OOP alapok

[SixHouse 2]

Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok-méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Az-az, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. Az első magasszintű programozási nyelv mely ezt tökéletesen támogatja, ez a: Borland Pascal. Az objektumokat a Pascal nyelv az 5.5-ös verziótól támogatja. Az 5.5-ös verzió még nem követte az objektum-orientált programozás elméletét, majd 6.0-ás verzió kezde el kiegészíteni ezeket a hiányosságokat. Az jelenlegi (7.0) verzió - szinte - tökéletesen igazodik az elmélethez, mind: az öröklés, a profilizmus, a zártság, a sokoldalúság, és az adatrejtés elvét tekintve. (ezeket az elveket: lásd alább). Ezenkívül a Borland Pascal nyelvhez tartozik - kiegészítésként - a Turbo Vision mely segít egy objektum-orientált felhasználói felület kialakításában. (Megjegyezném, hogy a Borlan Pascal editor-a is Turbo Vision-ben készült.)

 

Az Objektumokról:

Egy objektum négy fő részből áll ezek:

 

adatelemek, szerkezeti összefüggések, szelekciós műveletek, konstrukciós műveletek

 

Egy objektum négy fő tulajdonsága:

1. Adat és kód kombinációja

2. Öröklés

3. Profilizmus

4. Zártság

Objektum = adat + kód (Ettől objektum, az objektum; mert e kettőnek elválaszthatatlan egészén értjük az objektumot ! )

Az objektum egyik alkotóeleme az adat, vagy adatszerkezet. Ez a rekordhoz hasonlóan deklarált adatokat jelent. E részben tulajdonképpen a valóságot ábrázoljuk. (Úgymond: a tárgy méreteit) A másik a kód, amelyen olyan eljárások és függvények összességét értjük, amelyek leírják az objektum viselkedésmódját. Szintaktikája a rekordéval - majdnem teljesen - megegyezik, a különbség annyi, hogy metódusokat - procedure-ákat, és function-öket - is deklarál(hat)unk.

Öröklés:

(Egy egyszerű evolúciós példán keresztül.) A kétéltűekből származnak a hüllők. (A biológia mai állása szerint.) A hüllők ugyanúgy rendelkeznek gerinccel, lábakkal, tüdővel ..., mint a kétéltűek. De rendelkeznek új tulajdonságokkal is pl: nincs szükség a vízre a peterakáshoz, -mint a kétéltűeknél- az egyedfejlődés első szakaszában. Az objektumot leírva ez így néz ki:

 

TKeteltuek = Object(THalak)