Rob73

"- Ha nem vagy velem, akkor az ellenségem vagy. - Csak egy sith tárgyal végletekben. Megteszem, amit kell. - Megpróbálod!" (Star Wars: A Sith-ek bosszúja) "- Tudod, miért tudtalak legyőzni? Nem tartalékoltam a visszaútra." (Gattaca) "- De mindezek a pillanatok elvesznek az Időben, Mint könnycseppek az esőben, Időm lejárt." (Szárnyas fejvadász)

Igen, Salla, igazad van, sőt (remélem, nem sértem senki hitét), még a vallások is átvettek ezt-azt korábbi, már nem élő vallásokból. És ugyanígy Realpat-nak is, nem mindegy, milyen az első benyomás a játékot művelő emberekről. Bár a WH-t még nem próbáltam, de helyette a Lineage 2-t már elkezdtem. Nos, ott segítőkész emberkék nem nagyon akadtak, pedig nem a "húzd a szintem pls" kéréssel álltam elő, hanem kérdéssel, hogy valamit hogy kell megoldani - ráadásul magyar szerveren. És ettől fogva a Lineage 2 törlődött is a gépemen. Bezzeg a WoW. Igaz, eleinte gondok voltak, mert Exodar volt a kezdőm, és mire átkeveredtem SW-be... De onnantól kezdve nagyon sokat segítettek nemcsak az allisok, de nem egyszer a hordások is, így bizony, az ellentábor is . Szóval az emberi környezet is nagyon nagy tényező abban, ki melyik játékot kedveli meg .

Nagyon fogós kérdés... David Lynch nagy kedvenc a Mullholland Drive miatt. A Coen testvérek több filmjét is imádtam (Fargo, Barton Fink). David Finchert a Hetedikért és a Harcosok Klubjáért szerettem - bár a Hetedikben a "doboz tartalma" ismerős volt a Barton Finkből. Stanley Kubricktól szerintem főleg a Full Metal Jacket és a Gépnarancs volt ütős. Tarantino a Kutyaszorítóbannal és a Ponyvaregénnyel szerettette meg magát. Scorsese-től a Krisztus utolsó megkísértését és a Taxisofőrt értékeltem nagyra. A többiek helyett viszont más kedvenceim vannak: 1. Terry Gilliam (12 majom, A Halászkirály legendája, Brazil) 2. Adrian Lyne (Jákob lajtorjája) 3. Eric Bress és J. Mackye Gruber (Pillangó-hatás) 4. Richard Kelly (Donnie Darko) 5. Andrew Niccol (Gattaca) 6. Ridley Scott (Szárnyas fejvadász) 7. talán ülepednie kellene, de idesorolnám még Vadim Perelmant is (Szemvillanás alatt) 8. Mike Leigh (Mezítelenül). Szóval nem is tudom. Sok kedvenc film, azaz sok kedvenc rendező. De valamennyi közül szerintem a legjobb a Donnie Darko, tehát az én szavazatom más, azaz Richard Kelly.

Újabb kedvenccel gyarapodott az általam kedvelt "elvont filmek" listája: Szemvillanás alatt. Vagy egy órája múlt, hogy végignéztem, de még most is elszorul a torkom...

Egyet kell értenem LadyShadow-val: ebben a részben a horcruxokra jobban kellett volna koncentrálnia a rendezőnek a szerelmi szálak helyett, hiszen a végkifejletben kulcsfontosságuk lesz... Viszont aki nem olvasta végig a történetet, azt ugyanúgy "átvágta" ez a rész, mint azok nagy többségét, aki még nem jutott hozzá a 7. könyvhöz évekkel ezelőtt. Aki olvasta valamennyi részt, sejti, mire gondolok .

Multiban a COD, de singlében a MoH:AA téli, kutyás bázisa kis híján szívinfarktust okozott (hátbatámadott egy kutya ), úgyhogy ebben inkább a MoH volt a felejthetetlenebb élmény .

Használtok komolyabb tűzfalat? Mert ha igen, elvileg tapasztalnotok kell, hogy az Alcohol kifelé pingel, azaz adatokat küld kifelé valamilyen szervernek. A másik, hogy totál lassan dolgozik. Előnye szerintem csak az, hogy sokkal kevesebb hibaszázalékkal képes image-fájlt létrehozni, mint más progik. De mountolásra mindenképpen a Daemon Tools mellett vagyok.

Volt egyszer egy vadnyugat, A jó, a rossz és a csúf, A hét mesterlövész - ezek számomra a nagy klasszikusok, és az a poén, hogy az első kettő tulajdonképpen "spagettiwestern" . Harmonika és Frank párbaja, illetve Cheyenne humora és Morricone zenéje teszik igazán felejthetetlenné az elsőt. Nagyon tetszett még a Vad banda, a Nincs bocsánat, a Butch Cassidy és a Sundance kölyök, de a humorosabb westernekből a Nevem: Senki-t és az Aranyeső Yuccában-t is nagyon szeretem és bármikor újra nézném. A "cartmanos fikázónak": a westernfilmekben nem pudingot, hanem babot zabálnak, ennyit Cartman IQ-járól . Nagyon jó film szerintem a Farkasokkal táncoló és főleg a Kis nagy ember is . Anno rajongtam az indiános könyvekért és filmekért (az NDK-s filmek nagy sztárja volt akkoriban Gojko Mitic), a mai fiatalok viszont már képtelenek végigolvasni/végignézni 1-1 indiános történetet, inkább a misztika és a varázslat vonzza őket.

Én az Eragonban csalódtam, mint filmben, hiányzott belőle az a sejtelmesség és a titokzatosság, ami a könyv alaphangulata volt (mondhatni: a szájbarágós stílussal tolták el nagyon). Az SW-sorozatból mondjuk a Sith-ek bosszúja könyvben is nagyon tetszett, A Gyűrűk Ura viszont filmként is nagyon jó, még ha számos szereplő ki lett hagyva belőle, és Arwent is átgyúrták az eredeti szerepéhez képest . A farkasokkal táncoló pedig nekem filmben sokkal jobban tetszett, mint könyvben. Az elit alakulatot nem olvastam, de a sorozat nagyon jó volt.

Tegnap láttam egy filmet Tim Robbins-szal és Jeff Bridges-szel a főszerepben, tőlük láttam még 1-1 nagy kedvencet (bár lehet, hogy valamelyiket már írtam): A Halászkirály legendája (Jeff Bridges, Robin Williams, Terry Gilliam rendezésében) és a Jákob lajtorjája (Tim Robbins). Aki szereti az elvont filmeket, annak mindkettő kötelező darab .

Köszi, de azóta visszatértem a WoW-hoz, és sajna attól tartok, hogy függő leszek (tegnap este is hajnali 2-ig nyomtam ).

Gondolom, egy speciális képességekkel ellátott paladin . Én is sok mindenre menet közben jöttem rá, és most verem a fejem, hogy mi a francért kellett eladnom az elején az ékköveimet, amikor azok segítik a védelmet, támadást stb. Szóval maga a Diablo2 tényleg nagyon tuti game, kíváncsi leszek én is a 3. részre .

Amíg a Diablo3-ra várakoztok, szerintem érdemes lenne leszednetek a Spellforce-t is. Nagyon hasonlít a játék a D2-höz, csak jobb a grafikája és sokkal több küldetést lehet teljesíteni. Csak annyi a bibi vele, hogy kevesebb karaktert tudtok választani, de amúgy ez is nagyon kafa . Innen is letölthető: http://www.pirateclub.hu/index.php?showtopic=5845562&hl=spellforce Csak sajna rapidos, nem datás .

Sok filmet felsoroltam, de sorozatokból csak egyet: a Twin Peaks-szet. Tegnap viszont megnéztem a Kaliforgiá-t (Californication), és úgy érzem, ez szintén olyan sorozat, amit mindenkinek látnia kell, kivéve, ha nagyon feminista, hímsoviniszta vagy bigottan vallásos az illető. Angolul (feliratosan) kezdtem el nézni, majd a magyar szinkronos epizódokkal fejeztem be, és érdekes módon valahogy teljesen más a kettő, holott tök ugyanaz a film. Eredeti nyelven valahogy a sok poén ellenére is szomorkás a film, míg a szinkronos változatban Epres Attila (David Duchovny filmbeli magyar hangja) szinkronja még a legkétségbeejtőbb szituációkban is poénosra tudja váltani a hangulatot. Senki ne panaszkodjon, hogy a magyar szinkronok rosszak, mert itt aztán jó néhány esetben sokkal jobb a magyar szöveg, mint az eredeti. Szóval mindenki döntse el maga, hogy melyiket nézi meg: a "humorosabbra sikerült" szinkronizált részeket, vagy a komorabb eredeti nyelvűeket. És amellett, hogy a sorozat egy végtelennek tűnő orgia, van némi mondanivalója is, ha az ember nem csak a poénokra figyel. Vannak mondatok, amelyek az ember komolyabbik énjét is mélyebben megérintik. Szóval érdemes megnézni .

Igen, ez tök frankó, és a teljes sorozat fent is van itt, feliratosan, rapidról letölthető .