Millye

Hűű ez elég érdekes! Köszi neked ezt az érdekes cikket! Egyébként én úgy tudom, hogy a cápáknál is ritkábban fordul elő a rák. Különös figyelmet érdemel a cápa igen erős és hatékony immunrendszere. Sebei gyorsan gyógyulnak, és szinte sosem kap fertőzést. A cápa immunrendszerének sajátossága, hogy állandóan termel és a véráramban keringet ellenanyagokat, míg az ember immunrendszere többnyire “alszik”, csak akkor aktivizálódik, ha fel kell vennie a harcot valamilyen fertőzéssel. A cápa soha nem alszik, soha nincs nyugalomban.

Szűzhártya-plasztika A szüzesség igazolása a nászéjszaka előtt néhány országban különösen fontos, így sok helyen virágzó ipar a szűzhártya-plasztika. A hóbort most azonban az Egyesült Államokban is hódítani kezdett. Az eljárás szinte rutinszerűnek mondható a Közel-Keleten és Latin-Amerikában. Mindkét országban feltehetőleg a szigorúan vett vallási előírások az okai a virágzó sebészeti iparnak. A plasztika lényegében a szűzhártya pótlására irányul, amely mind a mai napig a szüzesség egyetlen bizonyítéka. Amerikai oldalról azonban a beavatkozás célja kicsit gellert kap: az ottani hölgyek elsősorban azért fekszenek sebészkés alá, hogy feldobják szexuális életüket. A beavatkozásról, melyet már akár 1800 dollárért (kb. 360 ezer forint) el lehet végeztetni, már újsághirdetések is születtek. "Elveszíteni a szüzességünket olyasmi, mint elveszíteni egy családtagot. Mi újra megadjuk önnek az eredeti érzést" - áll egy hirdetésben. Sokan persze kritizálják a beavatkozást, elsősorban annak tisztességtelen és erkölcstelen voltára hivatkozva. Kétségtelen tény azonban, hogy amióta a házasság intézménye létezik, és a szüzesség fontos szempont, azóta létezik az igény a plasztikára is. Igaz, nem elsősorban a nemi élet fellendítése céljából.

Szia! Elég régi a kérésed.. és nem tudom, hogy azóta sikerült- e megoldani a problémádat. Ha nem akkor javasolnám, hogy a A ControlTech Hungary Kft-t keresd meg ők szívesen segítenek a Allen Bradley PLC programozásban. Mi is programozunk PLC-ket elektromos vezérlőszekrénybe (illetve a kollégák), de nem Allen Bradley-t. A lényeg, hogy sok tanulás kell hozzá és egy jó szoftver. Azt, hogy a szoftvert honnan tudod letölteni sajnos nem tudom... az az igazság, hogy elég drága és van olyan cég aki nem is adja ki a kezéből a megrendelőnek hanem saját maga programozza be igény szerint a PLC-jét...

A kor előrehaladásával nem csak az arcunk lesz ráncosabb és a karizmaink gyengébbek, hanem a szívünk is zsugorodik és merevszik, ami rontja a teljesítményét. Aki korosodik, annak megjelennek a ráncai, romlik a hallása és a látása és mind nehezebben mozog. A szívbetegség megjelenése is gyakori, de az ép, bár öregedő szív változásairól korábban keveset tudtunk. Amerikai szívgyógyászok Susan Cheng vezetésével a legkorszerűbb technikával tanulmányozták az idős emberek szívének működését, teljesítményét. A mágneses rezonancia képalkotó eljárás segítségével féltucatnyi mérést végeztek a ritmusosan mozgó szív szerkezetéről, a szívnek a vért áramoltató pumpaműködéséről. Összesen 5004, önként jelentkező, 40-84 éves hölgyet és urat vizsgáltak és főleg az érdekelte őket, miért, miképpen jelenik meg a szívelégtelenség jellegzetes tünetcsoportja. A szívelégtelenség kezdetén a páciens csak azt veszi észre, hogy csökkent a fizikai teherbírása, mind kisebb mozgásra, munkára elfogy a levegő, aztán gyakran megdagad a lábfeje, a bokája és mind több gyógyszerre van szükség ahhoz, hogy élete elfogadható maradjon. Az amerikai kutatók statisztikái szerint az Egyesült Államokban ötmillióra tehető azok száma, akiknek idős korukra a szívelégtelenség tüneteivel kell megküzdeni. Az már régóta ismert, hogy különféle szívbetegségek kifejlődése során a szív kitágul, megnagyobbodik, például akkor, ha a szívbillentyűk válnak beteggé, de azok a szívbajok legtöbbször jellegzetes zörejekkel járnak, melyeket a mellkas fölött hallgatózó doktorok meghallanak. Ezeket a betegségeket igen jó eredménnyel megoperálják, a beteg szívbillentyűt szükség szerint műbillentyűre cserélik. Cheng és munkatársainak mérései azt jelezték, hogy külön betegségek bekövetkezése nélkül is változik a szív mérete, de nem megnő, hanem inkább fokozatosan zsugorodik. Mivel az önként vállalkozó, mind idősebb embereket többször is vizsgálhatták, azt találták, hogy a szív összehúzódása és ellazulása évente kettő-öt százalékkal több időt vesz igénybe. A szívizomzat is fokozatosan mind kevesebb lesz: ez átlag minden esztendőben 0,3 gramm izomveszteséget jelent. A szívelégtelenség leggyakoribb formájának az a lényege, hogy a vért pumpáló szívkamrák teljesítménye jelentősen csökken. A különleges technikával végzett mérések tanúsága szerint a szív által minden szívösszehúzódáskor kilökött vér térfogata évente átlagosan kilenc milliliterrel lesz kevesebb. Érthető, hogy idővel a szív mind nehezebben képes megfelelni annak a feladatnak, hogy a test valamennyi szövetét vérrel lássa el. Cheng doktornő azt reméli, hogy méréseik a mágneses rezonancia új módszerével, valamint a komputeres tomográffal olyan diagnosztikus eljárások kidolgozását teszik lehetővé, melyekkel nem csupán követni lehet az életkor előrehaladásával együttjáró teljesítményromlást, hanem korán fölismerhetők azok, akiknek a szíve gyorsabban öregszik, és ezeknél az időben bevezetett gyógyszeres vagy műszeres kezelés segíthet a kedvezőtlen folyamat fékezésében, akár visszafordításában. Az Egyesült Államokban 2000-ben indult egy olyan vizsgálat, melyben hétezer, különböző etnikai csoporthoz tartozó ember sorsát követik hat gyógyintézetben és ez a tevékenység a terv szerint még öt évig tart. Ez az első olyan tudományos program, mely az európai, afrikai vagy ázsiai származású amerikaiak szívének öregedését tanulmányozza.

Nem mindenki ünnepli meg viszont annak is jó mert lesz egy kis pihenőnap... Én a kollégáimnak ugyan úgy hozok egy egy csoki nyuszit...

Alig múlt el a februári szökőnap, a 2008-as esztendő hamarosan újabb érdekességet tartogat számunkra. Bizonyára sokaknak feltűnt már, hogy idén a húsvét igen hamar elérkezik: március 23-án és 24-én ünnepeljük. Ez olyannyira korainak számít, hogy még a tavaszi óraátállítást is megelőzi, amire a nyári időszámítás legutóbbi bevezetése – 1980 – óta nem volt példa. (Legkésőbb húsvétvasárnap hajnalán mindig előre kellett igazítani az órákat.) Így tehát húsvétkor még meglehetősen „korán fog sötétedni”, hiszen a nyári időszámításra még egy hétig, egészen pontosan március 30-ig várni kell. Az igazi különlegesség azonban magának a húsvétdátumnak a ritkasága. Nézzük meg ezt egy kicsit közelebbről! Húsvét vasárnapja sosem eshet március 22-énél korábbi napra. Március 22-i húsvétvasárnap legutóbb 1818-ban következett be, s ilyesmire nem is számíthatunk egészen 2285-ig. A 23-i húsvétvasárnap sem túl gyakori. Nem sokan emlékezhetnek ilyen alkalomra, ugyanis az elmúlt 95 évben nem volt rá példa. Utoljára 1913-ban ünnepelhettük (ill. ünnepelhették elődeink) március 23-án a húsvétot. Ezután 2008-ban, majd 2160-ban esik e korai dátumra Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. A fentiek tehát azt mutatják, hogy 2008-ban életünk legkorábbi húsvétjára kerül sor. (Azzal a pontosítással, hogy a 95 év felettiek esetében „csak” holtversenyről beszélhetünk.) Lássuk, miért is ünnepelünk idén ilyen korán, és hogy miért olyan ritka esemény ez! A 325-ben megtartott niceai zsinat határozata értelmében húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap. (Bár a déli félgömbön ekkor őszi napéjegyenlőségről beszélünk!) A napéjegyenlőség – ami nálunk a csillagászati tavasz kezdetét jelenti, ekkor a Nap sugarai pontosan az egyenlítőre e snek merőlegesen – idén március 20-án (közép-európai idő szerint) 6 óra 48 perckor következik be, amit másnap, 21-én 19 óra 40 perckor mindjárt telihold követ. 21-e péntekre esik, így az ezt követő vasárnap, március 23-a lesz húsvét vasárnapja. A korai időponthoz tehát két tényező járul hozzá: a telihold mindjárt a napéjegyenlőség után következik be, ill. a hét második felére esik (közel a vasárnaphoz). Amennyiben valamelyik feltétel nem teljesülne, az ünnep máris későbbi időpontra kerülne. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy bár a húsvét meghatározására fentebb leírt szabály látványosan rávilágít az idei különleges esemény okaira, ugyanakkor nem teljesen korrekt. (Nagyon kevés kivételtől eltekintve ugyan helyes eredményt ad, de nem pontosan így kell a húsvét dátumát meghatározni. Ezért akadnak kivételek.) Mivel a húsvét leginkább egyházi ünnep, a meghatározásának módja sem elsősorban csillagászati kérdés. Márpedig a tavaszi napéjegyenlőség és az azt követő telihold pontos meghatározása komoly csillagászati számítások nélkül nem lehetséges. A kereszténység korai évszázadaiban e nevezetes csillagászati események időpontjának megállapítására nem álltak rendelkezésre olyan eszközök, ill. módszerek, mint napjainkban. Ezért a Hold mozgását csak közelítőleg tudták leírni: táblázatokat készítettek (melyek a Hold járásához igazodó zsidó naptáron alapultak), s a húsvétot ezek segítségével határozták meg. A tavaszi napéjegyenlőség dátumát is rögzítettnek tekintették, függetlenül annak tényleges idejétől. Ez a hagyomány a mai napig megmaradt, így az ünnep időpontjának megállapítása (és a húsvétszámító programok algoritmusa) ma is ezeken a táblázatokon – nem pedig a napéjegyenlőség és a holdtölték tényleges időpontjain – alapul! (Mindazonáltal a közelítés elég jó.) A húsvét meghatározása e módszer szerint a következő lépésekben történik: 1.) Az adott év március 20-át követő teliholdjának (húsvéti holdtölte) meghatározása. 2.) A húsvéti holdtöltét követő vasárnap meghatározása. Ez lesz húsvét vasárnapja. Itt fontos megjegyezni, hogy a húsvéti holdtölte – amely nem a valódi csillagászati, hanem a húsvéttáblázatok alapján adódó „holdtölte” – legkorábban március 21-én, legkésőbb április 18-án következhet be. Amennyiben vasárnapra esik, úgy azt 1 teljes héttel követi a húsvét! A Hold két azonos fázisa között eltelt idő (egy szinodikus hónap) átlagosan 29,53 nap. Ennek az időtartamnak a tizenkétszerese valamivel több 354 napnál, így mintegy 11 nappal kevesebb az átlagos naptári évünk hosszánál. Ennek következtében minden évben kb. 11 nappal hamarabb következnek be a teliholdak is, mint az előzőben. 19 naptári év majdnem egész számú többszöröse a szinodikus hónapnak, ezért a holdfázisok 19 évenként megközelítőleg azonos dátumra esnek. A húsvét időpontjának meghatározására szolgáló táblázatok a húsvéti holdtölték 19 évenkénti pontos ismétlődésével számolnak. Mivel a valóságban a 19 éves ismétlődés csak közelítőleg teljesül, ezért a táblázatokat időnként korrigálni kell. (Ilyen korrekcióra legközelebb 2200-ban kerül sor.) A mellékelt 1. számú táblázatban láthatjuk a 19 éves ciklus egyes éveihez tartozó húsvéti holdtölték dátumait az 1900-tól 2199-ig tartó időszakra vonatkozóan. Egy adott évnek a 19 esztendőt felölelő ciklusban elfoglalt helyét az aranyszám adja meg. Ezt úgy kell meghatározni, hogy az évszámot elosztjuk 19-cel, s az osztás maradékához hozzáadunk 1-et. Ezek után lássuk most azt, hogy mi a helyzet a 2008-as esztendővel: 2008-at 19-cel osztva maradékul 13 adódik. Ezt 1-gyel megnövelve aranyszámként 14-et kapunk. A táblázatból kiolvashatjuk, hogy a 14-es aranyszámhoz március 22-i (húsvéti) holdtölte tartozik. Hivatalosan tehát ehhez a naphoz, március 22-éhez (és nem a 21-én bekövetkező tényleges telehold napjához) kell a következő vasárnapot megtalálni. A húsvéti holdtölte elméletileg lehetséges legkorábbi időpontja március 21-e. Ennél mindössze egy nappal később lesz idén a telihold, s ezután – mivel 22-e szombat lesz – már csak 1 napot kell várni a legközelebbi vasárnapra. Ennek megfelelően az idei évben március 23-ára esik húsvét vasárnapja. Ugyanazt az eredményt kaptuk tehát, mint a valódi, március 20-i napéjegyenlőség és a 21-i holdtölte felhasználásával. (Nem minden évre adódik ugyanaz az eredmény; mindig a táblázatok alapján kapott dátum az irányadó.) A táblázatunkból kiolvasható, hogy az 1900-tól 2199-ig tartó időszakban a húsvéti holdtölte nem esik március 21-re. Így 2199-ig március 22-i húsvétvasárnap nem is fordulhat elő, ugyanakkor 23-i húsvétvasárnap is csak abban az esetben lehetséges, ha a telihold 22-ére esik. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a rendkívül korai időpontok ilyen ritkák mostanában. A másik oldalon, a késői dátumok tekintetében jobb a helyzet, hiszen például a két lehetséges legkésőbbi időpontra (április 17-ére és 18-ára) eső húsvéti teliholdak egyaránt előfordulnak a jelenlegi ciklusban. Három év múlva, 2011-ben mindjárt április 24-ére fog esni húsvét vasárnapja, amely mindössze 1 nappal előzi meg a lehetséges legkésőbbi, április 25-i időpontot. Az április 25-i húsvétvasárnap sem „annyira” ritka mostanában: legutóbb 1943-ban fordult elő ilyen, legközelebb pedig 2038-ban ünnepelhetjük e különleges napon Jézus Krisztus feltámadását. A 2. táblázat az elkövetkezendő évek húsvétdátumait tartalmazza, a kiszámításukhoz szükséges információkkal együtt. Mivel a mozgó ünnepek (ill. jeles napok) többsége a húsvéthoz kötött, természetesen róluk is elmondható, hogy életünkben az idén esnek a legkorábbi időpontra. Így például a farsang már február 5-én véget ért, pünkösd vasárnapjára pedig mindössze május 11-ig kell várnunk. Kívánom, hogy mindenki számára kellemesen teljen 2008 igen különleges húsvétja!

Bár még nem az örök élet titkát fejtették meg, de amerikai kutatók végre azonosítottak olyan génváltozatokat, amelyek meghosszabbítják az emberek életét. Elképzelhető, hogy a férfiakból hiányoznak ezek a változatok, mivel eddig csak női hordozókra bukkantak. Érdekes módon ezek a nők valamivel alacsonyabbak az átlagnál. „Egyre közelebb kerülünk annak megértéséhez, miért élnek tovább egyes emberek, mint mások” – jelentette ki a sajtónak Nir Barzilai, a New York-i Yeshiva Orvostudományi Egyetem Albert Einstein Kollégiumának kutatója. Ő és munkatársai százévesnél idősebb askenázi zsidó leszármazottakban azonosítottak két génmutációt, amely meghosszabbítja az élettartamot. Kutatásaikról a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban számoltak be. Mindkét mutáció az inzulinszerű növekedési faktor-I (IGF-I) receptorát érinti. Az IGF-I a testi növekedést és érést mozdítja elő, főként a pubertáskor idején. Azzal, hogy kissé „elrontják” az IGF-I receptorát, a mutációk megbonthatják az IGF-I kötődését, és ily módon lelassítják az érés és az öregedés folyamatát. Más kutatók korábban már kimutatták, hogy a férgek, a legyek, az élesztő és az egerek élettartamának hosszát hasonló mutációk befolyásolják. Világméretű kutatás Barzilai és munkatársai elméletét alátámasztja, hogy a mutáció hordozóiban 37 százalékkal nagyobb mennyiségű vérben keringő IGF-I-et találtak, ami valószínűleg némiképp ellensúlyozza a receptorok rosszabb működését. A hordozók átlagosan 2,5 centiméterrel alacsonyabbak is voltak, mint az átlagpopuláció. „Ez a nagy horderejű eredmény kétségkívül fel fogja gyorsítani az IGF-I mutációk világméretű kutatását más százéves korú népességcsoportok esetében is” – kommentálta a hírt Martin Holzenberger, aki szintén a hosszú élettartam okát kutatja a franciaországi St Antoine-ban lévő Inserm (nemzeti egészségügyi és orvosi kutatásokkal foglalkozó intézmény) kutatóintézetben. Lassan öregedünk Száz év alatt megkétszereződött a születéskor várható élettartamunk. A növekedés azonban mára igen lassú lett. A születéskor várható élettartam tekintetében Magyarország – a szinte folyamatos javulás ellenére – hosszú ideje az európai országok listájának alsó harmadában van. Százévesek persze élnek közöttünk. És éltek régen, sokkal rosszabb halálozási viszonyok között is. A Hasznos Mulatságok című lap 1821-ben a mai Egerbakta plébániájának irataira hivatkozva egy András András nevű, 105 éves parasztember haláláról számolt be, hozzátéve, hogy felesége, Betsey Katalin a 97. évét tapossa, és élnek a faluban náluk idősebbek is. Buda Péter, a község mai plébánosa megmutatja a majdnem kétszáz éves bizonyítékot. Az 1821 utáni fél évtized egyházi följegyzéseiben elő is bukkan az újság említette három további név. Az egyházi iratok szerint Horváth Rozália 107, Mező András 108, idősebb Erős Mihály 110 éves korában hunyt el. Ezek a vezetéknevek a templomdomb temetőjének sírkövein, valamint a két világháború áldozatainak emléktábláján is olvashatók. Aminthogy megfordulnak e neveket viselők az Idősek Klubjában; a mai baktaiak büszkén emlegetik a nagy kort megélő felmenőket. Matuzsálemi kor azonban, Egerbakta példái ellenére, keveseknek adatott meg. Ezt hangsúlyozza Hablicsek László, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutató Intézetének igazgatóhelyettese: „Ráadásul nagyon nagy, a mainak tízszerese-hússzorosa volt a csecsemő- és kisgyermekkori halandóság.” E halandóság erőteljes csökkenése az egyik magyarázata annak, hogy a legutóbbi száz esztendőben kevés híján megduplázódott, a két nemet tekintve együttesen kereken 70 esztendőre nőtt a születéskor várható átlagos élettartam. A másik ok, hogy javultak az időskorúak halálozási mutatói. Egyre többen élnek meg nyolc-kilenc évtizedet. Ez év elején 32 ezer nő és 12 ezer férfi mondhatta el magáról az országban, hogy már túl van a 90. születésnapján. Ez az egyik – pozitív – oka annak, hogy az ország lakosságának átlagos életkora ma 40 esztendő, majdnem másfél évtizeddel magasabb, mint száz esztendeje. Igaz, van egy másik – negatív – ok is: drasztikusan, száz év alatt 36,5 ezrelékről 9,4 ezreléknyire csökkent a születések száma. A kutató felhívja a figyelmet egy teljességgel még nem ismert hátterű jelenségre, a középkorúak, főképpen a középkorú férfiak halálozási mutatóinak hullámmozgására. A 20. század elején az ezekbe a korosztályokba tartozó magyar férfiak majdnem tíz esztendővel rövidebb további élettartamra számíthattak, mint Európa e tekintetben legjobb helyzetű országai. Az 1950-es évekre ez a különbség a felére csökkent, s az említett korosztály továbbélési mutatói elérték az osztrákokét és a finnekét. Azután ismét nyílni kezdett az olló – ha nem is a század eleji egy évtizedes mértékig. A múlt század derekától tapasztalt, három évtizedre kiterjedő „ollónyílás”, azaz romlás a férfiakénál kisebb mértékben ugyan, de a munkaképes koruk második felét élő nők körében is bekövetkezett. A tendencia végül a kilencvenes években megfordult. Ezekben a korcsoportokban nemcsak abszolút értelemben, hanem Európa átlagához viszonyítva is javulásról tanúskodnak ma a statisztikák. Van azonban egy korcsoport, amelyikben a javulás ma is kisebb mértékű, mint az Európai Unió országainak többségében. A 60 évesnél idősebbek továbbélési esélyei ott gyorsabb ütemben javulnak. Hablicsek László szerint elsősorban azért, mert egy nyugat-európai nyugdíjas az általában kedvezőbb anyagi lehetőségeinél fogva magyar kortársainál jobb orvosi és gyógyszerellátáshoz juthat hozzá.

Már láthatja a fővárosi állatkert közönsége az idei év elején kikelt kiscápákat. A bemutató „bölcsőmedencében” jelenleg két állat látható, ám további szaporulatra is számítani lehet. Több tojást is raktak a közelmúltban a Fővárosi Állat- és Növénykert barnasávos bambuszcápái (Chiloscyllium punctatum). A tojások a bemutató medencéből a tengeri akvárium egyik, a közönség számára nem látható „keltető medencéjébe” kerültek, ahol az elmúlt hetekben összesen tíz tojásból keltek ki kiscápák. A világra jövetelükkor 12-13 centiméteres állatok azonban nem helyezhetők vissza egyszerűen a cápás medencébe, mivel a fiatalabb egyedeket megennék a cápákkal együtt tartott tűzhalak, az idősebbekkel szemben pedig esetleg az apaállat viselkedne agresszíven. Emiatt a cápamedence vizébe egy kisebb méretű, átlátszó falú „bölcsőmedence” került, ahol a felnőtt állatok nem férhetnek a kiscápákhoz, a közönség azonban zavartalanul szemlélheti őket. A bölcsőmedencében jelenleg két kiscápa látható, de a bemutatott kiscápák száma várhatóan növekedni fog. Erre annál is inkább számítani lehet, mivel jelenleg is több tojásban fejlődnek kiscápák. A barnasávos bambuszcápa a kisebb termetű cápafajok közé tartozik. A kifejlett állatok 70-80 cm hosszúak, a legnagyobb ismert példány hossza 118 cm volt. A faj az Indiai- és a Csendes-óceán közötti tengerrészek, az úgynevezett Indopacifikus régió lakója: Indiától kezdve egészen az ausztrál partokig él. A barnasávos bambuszcápák általában a tengerfenék közelében tartózkodnak, mivel azonban a sekélyebb tengerrészeket, korallzátonyokat részesítik előnyben, 90 méternél nagyobb mélységben nemigen fordulnak elő. A faj ugyan ma még nem számít veszélyeztetettnek, ám a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) a barnasávos bambuszcápát a „veszélyeztetettség közeli” kategóriába sorolta a fajok veszélyeztetettségének mértékét kifejező nemzetközi skálán. A barnasávos bambuszcápák egyedszáma ugyanis folyamatosan csökken, főként az élőhelyek pusztulása, a korallszirti dinamitos halászat és egyéb környezetkárosító halászati technológiák alkalmazása miatt. A Fővárosi Állat- és Növénykertben a tengeri akvárium újbóli megnyitása, azaz 2004 januárja óta láthatók barnasávos bambuszcápák.

Nincs kizárva hogy pár év és már akár az emberi agy is újra készíthető lesz.... bár az annál bonyolultabb... de nem lenne rossz hátha a daganatos betegségekre is lesz gyógymód Ide tartozó hír: Elhunyt a műszíves Meghalt az első hazai műszíves csütörtökön kora délután - közölték a Semmelweis Egyetemen. Súlyos állapotban lévő, szívátültetésre váró 58 éves férfibeteg kapta meg elsőként Magyarországon a keringéstámogató eszközt, hétköznapi nevén a műszívet, ami egy sebészi úton beültetett mechanikus pumpából áll. A férfinak az utóbbi hetekben drámaian romlott az állapota, napjai voltak hátra, de az orvosok most már bíznak abban, hogy a műszívvel megvárhatja a transzplantációt. A beültetés utáni vérzés fokozatosan csökkent, gyógyszeresen kezelték a beteget. A műszív beültetését csak nagyon súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegeken végzik el. Abban az esetben van szükség erre a műtétre, ha a keringés már nem tartható fenn gyógyszerrel vagy egyéb mechanikus módszerrel. Évente négy-öt ilyen beavatkozásra kerülhet sor. A műszív nem pótolhatja a transzplantációs műtétet, de jelentősen javítja a betegek túlélését a szívátültetésig. A műszív egy sebészi úton részben beültetett mechanikus pumpából áll, ami képes átvenni a szív munkáját.

A University of Minnesota kutatói sikeresen hoztak létre és indítottak be egy mesterséges patkányszívet. A Reuters értesülései szerint a tudósok halott patkányok szívéből nyertek ki sejteket, amelyeket egy zselatin szerű „vázba” ültettek be, újszülött patkányokból származó szívizom-sejtekkel együtt. A szerv nyolc nap elteltével lassan lüktetni, dobogni kezdett. „Nagy reményeket fűzünk a kísérlethez” – nyilatkozta a módszert kidolgozó Dr. Doris Taylor. „Az eredmények fényében kijelenthetem, eljöhet az a nap, amikor nem csak szöveteket és sejteket hozunk létre orvosi használatra, hanem teljes szerveket is.” www.youtube.com/watch?v=C7m3vi_GGdc&eurl=http://hvg.hu/Tudomany/20080227_mesterseges_sziv_labor_video.aspx

Ez a nem túl távoli jövő

Egy lábra csatolható eszköz tíz mobiltelefon feltöltésére elegendő energiát tud kinyerni sétáló mozgásunkból, ami szinte észrevehetetlen a viselő számára. A kanadai Simon Fraser Egyetem Max Donelan vezette kutatócsoportja azt állítja, hogy az általuk kifejlesztett eszköz későbbi változatai még ennél is több energia előállítására lesznek képesek, sőt ez a viselő számára is kisebb erőbefektetést fog igényelni. Az eszköz egy nap felhasználható lehet a gyógyászati implantátumok energiaellátására, megóvva a pácienst a műtéti úton történő elemcseréktől. Az eszköz a mozgási energia hasznosításával elláthatja a modern művégtagokat, illetve a különböző kommunikációs eszközöket a világ azon pontjain, ahol szűkösek az infrastruktúra adta lehetőségek. Az ortopédiai térdprotézisre emlékeztető Energy Harvester természetesen messze nem az első mozgási energiahasznosító eszköz: ma már viszonylag elterjedtnek nevezhetők a felhúzható fényforrások, rádiók, halhattunk már kurblizható mobiltelefonokról és fényképezőgépekről, de sok éve léteznek a kar mozgását hasznosító karórák is. Ezek mellett állítottak már elő elektromosságot a cipőtalp kompressziójából, három évvel ezelőtt pedig a Pennsylvania Állami Egyetem csapata állt elő egy hátizsákkal, ami több mint 7 wattot termel pusztán a teher menet közbeni le-fel csúszkáló mozgásából. Térjünk azonban vissza a kanadai találmányhoz. A tesztelők mindkét lábukra kaptak egy-egy energiatermelő térdpántot, amivel percenként 5 wattnyi elektromosságot sikerült előállítaniuk. Ez ugyan kevesebb, mint a hátizsákos technikával elért mennyiség, de így is a tízszerese egy cipőbe épített energiatermelő rendszer teljesítményének. Ami azonban ezeknél fontosabb: a tesztalanyok "metabolikus energiája" jelentéktelen volt, szintén csak 5 watt körül mozgott. Emellett ha a könnyed sétát némileg erőltetettebb menet váltotta, a termelt elektromosság elérte a 13 wattot, ami fél óra mobil beszélgetéshez elegendő. Az Energy Harvester hatékonysága programozhatóságában rejlik, ami lehetővé teszi, hogy az eszköz csak akkor vegyen részt az energiatermelésben, amikor a lábizmok az alsó lábszár lendülését fékezik. Ez összehasonlíthatatlanul kisebb "megerőltetést" jelent, mint a hátizsák cipelése, ebben az üzemmódban már valóban észrevehetetlennek mondható az energiatermelés. Az elv hasonló egyes elektromos és hibrid motorok "regeneratív lassításához", melyek a járművek fékezéséből nyernek ki energiát. "A séta nagyban hasonlít a városi autózáshoz" - mondta Donelan. "Minden lépéskor az izmok folyamatosan gyorsítják és lassítják a testet. A hibrid-elektromos autókban a fékezés, ami normál esetben hő formájában távozik, egy generátort hajt meg. Ugyanezt az alapelvet ültettük át a járás közbeni energia kinyeréshez is, így az eszközünk tekintélyes elektromosságot termel, anélkül, hogy az növelné a járásba fektetendő energiánkat" A kutatók nagy erővel dolgoznak az eszköz fejlesztésén. Elvileg egy év múlva már egy következő generációjával állhatnak elő, ami súlyát tekintve könnyebb lesz, illetve alaki változásainak köszönhetően a viselése is kényelmesebbé válik majd. A végső változatba egy olyan érzékelőt ültetnének, ami képes automatikusan érzékelni a járás sebességét és stílusát adott terepeken, hogy ezen adatok birtokában a lehető legjobb teljesítményre hangolja az eszközt.

Jannusz! Ma hallottam az intervallum edzésről. Írnál róla valamit illetve készítenél nekem ilyen (intervallum edzés) edzéstervet? Köszi!

Én lényegesen többet edzek lábra mint felső testre... Egyébként szerintem azért nem szeretik sokan a lábra edzést mert elviselhetetlenebb ha a lábadban van az izomláz... A mostani edzéstervemben gugolástól kezdve kitörésig triszettben minden található... és végre megint van izomlázam

Köszi ismét az infót! Van olyan amit szuperszettben kell csinálnom és nincs pihenés köztük