joscsaba

Farsanghagyó Köszönj rám Énem, ha maskarákat látok! Körülöttem csak busó táncot járók; tavaszra ébreszt fel majd az újabb nappal, felejtve a telet parázs-csillagokkal... Arctalan révész bólint lelkedet kérve. Ha nem térhetsz vissza a túlpartra érve, vajon érdekes, hogy mi vár majd a máslét terébe belépve? Játszd te is a másét, hogyha már magad a tükörben meguntad! A Vad szíved mélyén vicsorogva szunnyad; minek öltözöl, ha csak feszengsz benne? A tiszta forrásért a belsőd tedd rendbe! Köszönj rám Énem, ha maskarában járok! Mert magamban bent csak Istenre találok...

A XXI. századi generáció Nézem és látom A Világ magába zuhan, Nincs már felebarátom, Az Élet úgy suhan El ma mellettem, Akár egy hűvös idegen, Akivel én terveztem, Majd játszunk színeken, Meg a színpadon, Mint vándor komédiások. A nyomunkat itt hagyom Hamis délibábok Képében úszva Az ébredés elől délre, Mielőtt tönkrezúzza Talmi fényünk léte… Hallgatót a Süketnek! Látót a Vaknak! Tükör előtt szembe köpve Mormolom magamnak: Altatót az Időnek! Altatót a Napnak! Altatóval indulok Én is a csillagoknak...