egyéni szempontokkal, roppant instruktív módon kifejtett, árnyalt összefoglalást kaphat az orosz középkor mindennapjairól, gazdasági, társadalmi, kulturális életéről.

Pavol Dobšinský: Az aranyagancsos szarvas Szlovák népmesék ——— epub + doc formátum ——— ​ Hej, be jó dolguk volt akkoriban a lányoknak! A kutyák mosogattak, a macskák törölgettek, a ludak söpörték tisztára a szobát, a halak sulykolták, öblögették a szennyest a Garam vizében, és a tiszta ruhát a bocik teregették. A fehérnép meg csak ült-ült a kemencepadkán, a kisujját se mozdította, s mégis mindegyiknek bekötötték a fejét. De ne féljetek, lányok! Mindez divatba jön újra: a malacok ismét bocskorban fognak futkározni, a békák megint főkötőt viselnek majd, és a csacsik sarkantyúpengetésétől lesz hangos az utca! És akkor nektek sem kell már többé mosogatnotok, törölgetnetek, söprögetnetek, ruhát mosnotok, teregetnetek; ölbe tett kézzel üldögélhettek majd a lócán, s egyikőtök sem marad pártában. Mindnyájan szívetek szerint való párra leltek majd, éppúgy, ahogy az Aranyhajú lány is megtalálta a párját. Hogy hogyan találta meg? Mindjárt megtudjátok, hiszen épp ezt akarom nektek elmesélni.

Truman Capote: Álom luxuskivitelben / Meghallgatott imák (.rtf formátum) ​ A Meghallgatott imák című nagyregény ötlete 1958-tól szinte haláláig foglalkoztatta Capote-t. Amerika leggazdagabb emberei között forgolódott, megismerte gondolkodásmódjukat, titkaikat, perverzióikat, s ezekből az élményeiből akarta megalkotni élete főművét, amellyel, úgy remélte, Proust mellé kerül a világirodalomban. A nagy műből azonban az egyre súlyosabb magánéleti válságokba és alkoholizmusba süllyedő író csak néhány fejezetet írt meg: Capote-életműsorozatunkban most először ezeket is közreadjuk magyarul. A nagyregény ugyan nem született meg, de az elkészült három fejezet ragyogó olvasmány: Capote sziporkázó stílusban és meghökkentő nyíltsággal mesél azokról az emberekről, kiknek imáit meghallgatta az Úr – dúsgazdagok, bármit megtehetnek… csakhogy a siker mögött olyan titkok lapulnak, melyeket említeni sem szabad. Capote pedig, akit addig ajnároztak az előkelő körök, akinek szépséges „hattyúk”, a legszebb amerikai nők voltak a barátai, egyszer csak nekiállt, hogy mindent elmeséljen róluk: hogy „fikciónak”, „irodalomnak” álcázva a lehető legnyersebben megírja érzelmi és szexuális életüket, kínjaikat, boldogtalanságukat, sőt bűncselekményeiket is… A folyóiratban megjelent fejezetek valósággal megrengették az amerikai dúsgazdagok zárt világát, s Capote-val gyakorlatilag minden addigi barátja megszakította a kapcsolatot. Élete végéig mondogatta, hogy készülnek az újabb fejezetek, sőt idézgetett is belőlük, de hogy valóban továbbírta-e a regényt, az máig sem derült ki. Tartalom Álom luxuskivitelben (Bartos Tibor) Meghallgatott imák (Bart István) ::: Joseph M. Fox: Elöszó ::: Romlatlan szörnyetegek ::: Kate McCloud ::: La Côte Basque​

Truman Capote: Az éjszaka fája / Elbeszélések (doc formátum) Fiatal tengerészek vetődnek el egy gazdag partyra: egyikük bátran megcsókolja a háziasszony lányát, aki megpofozza, de már közben is arra gondol, milyen lesz vele éjszaka… Valaki, a semmiből fölbukkanva, eladja foszlott, ócska nercbundáját egykori barátnőjének… Egy szegény fiú elnyer egy kancsó aprópénzt karácsonykor, mert pontosan meg tudja számolni, hogy mennyi van benne… Első, 1943-tól megjelenő elbeszéléséiben Capote – bár még pontosan lehetett érezni, milyen írók hatottak rá – valamit már nagyon tudott: szinte a semmiből, egy foszladozó nercbundából vagy egy vonaton elkapott beszélgetésből teremtett eleven alakokat, izzó szenvedélyeket, rejtelmes történeteket. S aztán 1945-ben megjelent „Miriam” című novellája, mellyel elnyerte az O'Henry-díjat, s Capote attól kezdve sztár volt: versengtek érte a New York-i folyóiratok, s várták a nagy művet. S a nagy művek aztán jöttek is egymás után – a Más hangok, más szobák az Álom luxuskivitelben, a Hidegvérrel –, de, ha ritkábban is, Capote még vissza-visszatért a kisprózához, melynek vitathatatlan mestere volt: csehovian mélyek és letisztultak a novellái. S felejthetetlenek az alakjai: Miriam, a kísérteties kislány, aki az őrületbe kergeti Mrs. Millert; a magányos, fekete bőrű Preacher, aki a halált várja, de amikor eljön, mégsem akar elmenni vele; vagy épp maga a kis Truman, aki karácsonykor az apjához látogat New Orleansba, s megtudja, hogy nem a Mikulás hozza az ajándékokat, s azt is, hogy talán mégis szereti az apját… :::: Tartalom :::: Hideg falak :::: A nercbunda :::: Így van ez :::: Egy kancsó pénz :::: Miriam :::: Az én szempontomból :::: Legenda :::: Az éjszaka fája :::: A fejetlen héja :::: Több dobás nincs :::: Gyerekek születésnapi díszben :::: A mágus :::: Alkalmi vétel :::: Gyémántgitár :::: Virágos ház :::: Karácsonyi emlék :::: Az éden ösvényein :::: A hálaadás-napi vendég :::: Egyszer, karácsonykor ​

​ A rövid próza nagy művészének bűnügyi történeteit újabb kiadásba gyűjtve kapja kézhez az olvasó. A bűnügyi történetek Čapek főművei közt foglalnak helyett, s hírük méltán vetekszik a világirodalom legjobb hasonló írásainak népszerűségével. „Čapek itt ahelyett, hogy egyedüli, kivételes, példás bűntettekkel foglalkozna – ahogy a detektívregény klasszikusai és mindenfajta utánzóik teszik –, a legközönségesebb, legáltalánosabb eseteket választja tárgyul, de mindig úgy, hogy a kedves humorú előadás hátterében ott húzódjék a megismerés útjainak felmérése. A čapeki módszert annyira jellemző kétsíkúság ezekben a történetekben különösen szembeötlő, az elülső sík: spamelo elbeszélés, legtöbbször egy-egy újsághír, bűnügyi krónika stilizálása; a valóságról, az igazságról, a véletlenről és annyi más "rejtélyről”, amelyek – Čapek szerint – mondva-csináltan veszik körül életünket."

Az ismert cseh író tizenhét régi bűnügyi történetet, valaha szenzációkként tárgyalt eseteket dolgoz fel könyvében. Kis és nagy bűnözők tarka világa vonul fel ezekben a különös, hol tragikus, hol iszonyatos, hol szomorú vagy spamelo elbeszélésekben. A nem mindennapi sorsok és életutak a korabeli társadalom életéből is bemutatnak, fölvillantanak egy-egy mozzanatot. Az író tolla nyomán ugyanis a régi újságokban őrzött történetek önálló irodalmi művekké formálódtak, amelyekben – akárcsak Karel Capek kedvelt Betörők, bírák, bűvészek és társaik címen megjelent könyvében – az eredeti bűntények bonyodalmai és szörnyűségei, a nyomozás izgalma mellet jelen van az idő távlatából szemlélő író gazdag, árnyalt emberismerete, bölcs embersége és humora.

​ A húszas-harmincas évek Prágája …. Mikor a Bertalan utcai rendőr-főkapitányságon fölberreg a telefon, Bouse vagy Bruzek felügyelő úr az íratlan szabályok értelmében íróasztala lába mellé csúsztatja a félig ürített söröspalackot és bekopog főnöke, Vacátko tanácsos úr irodájának ajtaján. Amikor visszajön, dörmögve fölteszi keménykalapját, és botja után nyúl. Bűnügyi felderítésre indul… …és megérkezik a Méregkunyhóba, hogy feltűnés nélkül szemügyre vegye a gyanúsítottat, vagy fölbaktat a zizkovi bérkaszárnya sokadik emeletére, hogy nyakon csípje régi ismerősét, a ragyás képű betörőt, esetleg nyomába ered a titokzatos fehér boás félvilági hölgynek. Könyvünkben van temetés, és esküvő, balladai homály és furfangos spekuláció, gyengéd vonzalom, féltékenység és izgalmas politikai versengés.

Jack London: Északi Odüsszeia Elbeszélések ——— epub, rtf formátum ——— Az elbeszélések Jack Londont felfedező kedvének, ábrázoló művészetének teljében mutatják. Megannyi mérkőzésről tudósítanak, amelyet az ember a világgal, környezetével és saját esendőségével vív. Emlékezetes figurái mind nagy küzdők: Az ároktól délre kettős életet élő hősében a finom értelmiségi és a cselekvőképes, ellenállhatatlan férfi szerepei ütköznek, A mexikói címszereplője az elveihez, eszméihez végletekig hű, sérült lélek és a tökéletes harcos „keveréke”, a Mint hajdan Argosz minden kihívást lebíró öregembere makacsul és póztalanul válik élő legendává. Az író bármerre kalandozik, röpít magával. Tartalom: A fehér csend / Messze földön / Északi Odüsszeia / Az élet törvény / Vének szövetsége / Az ezer tucat / Az élet szerelme / Tüzet rakni / A hitszegő / Az ároktól délre / Mapuhi háza / A copfos / Egy szelet sült / Mauki / A pogány / Tarts nyugatnak! / Hús, semmi más / A mexikói / Háború / A fedélzeten / Megölni egy embert / A hercegnő / Mint hajdan Argosz ​

Bűbájosok versengése japán népmesék ——— epub + doc formátum ——— Ismerős ismeretlenekkel találkozhat e könyv lapjain az olvasó: jóságos istenek, félelmetesnek tűnő, de lelkük mélyén korántsem gonosz boszorkányok és ördögfajzatok, hétpróbás, de többnyire pórul járó tolvajok, kifogyhatatlan ötletességű kópék, s furfangosságban egymással vetélkedő állatok népesítik be e meséket. Gyermekek és felnőttek egyaránt örömüket lelhetik ezekben a játékosan szellemes és üdítően bölcs történetekben. A kicsik főként a hamisítatlan népi figurák mulatságos kalandjain derülhetnek, a nagyobbak pedig megsejthetnek valamit abból az eredeti látás- és gondolkodásmódból is, amely a japán népet – rendkívüli tehetségén és szorgalmán túl – korunk valóságos gazdasági csodát elérő, meghatározó jelentőségű nemzetévé tette. Kötetünk anyagát hiteles néprajzi gyűjtésekből válogattuk, a fordítás az eredeti, japán nyelvű szövegekből készült. A mesék többségénél nemcsak a legismertebb változatot, hanem annak közkeletű variánsait is figyelembe vettük, hogy a történetet minél élvezetesebb formában mesélhessük el magyarul.

Benedek Elek A kék liliom A kék liliom mesebeli virág – a mesehős, aki hetedhét országon át vándorol érte, mikor meglelte, elnyer minden boldogságot, amit csak kíván magának. A közel nyolcvan meséből álló kötet tündérmeséi, tréfás és állatmeséi újabb csodás kalandokba viszik el a gyerekeket. Ebben a mesevilágban is, mint minden népmesében, a jó diadalmaskodik a gonosz fölött, a kiskondások és a legkisebb királyfiak legyőzik a hétfejű sárkányokat, és a szegény emberek igazsága napnál világosabban fénylik az urak kapzsi ostobaságával szemben. Benedek Elek sok száz magyar népmeséjének csak egy részét ismeri a mai olvasó a Világszép Nádszál kisasszony, a Többsincs királyfi, A vitéz szabólegény, az Aranyalmafa és a Vége jó, minden jó című kötetekből.

Milorad Pavić Kazár szótár ——— epub + doc formátum ——— ​ „A kazár uralkodó (a kagán) – így áll a régi krónikákban – álmot látott, és három bölcset hívatott magához különböző országokból, hogy álmát megfejtsék. Az ügy annyiban volt jelentős a kazár államra nézve, hogy a kagán elhatározta: népével együtt annak a bölcsnek a vallását veszi fel, amelyik a legtalálóbban fejti meg az álmát. Bizonyos források azt állítják, hogy a kagán haja e döntése napjától nem nőtt tovább. S noha tudta ezt, valami mégis arra ösztökélte, hogy ne álljon el szándékától. Így aztán a kagán nyári szálláshelyére egy iszlám, egy zsidó és egy keresztény igehirdető érkezett: egy dervis, egy rabbi s egy szerzetes. Mindegyikük egy-egy, sókristályból készített kést kapott ajándékba a kagántól, és vitába bocsátkoztak. A három bölcs álláspontját, a három különböző vallás alapelveinek kölcsönös megmérettetését, személyiségüket és a kazár hitvita kimenetelét nagy érdeklődés övezte, éles megoszlást idézett elő az esemény kimenetele és következményei körül, és az évszázadok folyamán számtalan héber, keresztény és iszlám értekezés feszegette mind a mai napig, amikor kazárok már rég nincsenek. Valamikor a XVII. században hirtelen felélénkült az érdeklődés a kazárok története iránt, és az addigi kazár tárgyú értekezések áttekinthetetlen anyagát rendszerezték, majd 1691-ben a poroszországi Borussiában meg is jelentették. (…) Egyszóval felhasználták mindazt, ami összefért a XVII. századi ember képzeletvilágával, és aminek hasznát vehette. Mindebből egy szótár kerekedett. Az események után ezer évvel, a XVII. században fellobbant érdeklődés magyarázatát egy krónikás hagyta ránk homályos értelmű mondatokban, amelyek így hangzanak: – Elgondolását ki-ki úgy vezeti, akár pórázon a majmot. Amikor olvasol, mindig van két ilyen majmod: egy a sajátod, egy meg a másé. Vagy ami még rosszabb: egy majmod s egy hiénád. Hát ügyelj, hogy melyiknek mit adsz enni! Mert a hiéna nem él azzal, amivel a majom.”

Pavol Dobšinský A naposholdas paripa Szlovák népmesék Volt egyszer egy szegény apa meg annak három fia. A két idősebbik derék legénynek látszott, de a legkisebbik olyan együgyű forma volt, mindenki csak sutonülőnek csúfolta. Nőttek, növekedtek a fiúk, eljött lassan az ideje, hogy körülnézzenek egy kicsit az otthonon kívül is. – Gyermekeim – szólította őket magához egy reggel az apjuk –, láthatjátok, milyen nehezen élünk, hogy így együtt semmire sem jutunk, ti meg hál’ istennek abban a korban vagytok már, hogy magatok is megpróbálhatjátok a szerencsét. Induljatok útnak, menjetek egy kicsit világot próbálni!

szerver hiba a datán...

The Walking Dead, SOA, Orange is The New Black, GoT, Breaking Bad.... .... ... és persze az überelhetetlen Twin Peaks