brandiska

11 nem 0 igen van eddig akkor valoszinü hogy nem

Egy éven belül fizetős lehet az online sajtó Sokáig úgy volt, hogy a hirdetésalapú modell válik be az online sajtónak, de jött a gazdasági válság, a reklámbevételek elmaradnak a várttól, és most mindenki a fizetős tartalmat erőlteti a Financial Timestól a Valley Morning Starig. Vége az ingyennetnek? Egy éven belül majdnem mindegyik hírszájt pénzt fog kérni az online megjelenő tartalomért, állítja Lionel Barber, a brit Financial Times főszerkesztője, aki szerint a netes sajtó egyik legfontosabb feladata, hogy kidolgozza azokat a cikkalapú vagy előfizetéses modelleket, amelyek alapján bevételekre tehet majd szert az új rendszerben. ?Azt még nem tudni pontosan, hogyan működnek majd ezek az online fizetési modellek, vagy hogy mennyi bevételt tudnak termelni. De azt nyugodtan megjósolhatom, hogy az elkövetkező 12 hónapban csaknem az összes hírszájt elkezd majd pénzt kérni a tartalomért" ? mondta Barber a Brit Akadémián tartott csütörtöki beszédében a Guardian beszámolója szerint. Barber magabiztosságát jórész abból merítheti, hogy a Financial Times online verziójának, az ft.com-nak 1,3 millió ingyenolvasója mellett 110 ezer előfizetője is van, akik hetente legalább 3,50 eurót (nagyjából 1000 forintot, évente 52 ezer forintot) fizetnek a szájton megjelent cikkekért, illetve 6,30 eurót a mobiltelefonos hírolvasót és a Lex üzleti mellékletet is tartalmazó csomagért. Az FT-nek jól megy ?Folyamatosan áramló és növekvő bevételre teszünk szert azzal a stratégiával, hogy pénzt kérünk a minőségi, niche, globális tartalomért, ami létfontosságú a csökkenő hirdetési bevételek idején" ? mondta a lap főszerkesztője csütörtökön. A Financial Times nincs egyedül, hiszen több lap, így az amerikai New York Times is hasonló fizetős modell bevezetésére készül [3]. Az újság egy kérdőívben éppen azt próbálja kipuhatolni, hajlandóak lennének-e az olvasók évi 30-60 dollár közötti összeget kifizetni a nyt.com-on közölt cikkekhez való hozzáférésért. A New York-i lap tervei szerint havi 5 dollárt kérne az online cikkekre előfizetőktől, és 2,50-et azoktól, akiknek jár a nyomtatott lap, de mellette a netes változathoz is szeretnének hozzáférni. A teljes képhez hozzátartozik, hogy ami a fizetős és a hirdetésalapú modellek közötti döntést illeti, a nyt.com az egyik legnagyobb köpönyegforgató. 2005-ben az ingyenes netes tartalom mellett elkötelezett olvasók felháborodása közepette bevezette a TimesSelect nevű programot, amelyben a napi hírek ingyen voltak ugyan, de a véleménycikkekért és az archívumhoz való hozzáférésért havi 8, illetve évi 50 dollárt kellett fizetni. Két évvel később a Times mégis úgy döntött , hogy ingyenessé teszi a teljes szájtot, mert bár 227 ezer előfizetőig sikerült eljutnia, az így elért évi tízmillió dolláros bevétel nem tűnt elég nagynak ahhoz képest, amilyen ütemben az online hirdetési piac nőtt. Csakhogy közben jött egy gazdasági válság, amely nemcsak a nyomtatott lapok , hanem az online sajtó hirdetési bevételeire is jelentős csapást mért, és ezt a csapást a legnagyobbak is megérezték. Murdoch már bánja a webkettőt Idén májusban Rupert Murdoch médiacézár, a News Corp. tulajdonosa jelentette be [6], hogy pénzt fog kérni a webes tartalomhoz való hozzáférésért, mert, mint mondta, a mostani hirdetésalapú üzleti modell rosszul működik. Murdoch, akinek sajtóbirodalma a Fiji Timestól a 20th Century Foxig terjed, épp a Wall Street Journal, saját falkája kölykének példájára hivatkozott, amely szerinte azt bizonyítja, hogy igenis lehet tartalomért pénzt kérni a neten. A wsj.com-on heti 2 dollárba kerül az online előfizetés, ezért a pénzért folyamatosan frissített híreket, piaci adatokat és értesítőt ad a lap. ?Az internet mostani állapotának nemsokára vége" ? mondta Murdoch, aki láthatóan kiábrándult a webkettes szemléletből. Négy évvel ezelőtt 580 millió dollárt fizetett a MySpace közösségi szájtért, vagy inkább a benne rejlő ígéretért, de nemrég már úgy nyilatkozott, hogy ?nem követjük a Facebook-modellt, amely arról szól, hogy emberek százmillióit vonjuk be, akik semmilyen hirdetést nem hoznak magukkal." A fizetős modell bevezetését egyébként nemcsak a legmagasabb státuszú, legolvasottabb, globálisan is terjesztett lapok fontolgatják. Néhány napja a nagyviláginak jóindulattal sem nevezhető Valley Morning Star [8], egy hatvanezres dél-texasi városka, Harlingen napilapja jelentette be [9], hogy a nyomtatott változat előfizetőinek ingyen jár a szájt, de aki csak a hétvégi kiadásra fizet elő, vagy egyáltalán nem, annak naponta 75 centet kell fizetnie az online tartalomért.

Megfejtették Jefferson elnök titkosírását Több mint 200 évig volt megfejtetlen Thomas Jefferson amerikai elnök és jóbarátja, Robert Patterson pennsylvaniai matematikaprofesszor üzenetváltása, amiben a Patterson által kifejlesztett, és a professzor által megfejthetetlennek kikiáltott titkosírást használtak. Patterson és az elnök a titkosírások nagy rajongói voltak, gyakran váltottak rejtjelezett leveleket. Az egyik ilyen, 1801 decemberéből származó levél mellé tűzött üzenetben Patterson azt állította, hogy megalkotta a tökéletes titkosítást, ami nem csupán megfejthetetlen, de minden nyelvre alkalmazható, egyszerű, könnyen megjegyezhető elven alapul, és a kulcs ismeretében gyorsan visszafejthető a kódolt üzenet. Kétszáz év alatt sokan próbálkoztak az üzenet megfejtésével, amiről egyébként a történészek máig nem tudják, hogy maga az elnök dekódolta-e, vagy előtte is titok maradt a megfejtés kulcsa. Az hamar kiderült, hogy nem egy egyszerű betűcserés trükkről van szó, amikor egy meghatározott rendszer szerint az abc egyes betűit egy másikra cserélik. Ezt már a XIX. század fejlettségi szintjén is aránylag könnyen fel lehetett törni statisztikai módszerekkel, az egyes betűk előfordulási arányait figyelve az adott nyelvben, és a kódolt szövegben. A másik akkoriban elterjedt titkosítási módszer az volt, hogy egy táblázatban meghatározott szisztéma szerint egyes betűket, szótagokat, szavakat, vagy kifejezéseket cseréltek le számokra. Ezt már keményebb dió volt megfejteni, de nehézkes is a táblázatban keresgélés miatt, így nem is fért bele Patterson „tökéletes titkosítás" definíciójába. titkosiras Az eredeti levél egy részlete A rejtélyt végül 208 év hiábavaló próbálkozásai után egy 36 éves amerikai matematikus, Dr. Lawren Smithline fejtette meg [1], aki egyébként kódfejtő szakértőként az amerikai titkosszolgálatoknak is dolgozó Institute for Defense Analyses egyik kutatóközpontjának munkatársa. Patterson titkosítása többszörös kódolást alkalmazott. Először is a szöveget a szóközök eltávolításával, csupa kisbetűvel (hogy ne lehessen a szavak és mondatok határait megtalálni) egy 40 oszlopból és 60 sorból álló rácsba másolta át, függőlegesen egymás alá írva a betűket, az oszlopokkal balról jobbra haladva. Ezután hétsoronként külön rácsokra vágta a táblázatot, és minden egyes ilyen rész-táblában összekeverte a sorok sorrendjét, majd minden sor elejére és végére véletlenszerű betűket írt. Az így kapott betűhalmazt aztán kimásolta a rácsból (most már vízszintesen, ahogy egyébként is írni-olvasni), és készen is volt a kód. hirdetés A megfejtéshez használt kulcs nagyon egyszerű volt, és annyi kétjegyű számot tartalmazott, ahány sorból állt a táblázatban a szöveg. A kulcs például lehetett 58, 71, 33 – a beavatatlannak ez semmit nem mondott, a levél címzettje viszont tudta, hogy az olvasást az ötödik sorral kell kezdeni, aminek az elején nyolc, az üzenethez nem tartozó, csali betű van, aztán a hetedik sor jön, egy, majd a harmadik, három figyelmen kívül hagyandó betűvel. Az egyszerű trükk, és a függőleges, illetve vízszintes sorrendek keverése két évszázadig védte a szöveget. Dr. Smithline számítógépes segítséggel fejtette meg a kódot. A módszere statisztikán alapult. Jefferson elnök fennmaradt levelezésének szövegét analizálta, és minden egyes betűpár (aa, ab, ac, egészen a zz-ig) előfordulási sűrűségét felmérte, aztán hasonló mintákat keresett a kódolt szövegben. Egy heti próbálkozás után a gép kidobta a megfejtést: Patterson a Függetlenségi nyilatkozat néhány sorát küldte el az elnöknek. forrás:index.hu

ez a világ legnagyobb titka nagyobb mint a da vinci kod

még 1 szerübb csinálni kéne 1 4-5 soros szabályzatot amibe benne van minden és utána ha valamit nem értesz katt ide és akkor ott lenne egy jo hosszu és arra csak azt kattint akit télleg érdekli

na ez teljesen igaz pl. mikor regeltek szerintem gyorsan legurultak hogy elolvastam és kész akkor mit várunk hogy ez után azt elolvassák?

én is vagyok

igen mert ide nem kell regelni

vagy gungame mod zombi stb. de a kérdés a kedvenc cs mod akkor ugyebár csak a sima a gungame meg a zombi lehet hogy a de cs aim fy .. azok a map nevei hogy mi mit jelent pl. van de_dust meg van awp_dust ugyanolyan szinte cask 1ik wps másik nem

jútúb nak mondom én

8 ora CS neten

ezek nagyon durvák ))))))

ELÉG JO

sztem ez valami Áruház reklám volt hogy lett volna idejük rá?

pepsit mindig is jobban szerettem de ezek után ...