Jump to content
PirateClub.hu

Keresés a fórumban

Showing results for tags 'epub'.

  • Keresés tag-ek által

    A címkéket vesszővel válaszd el!
  • Keresés Szerző által

Tartalom típusa


Fórumok

  • Info
    • PirateClub Hírek
    • Háttérinformációk
  • Érdekességek a nagyvilágból
    • Tudományos hírek
    • Technikai és IT hírek
    • Sport hírek
    • Tudományos hírek Copy
  • Általános fórumok
    • Weboldalak
    • Filmek
    • Sorozatok
    • Szavazások
    • Hírek
    • Csevegés
    • Játékok
    • Zene
    • Sport
    • Erotika
    • Gasztronómia
    • Tudomány
    • Humor
    • Gumiszoba
    • Segítség
  • Számítástechnikai, technikai fórumok
    • Programozás
    • Grafika, Photoshop
    • Zeneszerkesztés
    • Filmszerkesztés
    • Operációs Rendszerek
    • Mobiltelefonok
    • Totalcar
    • Hardver

Keresés itt:

Az eredmények tartalmazzák...


Dátum szerint

  • Start

    End


Utoljára frissítve

  • Start

    End


Filter by number of...

Csatlakozott

  • Start

    End


Csoport


AIM


MSN


Website URL


ICQ


Yahoo


Jabber


Skype


Lakhely


Op.rendszer


Érdeklődés

  1. Kolima „Salamov lágertapasztalata keserűbb és hosszan tartóbb volt az enyémnél. Tisztelettel ismerem el, hogy nem nekem, hanem éppen neki jutott osztályrészül, hogy megérintsék az elállatiasodásnak és a reményvesztettségnek azok a mélységei, amelyek felé a lágerélet lehúzott bennünket.” /Alekszandr Szolzsenyicin/ „A XIX. századi orosz humanista írók lelkét nagy bűn terheli, a XX. században az ő zászlajuk alatt kiontott emberi vér bűne… Valamennyi terrorista tolsztojánus és vegetariánus volt, valamennyi fanatikus az orosz humanisták tanítványa. És e bűn alól nincs feloldozás…” /Varlam Salamov/ https://mega.nz/file/kl9jharS#afHkf0RtbKEi_xk0Og5ixyuhLQYDQRpSbMvo9yfDjZ0
  2. A tízezrek Az évtizedekig tartó háborúban a hatalmas Athén végül elbukik – flottáját megsemmisítik, a város falai romokban hevernek, serege feloszlik. Spárta, a katonaállam győzelmet aratott, de a legyőzöttekben tovább él a düh és a gyűlölet. A harcedzett veteránok szétszóródnak a görög szigetvilágban. Vakmerő és veszedelmes harcosok ők, akik fosztogatással és erőszakkal tartják rettegésben a lakosságot – egészen addig, amíg a perzsa herceg zászlója alá nem hívja őket. Kürosz célja, hogy Kis-Ázsia legerősebb zsoldosseregét toborozza össze, hogy velük szerezze meg az uralmat a térség felett… A lebilincselő történelmi regény Szókratész korának izgalmas világába kalauzolja az olvasót. https://mega.nz/file/Ug10hQYT#Ergr-eCN0LLwXoHtszDucwt4ERSZhZootBrdkwe29lI Az utolsó király Összes ellensége közül, akikkel Róma szembenézett, nem a gótok vagy a hunok, de még csak nem is a nagy Hannibál volt a legveszélyesebb, hanem egy távoli, Fekete-tengeri ország uralkodója, VI. Mithridátész, Pontosz harcos királya. Uralkodása során több szomszédos államot meghódított, és egy időre megingatta Róma hatalmát Kis-Ázsiában és Görögországban. Tizenegy évesen megörökölte hegységekkel tarkított, vad törzsek által benépesített országát, ahol huszonegy éves korában – miután anyját börtönbe vetette – magához ragadta a hatalmat. Mithridátész ádázul gyűlölte Rómát, és feltett szándéka volt, hogy a Fekete-tenger menti területekről kisöpri legfőbb ellenségét. A birodalom több mint negyven éven keresztül legelismertebb hadvezéreit küldte Pontosz királya ellen, aki időről időre megalázó vereséget mért rájuk. Ahányszor csak Róma győzelmet aratott egy csatában, Mithridátész taktikai visszavonulásokként jellemezte a pillanatnyi helyzetet, és hamarosan ismét harcba szállt még hatalmasabb sereg élén, mígnem Pompeius végső diadalt aratott felette. A történelmet a győztesek írják… Talán ez a magyarázata annak, hogy Mithridátészról ma kevesebb írás szól, mint ellenségéről, Rómáról. Az olvasó azonban e könyvből megismerheti e hatalmas királyt, aki egy életen át harcolt, hogy országa ne kerüljön ellenségei kezére. https://mega.nz/file/l1tGWQ5D#K6ODNv0wO7FNnSFY0KKxaUOlpL5PixLH4tFgiffgeHU Attila kardja Két férfi, két világ, közös sors…Évszázadokon keresztül Róma uralkodott Afrika vad vidékeitől egészen a hideg Britanniáig. Ám most keletről, a hullámzó füvű, végeláthatatlan síkságok felől egy eddig ismeretlen ellenség fenyegeti a Nyugatot – és egy olyan férfi vezeti őket, aki nem egyszerűen egy csatát akar megnyerni, hanem az egész birodalmat akarja romba dönteni.Michael Curtis Ford lebilincselő regényében bemutatja a 4. századi, hanyatló Nyugatrómai Birodalmat, amelynek császárai gyors egymásutánban követik egymást a trónon, és amelyet egyre több irányból fenyeget veszély. Ebben az ingatag időszakban Flavius Aetius hadvezér, aki ifjúkorát Hunniában töltötte, és aki már-már maga is hunná vált, belekényszerül egy olyan csatába, amelyben nem akar részt venni, ám amelyet nem veszíthet el. Ifjúkorában a hadvezér a vad hunok között élve megtanulta szokásaikat, hogy egy hun akár az élete árán is lerója adósságát, a hunok fejedelme pedig szinte fiaként tekintett rá.Róma fennmaradásáért küzdő felnőtt férfiként pedig szembekerül azzal az emberrel, aki egykoron megmentette az életét, akitől fél, és akit egyben szeret és csodál – a csatatéren kell szembenéznie Attilával, a legnagyobb, legfélelmetesebb ellenséggel, aki a Római Birodalmat valaha is fenyegette. https://mega.nz/file/1gk0XCTL#5IWIRQ3AkNTrELvKkKjwfR1JCuXdk9dJDlRPm6JZl_s Istenek és légiók - A római birodalom története A harc hőssé tette. A bátorsága császárrá emelte, és végül a világ leghatalmasabb embere lett. I. sz. 354-ben Julián, a békeszerető tudós a világtól elzártan, nyugalomban él, ám Constantinus császár magához hívatja és a fiatalember élete gyökerestül megváltozik. A császár Galliába rendeli, hogy segítsen visszaszerezni az elveszett római területeket a barbár germánoktól, és Julián megdöbbentő, kegyetlen zsenialitásának köszönhetően győztesen kerül ki a legesélytelenebb harcokból is. Valószerűtlen felemelkedése, katonái rajongása és harcászati sikere lángra gyújtja benne a vágyat, hogy ő legyen a birodalom következő uralkodója. A megszerzett hatalom azonban próbára teszi barátai hűségét, magára zúdítja ellenségei haragját és baljós árnyat vet az őrült vágyra, hogy véghezvigye minden idők legfenségesebb és leglehetetlenebb hódítását… A nagysikerű Az utolsó király szerzőjének lélegzetelállító regénye egy háború borzalmaiba vetett, esélytelenül induló, ám kegyetlen vezető életéről szól, hatalomra jutásáról és megdöbbentő bukásáról, amely a történelem legizgalmasabb rejtélyei közé tartozik. Az Istenek és légiók a bátorság és elköteleződés, a hűség és árulás, az egyén győzelmeinek és sötét ambícióinak regénye, egy rendkívül lebilincselő hőstörténet. https://mega.nz/file/Eot01QoT#wUniXQBW2v6jA2pUJSHzuWDdpJ4hOtQBqbytMqlFiHo Róma bukása A két részre szakadt Római Birodalom elvesztette befolyását és erejét, de nem vesztette el ellenségeit. Attila, a hunok királya sem tett le arról, hogy ő legyen Róma ura, ám váratlan halála miatt már nem tudja magához ragadni a hatalmat.A hunok a királyuk testét hármas koporsóba fektetik, és egy titkos helyre temetik. A temetési menetet a hun Edeco és a germán Orestes vezeti. A szertartás lezajlik, a csapat már visszafelé tart, amikor egy éjjel Orestes az embereivel megszökik – és kifosztja a sírt. A szövetségeseiket elvesztett hunokat belső viszályok is gyengítik: Attila örökösei marakodni kezdenek a koncon. A bűnbakkereső felfordulásban életét veszti a hamisan megvádolt Edeco, két fia is csak a csodának köszönhetően menekül meg.Sötét fellegek gyülekeznek a hunok birodalma felett, de éppen emiatt az ezer sebből vérző, folyamatosan szétmorzsolódó Birodalomban feltámad a remény, hogy ismét hatalmassá válhat. A hitszegő Orestes is érzi ezt: ismét ahhoz pártol, akit erősebbnek hisz. Nem tudja azonban, hogy Edeco két fia, Odoacer és Onulf bosszút esküdött ellene, és nem is sejtheti, hogy korábbi álnok tettének milyen hatásai lesznek a saját fiára és a Római Birodalom jövőjére. https://mega.nz/file/49chHSYZ#DDg2wsA7veviJnE-giFRxnKeZS4fOVJvp5ccDQnOCM8
  3. Ha felszáll a köd (Vénusz trilógia 1) A sötét égbolton napsugarak fényében tündöklik a Vénusz. Mintha a Mindenség egy játékos óriása fehér felhőkből gyúrt labdát hajított volna a csillagok milliárdjai közé, száll, repül a könnyű gombolyag, járja az Utat, melynek kezdetét és végét öröktől való törvények jelölték ki.Repül a labda, felragyogó fénye hajnalt vagy alkonyt hirdet a Föld emberének. Néha közel jön hozzánk, ránk csillan mosolyogva, azután továbbsuhan és ismét eltűnik a végtelen messzeségben.Mi lehet a Vénusz felhői mögött? Mit takar a sűrű köd, mely testvérbolygónk titkát rejtegeti? Megszületett-e már ott is a diadalmas éle, vagy örök csend honol még a halott tájakon?Nem tudjuk. Hiába kutatnak a csillagászok égnek szegezett távcsövei egyetlen áruló parányi rést a fátyolon, az ember fürkésző szeme elől mindent eltakar a köd… https://mega.nz/file/k98mxL7J#ajsBZWV8lFSeCov5RR-xRYD9Fj_-MfLDP78BuPHrwsM Ezer év a Vénuszon (Vénusz trilógia 2) A XXII. század elején űrhajó-járat közlekedik a Föld és a Vénusz között, teret és időt legyőzve, kozmikus sebességgel suhanó asztroplánok száguldanak száguldanak a világűrben. Óriási meteorraj tör a Naprendszer térségébe: a két bolygó között váratlanul megszakad a rádió-összeköttetés is. Tizenegy földi ember: köztük egy fiatal házaspár is – a soha fel nem szakadó ködtakaróba burkolt Vénuszon reked. Mintegy húsz földi évet töltenek itt, jól felszerelve, s mégis kényszerű száműzetésben. „Vendéglátóik”, az antropterák ez idő alatt csodálatos fejlődésen mennek át, a földi ember évezredes történelmét futják be. A házaspárnak gyermeke is születik. A kis Mark már tizenhárom esztendős, amikor a meteorfelhő végre elvonul, és ismét szabaddá válik az út. Az asztroplánról mint távoli fényes csillagot pillantja meg először a bolygónkat, a Földet Mark, a Vénuszon született ember. https://mega.nz/file/Z4tUDDpT#vkpEcNDGLyFGAstkcLEmtfaZterbqIGMhNk3ALXY9ZY Idegen bolygón született (Vénusz trilógia 3) „Ki tudná megmondani, milyen világ rejtőzik valójában a Vénusz soha fel nem szakadó ködtakarója alatt? Mit rejt a sűrű köd, mely. a Föld testvérbolygójának titkait őrzi? Vajon volt… vagy csak születőben van ott az élet? Vagy csend honol még az élettelen tájakon?…" Erre a kérdésre igyekezett költői választ adni Botond-Bolics György Vénusz-trilógiájával, mely a „Ha felszáll a köd…" és az „Ezer év a Vénuszon" után ezzel a kötettel ért befejezéséhez. Mark Barett, a Vénuszon született első ember küzdelmes, de diadalmas sorsa, a magas technikai kultúrájú barbárságon emberséggel győzedelmeskedő tudós XXII. századbeli regényes életútja elevenedik meg előttünk ebben a könyvben, mely a két előző kötettel egyetemben méltán tanúsítja, hogy mennyire magasan szárnyal a csillagok világát, a végtelen mindenség titkait fürkésző ember képzelete. https://mega.nz/file/8ktWkJgJ#hX03kqAm2418b6GIuPXmPmTP-Dl2dIAQRv8LFxu4eB4 Az Orbitron terv Botond-Bolics György (1913-1975) jogi doktorátussal és mérnöki diplomával a felszabadulás után iparszervezői feladatokat oldott meg, majd a könyvkiadói íróasztalt választotta 1960-tól. Ebben a választásban közrejátszott, hogy 1957-től tudományos fantsztikus regényeket, tudományos ismeretterjesztő könyveket írt.Szinte minden évben megjelent egy könyve, minden év újabb és újabb sikereket hozott, minden évben nőtt olvasóinak tábora. Idézzünk fel néhány állomást: 1957 – Ha felszáll a köd, 1959 – Ezer éve a Vénuszon, 1960 – Korunk csodái, 1961 – Idegen bolygón született, 1969 – Redivivus tüzet kér, 1966 – Ma csoda – holnap valóság.S eközben rádiójátékok, tv-játékok, németül, oroszul megjelent kiadások. a rádiójátékok közül emlékezzünk a kedves Mikrobira, mely 1969–1975 között 47 adásban bűvölt el kalandjaival gyerek- és felnőtthallgatót egyaránt. a művek sorában 1962 jelzi az Orbitron nevet, melyet anno gyerekolvasóknak szántak, de a történet általánosabbra sikerült. Megint, mint a Mikrobi: felnőttnek, gyereknek egyaránt érdekes; Konkordia és Diszkordia tudósai gondolkodó gépek és sugárcsapdák szerkesztése, feltalálása révén törnek hatalomra, próbálnak önmagunkak és országuknak elsőbbséget szerezni. A kéziratot a szerző 1962-ben fiókba zárta. Az igazán jó történetek felett azonban nem jár el az idő, így konkordiaiak és diszkordiaiak villongása ma is fantasztikus és ma is regény. Ajánljuk hát figyelmébe az Orbitron-tervet azoknak az olvasóknak, akik Botond-Bolics György nevét és könyveit már évtizedek óta ismerik, s azoknak, akik e könyv révén válnak olvasóivá. https://mega.nz/file/4s9SELRJ#iVAcUdfT9SJGnIamrUdt0qsVdQxnSMIxoGv8WHVNsFI Redivivus tüzet kér Az ismert nevű szerző legújabb fantasztikus regénye egy biokémikusról szól, akinek agyába egy több százezer éve élt marslakó épségben maradt agyának emlékképeit ültetik át. Milyen vágyai, tervei vannak, mi lesz a sorsa egy ilyen félig földi, félig marslakó lénynek? A kutatóintézetben, munkahelyén feltűnést kelt különös, kettős viselkedésével és bámulatos eredményre vezető kísérleteivel. Közben rejtélyes gyilkosságok árnya vetődik közvetlen környezetére. A legellentétesebb törekvések és indulatok csapnak össze a regényben, és bonyolítják a krimi-izgalmú, feszült mozzanatokban bővelkedő cselekményt, melyet különös szerelmi kapcsolatok szálai szőnek át.A szerző módot talál arra, hogy felvillantsa az elképzelt, egykori marsbeli, magas fokú, gépek vezette társadalom képét is – tanulságul az utókornak. https://mega.nz/file/AolkXabJ#Emmj5TCokEfIW5aky7r_geII8Apn3_JGhvnO7qPoyF4
  4. Bevetésre készen Az Öböl-háború veteránja, a fiatal Andy McNab őrmester minden idők legsikeresebb angol katonaírójává lépett elő. Első könyvéből, a Hívójele: Bravó Kettő Nullából eddig több mint másfél millió példány kelt el világszerte. Ez, a második műve pedig a tavalyi esztendő összesített toplistájának abszolút első helyezettje lett Nagy-Britanniában. Nem is csoda. Ennek az igen soktehetségű fiatalembernek az önéletrajza a világ egyik legprofibb hadseregébe vezeti be az olvasót. Egy olyan hadsereg belső életét tárja fel, amely – szinte egyedülálló módon – békeidőben is állandóan harcolni kénytelen, s így alkalma van valódi tapasztalatokat szerezni: Andy McNab, jószerint gyerekfejjel, Észak-Írországban kezdi pályáját. Gyalogos őrmesterként, nyolcévi katonáskodás után jelentkezik a világ minden bizonnyal legelitebb egységébe, a Különleges Légiszolgálatba, az SAS-be, vagy ahogy tagjai tiszteletteljesen nevezik: az Ezredbe. Ahová, mint könyvéből érzékletesen megtudjuk, nem könnyű bejutni – s ahol még nehezebb megmaradni. Abba az egységbe, amely mindig bevetésre készen áll: hol az északír harctereken, hol a dél-amerikai dzsungelekben, hol az afrikai szavannákon, hol az arábiai sivatagokban, hol a délkelet-ázsiai erdőségekben. Hol háborúban, hol titkos műveletekben, hol gyakorlatozva, hol más hadseregeknek kiképzést nyújtva. De mindig a halál árnyékában. „Szakma ez is”, mondja Andy McNab. És részletesen elénk tárja rémisztő – lenyűgöző – fortélyait… https://mega.nz/file/Z09kTKAJ#Ux8rdezppmzx0OjL1ARpxechZuV8WwP2wOGrHUut3pc Hívójele: Bravó kettő nulla 1991. január 22-én éjjel, amikor az Öböl-háború szárazföldi szakasza még el sem kezdődött, nyolc angol katona száll be a legnagyobb titokban egy helikopterbe, hogy mélyen az ellenséges vonalak mögé dobják át őket. A harcfelderítő járőr feladata: felkutatni és megsemmisíteni a körzetben található Scud-indítóállásokat és híradóvezetékeket. Az SAS, a legelitebb angol különleges alakulat nyolc harcosa már a második napon „lebukik”, és menekülniük kell. Iraki páncélos csapatok és kommandósok járnak mindenütt a nyomukban, amint a százhúsz kilométerre levő szíriai határ felé rohannak a nappal tikkasztó, éjjel dermesztő, hóviharos sivatagi terepen. Nyolcuknak nyolcféle sors jut osztályrészül, de „teljesítményük” egyedülálló: kétszázötven ellenséges halott és sebesült marad mögöttük. A járőr parancsnoka, e könyv írója, a fiatal Andy McNab őrmester megkapta a Kiváló Magaviselet Érmét és a Katonai Érdemérmet. A nyolc katona annyi kitüntetésben részesült, mint egyetlen brit járőr sem a búr háború óta. A vállalkozás – és annak itt olvasható, izgalmas és tanulságos története – pedig bevonult az SAS, a Különleges Légiszolgálat legendái közé. https://mega.nz/file/Ug0CzATa#tVVTQthhD0eohc8lr2AS98pvSD0WrYtA1YKIKWoftXc Tűzfal Helsinki, 1999. december. Nick Stone az SAS egykori tagja, jelenleg az angol hírszerzés különleges ügynöke, jól képzett, leleményes, könyörtelenül kemény – és nagy szüksége van pénzre. Jól fizető munkát vállal. El kell rabolnia és Szentpétervárra szállítania egy csecsen maffiavezért. Stone azt hiszi, ezzel egyszer s mindenkorra megszűnik minden gondja. De a bajok csak most kezdődnek. Stone szembetalálkozik az orosz alvilággal, ahol piti kis bűnözők uralkodnak a sivár vidék felett, és ahol kérlelhetetlen ellenségeket szerez magának. Az oroszok betörtek a Nyugat legtitkosabb katonai számítógéprendszereibe. Az amerikai és a brit titkosszolgálat ádáz harcot folytat ellenük. A maffia mindenre elszántan várja az alkalmas pillanatot. https://mega.nz/file/1t8AXJCD#ydxfZHgTvJfjAuL4YJqvNQ-RPbGjacSVNMM8_SmUbF8
  5. Végtelen történet TEDD AZT, AMIT AKARSZ ez a felirata annak a medalionnak, mely a korlátlan hatalmat jelképezi Fantáziában. De hogy ez a mondat voltaképpen mit is jelent, azt Barnabás csak hosszú, fáradtságos út után tudja meg. Bux Barnabás Boldizsár számára, aki nem különösebben okos vagy szép, viszont gyönyörű történeteket tud mesélni, valóra válik minden gyermek álma: egy rejtélyes könyv olvasása közben hirtelen átkerül a mesébe, s ő lesz Fantázia birodalmának legfontosabb lakója, megmentője, akinek meséi nyomán új lények és tájak keletkeznek. Barnabás előtt nincs lehetetlen ebben a birodalomban, mert nála van a mindenható medál, az AURIN, s barátja lesz Fantázia legbátrabb vitéze, Atráskó és annak fehér szerencsesárkánya. Amikor azonban Barnabás túlságosan magabiztossá válik, s a medál feliratát, „Tedd azt, amit akarsz” túlságosan saját érdekei szerint kezdi el értelmezni, lassanként rémisztővé válik az addig oly kedves képzeletbeli világ. Barnabásnak sokat kell tanulnia, és sok kalandot kell átvészelnie, hogy megtudja, hogyan lesz a fantázia hőséből a mindennapok hőse, s hogyan válhat története valóban végtelenné. Bux Barnabás Boldizsár történetét már eddig is világszerte több millió felnőtt és gyermek ismerhette meg, hiszen Michael Ende örökérvényű meseregényét 1979-es megjelenése óta több mint harmincöt nyelvre fordították le, és egy csodálatos filmet is forgattak belőle. https://mega.nz/file/1pklQaLS#rKD8e4A-yQVlu5gH208Z_bN6v63Qt_ZCl_sBxWNQkQw Momo Momo története a fantázia világában játszódik, a Soha és a Sehol birodalmában, avagy a kitágított, időtlen jelenben. Nem királyfiak, tündérek és varázslók népesítik be ezt a birodalmat, helyszíne egy modern nagyváros, valahol Dél-Európában. De ha ezt a világot Momónak és barátainak a szemével látjuk, kiderül, hogy a mi korunk sem szegényebb csodákban és titkokban, mint a rég letűntek. Egy kísérteties társaság, a szürke urak csoportosulása hatalmába keríti az embereket, és arra ösztönzi őket, hogy takarékoskodjanak az idővel. De az idő maga az élet, és az élet a szívben lakozik. Minél inkább takarékoskodnak tehát az emberek vele, annál szegényebb, sivárabb és hidegebb lesz a jelenük, és annál idegenebbé válnak önmaguk számára is. A gyerekek szenvednek leginkább ettől a fogyatkozó szeretettől és életkedvtől. Tiltakozásukat azonban senki nem hallja meg. Amikor a szükség a legnagyobb, és úgy tűnik, a világ már végképp a szürke uraké. Hora mester, az Idő titokzatos ura közbelép, de szüksége van egy embergyerek segítségére. A világ megállt, és Momo, ennek a történetnek borzas kis hősnője egyedül veszi fel a harcot a szürkék seregével, semmi más nem segíti őt ebben, csak egy szál virág a kezében és egy teknősbéka a karjában. Csodálatos módon győznek ők hárman. Minden életidő visszatér tehát az emberekhez, akiktől azt csalással elorozták. A reménytelenül betegnek tűnő világ gyógyítható. Mese? Így is lehet nevezni, ha ezt a fogalmat úgy értjük, mint a romantikusok. Hiszen mindennapiság és álom játszanak át költői módon egymásba.De egyúttal a mai és a jövőbeli valóságunk kérdései is, amelyek sokszínű figurákban és sorsokban tükröződnek. Tehát olyasmi, mint a regény? Mondjuk hát így: meseregény. https://mega.nz/file/4xsnxYzJ#rolsYvwEiBeF_TVuxWuqCbbfIDfxfPhBG9xOMUc04LA
  6. Jennifer Narody álmot látott; egy kék ruhás apáca jelenését, aki 362 évvel ezelőtt Új-Mexikóban térítette az indiánokat. María Jesús de Ágreda az inkvizíció vádirata szerint hatezer mérföldet tett meg, miközben szemtanúk állítják, hogy ki sem tette a lábát a zárdából. Egy fiatal újságíró egy kis spanyol faluba menekül a tomboló hóvihar elől, ahol megleli a „kék dáma” 17. századi zárdáját, és veszélyes nyomozásba kezd. Egy pap váratlanul meghal, és az apáca titkát rejtő kéziratot ellopják. Európán és Amerikán keresztül indul az eszeveszett hajsza, amelyben a CIA, a Vatikán, a kémelhárítás és a média is szerephez jut. Vajon a „kék dáma” volt az első időutazó? Vajon a Vatikán valóban létrehozta a történelem első és legkülönösebb időgépét? Sierra páratlanul izgalmas regénye történelmi tényeken és a szerző nyomozásán alapszik, amelyben egy eddig ismeretlen világot tár a szemünk elé. Félelmetes és felemelő történet egy 400 éves összeesküvés leleplezéséről, a negyven országban kiadott világhírű író tollából. Javier Serra: A kék dáma titka https://mega.nz/#!RwMFECxA!Iz8FNQMJtW607KIlrIVl2KPHZYYnUUw2CGg76W4MFGc
  7. Ovada Maszako erős egyéniségű, céltudatos nőként és diplomataként került be a japán császári családba. A trónörökös szépséges felesége azonnal felborította a hagyományokhoz hű udvar életét, elhívatott követők és bosszúszomjas ellenségek gyűltek köré, mind a politikai elit, mind a köznép köréből. Hercegnőként is folytatta hazája szolgálatát, ám azzal, hogy elfogadta Naruhito házassági ajánlatát, megpecsételődött a sorsa: a császári udvar elviselhetetlen nyomására kénytelen volt feladni karrierjét, álmait, és – ami még rosszabb – személyes életét is. A világ legősibb uralkodó családjában Maszakónak fiú utódot kellett volna szülnie, csakhogy a hercegnő évekig meddőnek bizonyult, végül egy leánygyermeket szült. Maszako a megaláztatásokba belebetegedett, és akárcsak Diana hercegnő, ő is kiutat keresett szorult helyzetéből… A világszerte nagy sikerrel debütáló szerzőpáros bestselleréből kiderül, hogyan vált valóra egy meseszép álom, és hogyan lett lassan rémálommá. Maszako hercegnő tanulságos története végzetesen összefonódik az évezredes hagyományokon alapuló császári udvar, és a világ vezető hatalmai között számon tartott modern Japán sorsával. https://mega.nz/file/Yg1gTSiB#Zf-n5dIvclqx8zHMBrMAKvDfNplO1tRFjDk9_dyZLwY
  8. Az orvostudomány csodái mind több betegségtől szabadítják meg végleg az emberiséget, és a genetikai tervezés hamarosan már a születendő gyermekeknél is lehetővé teszi egészségük előzetes tökéletesítését. De mi van azokkal, akik köztünk élnek, méghozzá valami olyan fogyatékossággal, ami megnehezíti beilleszkedésüket a társadalomba? Lou Arrendale felelős állásban dolgozik egy nagyvállalatnál, munkáján kulcsfontosságú üzleti döntések múlnak. Magánélete azonban valóságos akadályfutás, környezete nehezen fogadja el, a legapróbb feladatok végrehajtása is kihívások elé állítja. Lou ugyanis autista. Amikor aztán vállalata több kollégájával együtt beutalja egy kísérleti kezelésre, melynek eredményeként normális életet élhetne, olyan kérdésekkel kell szembenéznie, amik megkérdőjelezik benne, mi is valójában a „normális”, és hogy valóban betegség-e az állapota, vagy esetleg az emberi törzsfejlődés következő állomása. Elizabeth Moon Nebula-díjas regénye olyan korábbi művekkel állítható párhuzamba, mint a Virágot Algernonnak, a Forrest Gump vagy az Esőember, de a téma mindeddig feltáratlan, új mélységeire nyitja https://mega.nz/file/J1lgjS6A#Llpum-7_F-wNjDipLS6uNY72W7GdNUzUpLyX8b-s-Cg
  9. Hipertér Léteznek-e további dimenziók? Lehetséges-e az időutazás? Meg tudjuk-e változtatni a múltat? Vannak-e átjárók párhuzamos univerzumokba? A tudósok egykor puszta spekulációnak tartották a fenti, valamennyiünket foglalkoztató kérdéseket. Az idők során azonban a helyzet változott: ma már ezek a kérdések állnak az utóbbi idők egyik legpezsgőbb kutatási területének középpontjában. Michio Kaku e könyvben a modern fizika legizgalmasabb (és talán legfurcsább) fejezetébe, a tizedik dimenzió, az időhurkok, a fekete lyukak és a párhuzamos univerzumok világába vezeti be az olvasót. https://mega.nz/file/NkcwnJCY#akWeS9BpkfFCccUVlIMx824r5kISOjTQYZUQcvBTcbI A lehetetlen fizikája A lehetetlenek világának lebilincselően izgalmas tudományos felderítése – a halálsugaraktól és az erőterektől a láthatatlanná tévő köpönyegig. A szerző kifejti, mennyire válhatnak elérhetővé ezek a technológiák a következő évtizedekben vagy évezredekben. Száz évvel ezelőtt a tudósok azt mondták volna, hogy a lézer, a televízió és az atombomba kívül esik a fizikailag lehetséges dolgok világán. A lehetetlen fizikája című könyvében a tekintélyes fizikus, Michio Kaku megvizsgálja, milyen mértékig válhatnak a jövőben hétköznapi valósággá a tudományos-fantasztikus irodalomból ismert módszerek és eszközök , amelyeket ma még egyformán lehetetlennek tartunk. Kaku a sci-fi világából indul ki, hogy a teleportációtól a telekinézisig szemügyre vegye a fizika ma ismert törvényeinek az alapjait – és korlátait. Lenyűgöző és gondolatébresztő beszámolójában elmagyarázza: Miként lehet képes az optika és az elektromágnesség (az elektrodinamika) tudománya a fénnyel körbekerültetni egy tárgyat , ahogy a patak körülfolyja a sziklát, és ezáltal a „folyás irányában” elhelyezkedő megfigyelő számára láthatatlanná tenni a tárgyat. Hogyan lehet a torlósugár-hajtóműves rakétákkal, napvitorlásokkal, antianyaggal működő hajtóművekkel vagy nanorakétákkal eljutni a közeli csillagokig. Miként válhat egyszer majd lehetségessé – az MRI, a számítógépek, a szupravezetés és a nanotechnológia lehetőségeit kihasználva- az egykor áltudománynak tartott telepátia és pszichokinézis. Miért összeegyeztethető az időgép a kvantumfizika ismert törvényeivel , noha csak egy hihetetlenül fejlett civilizáció lehetne képes egy ilyen berendezést megépíteni. MICHIO KAKU az elméleti fizika Henry Semat professzora a New York Egyetem Doktori Iskolájában. A húr-térelmélet egyik létrehozója. Több könyvet írt, melyek közül a Hipertér az év ismeretterjesztő könyve volt. Gyakran szerepel a televízióban is, ismeretterjesztő sorozatai a tévécsatornákon is feltűnnek. New Yorkban él. https://mega.nz/file/k5tmWYZI#rBnebxwmDFxzMXNUKq2lhTZEMOpuXgZz3r9S2WB-HMc
  10. A régi Galaktika magazin 1995-ös megszűnésével űr keletkezett a kiadott Science-Fiction magazinok kiadása terén Évekkel később indították el az Átjáró magazint, ami a Galaktika újraindulása előtt létezett 2002. februárjától 2004. júniusáig. A kéthavonta megjelenő, kezdetben 64, majd 80, illetve 96 lapos sci-fi és fantasy magazin 15 lapszámot ért meg. A 16. szám, 2004. augusztusában 128 oldalon, szépen betördelve, nyomdakész állapotban már nem jelent meg.A főszerkesztő Szélesi Sándor (Anthony Sheenard), a szerkesztők pedig a Galaktikától már ismert Németh Attila, valamint Michaleczky Péter és Miyazaki Jun voltak. A magazinok egy másik fórumból valók köszönet érte El Brujonak.
  11. A Da Vinci-örökség A Da Vinci-kódex Leonardo eredeti munkáinak felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye – vagy mégsem? Mikor Vance Erikson olajkutató mérnök – s a világ egyik legelismertebb Da Vinci-szakértője – felfedezi, hogy a kódex több lapja is hamisítvány, kezdetét veszi az eredeti dokumentumok lázas keresése, amely során döbbenetes titkok… https://mega.nz/file/ZgsSAIBD#Knbzo9-e7J2PuQLtR7FEfgMs8HDFGD-vFo4eAbjdPjE A Tesla hagyaték A leghatalmasabb emberek egy titkos társasága döntő győzelemre készül. Több mint negyven éven át manipulálták rendkívüli ravaszsággal a tudományos kutatásokat, nemzetközi intrikákat szőttek és gyilkosságokat terveltek ki. Nikola Tesla ellopott iratait felhasználva csak egy lépés választja el őket a világ legpusztítóbb fegyverének megalkotásától.A csoportnak, a nyolcfejű kígyónak egyetlen célja van csupán: a világuralom.Ellenségeiket már elpusztították. Csak ketten maradtak. Egy gyönyörű nő, akinek olyan titok került a birtokába, ami már a szerelme életét követelte, és egy, a maga módján zseniális egykori haditengerészeti pilóta. Ők ketten együtt futnak versenyt a Föld körül, csupán egyetlen lépéssel a kígyó csattogó állkapcsai előtt járva, kétségbeesetten próbálva megmenteni önmagukat és a világot… a Tesla-hagyatéktól. A Da-Vinci örökség szerzőjétől. https://mega.nz/file/cs1y0YCA#Ltal2Dzzp47xmOLLPGQIYf3REK6gsWUiFVoahEzxsRE Isten lánya A híres művészeti ügynök Svájcba utazik, hogy megvásárolja egy titokzatos műgyűjtő gazdag gyűjteményét. Ám mielőtt megkötné az üzletet, belekeveredik egy több ezer éves összeesküvés hálójába. A gyilkosságok és intrikák sora egy titokzatos női Messiás rejtélyével kezdődik – és végződik. Ha kiderül, hogy a fiatal lány valóban élt, meghalt és feltámadt, akkor alapjaiban rendül meg a nyugati kultúra… A hátborzongató misztikus krimi végkifejlete meglepő és döbbenetes – ezért igazi „kötelező olvasmány” a műfaj kedvelőinek. https://mega.nz/file/J01ARYZL#KOBZsN7Vp55WK3hU9W-KH4stw_Q7rW0pyjQEeNg9Gis Slatewiper Amikor Lara Blackwood, a zseniális génsebész hívást kap, hogy segítsen kideríteni a Tokióban kitört félelmetes járvány okait, örömmel megtesz mindent, amit csak tud. Legnagyobb rémületére rá kell jönnie, hogy élete munkáját egy forradalmian új genetikai fegyver előállítására használták fel, ami az áldozatok ellen fordítja saját génjeik etnikai jellegzetességeit. Az emberiség ideje egyre fogy, miközben Lara megpróbálja feltárni a Slatewiper mögött álló döbbenetes összeesküvés nyomait, még mielőtt a rémálomba illő terv az egész emberi fajt a pusztulásba taszítaná! https://mega.nz/file/Aw8EAYTQ#qLJyNeFBUMMarBNNQIAxMOrBIH8oPmRLtb7S7Trj1lo
  12. Személyiségünk legbensőbb mozgatóit a legárnyaltabban talán csak kézírásunk tükrözi. A.F. Hughes nemzetközi szaktekintélynek számít, könyvében sokszáz, a modern grafológia gyakorlati eredményeit megalapozó kutató munkáját foglalja össze. A kézírás itt bemutatott sajátosságait tükröző minták alapján azonnal belefoghatunk az íráselemzés tudományának elsajátításába. A pozitív és negatív tulajdonságok szótárszerű felsorolása mellett megtaláljuk mindazokat a könnyen azonosítható jellegzetességeket, amiről a kézírás árulkodik. Akit a grafológia elméleti része is érdekel, egyedülálló ismeretanyagot szerezhet annak lélektani összefüggéseiről. https://mega.nz/file/g18GkapR#eH2NvQSbkOLpmQZYNUcdHsr2SxFaNoOodc8XNe-UJpQ
  13. Clinton Richard Dawkins (Nairobi, 1941. március 26. –) brit etológus, evolúciós biológus és népszerű tudományos író. 1995-től 2008-ig az Oxfordi Egyetemen Charles Simonyi által létrehozott Tudomány-népszerűsítő Tanszék (Public Understanding of Science) vezetője.A Royal Society tagja, aktív ateista, műveiben gyakran foglalkozik vallási kérdésekkel. Hírnevét 1976-ban Az önző gén című könyvével alapozta meg, amelyben ismertette a géncentrikus evolúció lényegét és annak utolsó fejezetével megalkotta a memetika alapjait. Ezt követte 1982-ben A hódító gén. Gyakori vitapartner televíziós és rádiós műsorokban főként evolúciós biológiai, kreacionizmussal kapcsolatos és vallási témákban. Emellett lelkes szekuláris humanista, szkeptikus és a Brights Mozgalom kiemelkedő alakja. Az önző gén Az önző gén. Előszó Miért vannak emberek? A replikátorok Halhatatlan spirálok A géngép Agresszió: stabilitás és az önző gép A génkedés művészete Családtervezés Nemzedékek harca A nemek harca Te vakarod a hátam, én meg lovagolok a tiéden Mémek: az új replikátorok. https://mega.nz/file/kok0DT6Y#_0vCTy4HDktt32ZSGdrOF3iey1mIxI07OhCESUcGklE A hódító gén Vajon mik azok az egységek, amelyek között a természetes szelekció válogat; kik a harcoló felek a létért folyó küzdelemben? – teszi föl ebben a könyvében is a kérdést a szerző. A biológusok egy része azt válaszolja erre: a rátermettségük növelésén fáradozó egyedek, mások viszont a saját fennmaradásukért „fáradozó” génekre igyekeznek terelni a gyanút. Nem volna elvi különbség e két nézet között, ha az élő szervezetek tulajdonságait (mármint a genetikai hátterűeket) kizárólag az adott szervezetben helyet foglaló s egymással együttműködő gének határoznák meg. Ha azonban az egyik élőlény génjeinek fenotipusos hatásai átterjedhetnek a másik élőlény testére, a közös testen osztozó gének pedig olykor egymás ellen dolgoznak, akkor az evolúciós alkalmazkodás lehetőségeinek vizsgálatát újabb dimenziókkal kell bővítenünk. Ezért nem pusztán játék a szavakkal, amikor Dawkins a termeszvár vagy a hódgát génjeiről beszél; amikor a paraziták és gazdáik közötti evolúciós „fegyverkezési versenyben” kialakult manipulációkat genetikai távolhatásként értelmezi, vagy amikor tényleges és potenciális „törvénysértő” génekről elmélkedik. Mindezzel újabb pontokon ássa alá a hagyományos egyedközpontú felfogást, hogy azután a génközpontú világkép keretében helyezze vissza jogaiba, „fedezze föl újra” a valami okból mégiscsak létező egyedi organizmust. A hódító gén egy Darwinnál is darwinistább, bizonyos tekintetben mégis úttörő evolúcióelméleti irányzat alapműve, a tárgyához tartozó legfontosabb fogalmakat, eszméket és téveszméket újszerűen megvilágító tankönyve. Mint ilyen, elsősorban biológusoknak és biológusjelölteknek szól, de boldogulhat vele mindenki, aki olvasta és élvezte Dawkins első könyvét, Az önző gént. https://mega.nz/file/gpV3jKoQ#JQViFJd0xrU3U1s9u7_5-xSRzFgZHNFJNNjWPxh05vs A vak órásmester E világhírű könyv szerzője szerint az élők világát megszabó vak égi „órásmester” maga a halmozódó szelekció. Dawkins érthetően és szemléletesen foglalja össze az „élet tudományának” mai állását, melynek vezérelve a ma is sokat támadott evolúciós gondolat. A szerző arra törekszik, hogy megmagyarázza a vak véletleneket, a látszólagos csodákat. Megpróbál rávilágítani az élő szervezetek bonyolultságának rejtélyére, és egyben a megoldást is megadja. https://mega.nz/file/M4FywDwI#062R2G61sKbangmyr810wQXD1t7_MjjbT_uM0ws6Kus Folyam az édenkertből RICHARD DAWKINS, a Charles Simonyi által Oxfordban újonnan alapított Tudománynépszerüsítõ Tanszék elsõ professzora. A VILÁG – EGYETEM sorozat számára írt könyvében a génkutatás újabb eredményeit ismerteti. Miként alakulhatott ki az élet a Földön? Digitális információk, bitek halmaza az élet, s az ember – vagy bármely élõ szervezet – kivételes „programozott túlélõgép”? Egyetlen közös õstõl származik minden földi élõlény? Miért 50-50% a nemek közti arány? A gének hömpölygõ folyamáról szóló könyv az evolúció történetén kalauzolja végig az olvasót. https://mega.nz/file/tkkEFJID#tLptEov3dh_1isXUwSBsWyDPWrlaAIIm23216I4E658 A valószínűtlenség hegyének meghódítása A Valószínűtlenség Hegyének meghódítása Richard Dawkins egyik legjobb könyve. Dawkins – talán némileg meghökkentő módon – e könyvében az organizmusok evolúciós alkalmazkodásának gyöngyszemeit tárja elénk; a szokott világos, lebilincselő stílusban. Végig olyan témákat tárgyal, melyek kapcsán darwini természetes szelekció erejét a trivialitásokon messze túlmenően bemutathatja. Egyik korábbi könyvére, A hódító génre rezonál a állatok építményeinek, kiváltképp a pókhálók természetrajzának és evolúciójának bemutatása. Tanúi lehetünk annak, ahogy – az idők jeleként – számítógépes algoritmusok reprodukálják nemcsak a pókháló szövésének folyamatát, hanem a szövést lehetővé tevő, öröklött magatartásforma evolúcióját is. a leglebilincselőbb azonban – talán – a szemek természetrajza: az evolúció mintegy negyven (!) módozatát munkálta ki – ahogy Dawkins mondja – a „felvilágosodásnak”. S ez a szó kapóra jön: Dawkins könyve felvilágosító mű a javából. Most, amikor egyfelől a mesterséges szelekció modern válfaja: az in vitro (kémcsőben zajló) genetika korábban sohasem látott molekulákat termel, a másfelől nálunk is egyre-másra jelennek meg a természetes szelekción alapuló evolúciót butaságból vagy tudatos kampány részeként tagadó sajtótermékek, egy ilyen munka jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Aki ennek alapján nem érti meg a biológiai evolúció működését, az valószínűleg soha nem is fogja, viszont aki meg akarja érteni, az egyik legjobb segítőtársra talál benne. A szakemberek sem fognak azonban unatkozni: számukra Dawkins néhány korábbi, már-már dogmatikus nézetének nyílt vagy burkolt feloldásával szolgál Hogy melyek ezek? Tessék elolvasni a könyvet! https://mega.nz/file/A1tU2JZB#RRXy2QVKsdWYzCHFRHdCkmeBMata1zo3nRhQrrjatzE Az ördög káplánja Az Ördög Káplánja érdekfeszítő, személyes hangú válogatás eddig megjelent írásaiból, amelynek nyomán kirajzolódik a tudomány egyik legkiemelkedőbb elméjének portréja. A válogatásban munkásságának kulcsfontosságú írásai szerepelnek, melyekhez Richard Dawkins témánként új, a keletkezés körülményeire utaló értelmező szövegeket is írt. Irodalmi értékű írásaiból megmutatkozik széles érdeklődési köre, erőteljes nézeteinek kihívó jellege. Írjon bár az evolúció és az általában vett tudomány jó néhány aspektusáról, elhunyt kollégáiról, a nevelésről, a számítógép és az ember kapcsolatáról, a terrorizmusról és – nem éppen mellékes témaként – a vallásról, stílusa gyakran provokatív, de sohasem enged az intellektuális színvonalból.. Nemcsak átadja az ismereteket, hanem egy egységes világkép részeként értelmezi is azokat. Irásainak intellektuális hősei között találjuk Darwin, Jean Henri Fabre, Gregor Mendel, H.G. Wells, T.H. és Julian Huxley alakját.A kötet későbbi írásaiban Dawkins modern szerzők mai nézeteivel vitatkozik, vagy éppen bizonyos társadalmi jelenségeket elemez és értelmezi azokat. Gondolkodása éles ellentétben áll a legtöbb divatos áramlattal, például a New Age miszticizmusával és spiritualizmusával, a posztmodern tudományelmélettel és a zárt, tekintély elvű, vallásos hittételekre alapuló gondolkodással. Az embert éppen úgy a földi lét részeként szemléli, mint bármely más élőlényt, és ebből a nézőpontból szemlélve különös megvilágításba kerülnek a biológia és a tudomány tényei, de még inkább az erkölcs, a filozófia és a vallás. Richard Dawkins, aki híres arról, hogy tántoríthatatlan, sőt könyörtelen, ha a tudomány igazságát és módszereit védi, ebben a válogatásban megmutatja szelídebb, szemlélődőbb arcát is, ami sok olvasóját meglepheti. https://mega.nz/file/YosykRAY#BuvQSyQC65O9-f1qLKUjwqTR4nrdmMKkVkOiKAAV2jA Isteni téveszme Van-e Isten? Mit mond a tudomány erről az ősi kérdésről? Hogyan jöhetett létre a világ és az élet összetettsége, ha egyszer ennyire valószínűtlen? Mennyi idős a világegyetem? Mi köze az evolúciónak a valláshoz és a jósághoz? A Bibliából merítjük-e erkölcseinket? Isten volt előbb vagy a „képzeletbeli barát”? Milyen út vezet Isten szeretetétől a terrormerényletekig? Ilyesfajta kérdésekkel foglalkozik Richard Dawkins angol evolúciós biológus, az Önző gén és több más nagy feltűnést keltő könyv szerzője a legújabb kötetében amellyel ismét világszerte szenvedélyes viták kereszttüzébe került. Provokatív és lendületes stílusban fejti ki tudatosító mondanivalóit, többek közt, hogy Isten létezését tudományos hipotézisként kell kezelni, hogy nem volna szabad a gyerekeket vallási „címkékkel” megjelölni, legfőképpen pedig, hogy „az ember ateistaként is képes boldog, kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni”. https://mega.nz/file/pxk2nLYI#lWP8poqHWkSwLpLpyJVuUrPpyNkFCN6He-_XoZPY5G0 A legnagyobb mutatvány 150 évvel ezelőtti megjelenésekor Charles Darwin főműve, A fajok eredete megrázó erővel hatott kora társadalmára és a vihar máig nem csitult. Miközben az evolúciót a világ vezető tudósai, sőt teológusai ma már egybehangzóan tudományos tényként fogadják el, még mindig több millióan kérdőjelezik meg a helyességét. A legnagyobb mutatványban Richard Dawkins az „intelligens tervezéssel” és azokkal a kreacionista tanokkal száll szembe, amelyek megkérdőjelezik az evolúció tényét. A világhírű brit tudós új könyvében egy nyomozó szemével vizsgálja a természetes kiválasztás számos példáját, és tárja fel előttünk az evolúció folyamatának részleteit. A könyv megjelenésének időzítése tökéletes, hiszen korábban soha nem látott mértékű burjánzásnak indultak azok az áltudományos nézetek, amelyek szószólói cáfolni akarják az evolúció elméletét. Dawkins merészen – gyakran ironikusan – száll szembe ezekkel a tudománytalan állításokkal, és miközben sorra veszi őket, szórakoztató bepillantást nyújt a természet világába és annak helyes értelmezésébe. A legnagyobb mutatvány az emberi törzsfejlődés, a biológia, a molekuláris genetika és a mai tudomány más területeit lebilincselő formában mutatják be az olvasónak. Richard Dawkins angol etológus, evolúciós biológus, népszerű tudományos író. Az Oxfordi Egyetem Faculty of Public Understanding of Science vezetője. A Royal Society tagja. Számos világhírű bestseller szerzője, A legnagyobb mutatvány a 10. könyve. https://mega.nz/file/xx003bjb#7FeZNDvXvXauuFlz0Ck1Ya8VDqAUeqJEkZ6XsL2arqk A valóság varázsa A varázslatnak sok formája van. Őseink leginkább arra használták, hogy a világ érthetetlen jelenségeit magyarázzák meg vele, mielőtt tudomány választ talált volna rájuk. Az ókori egyiptomiak szerint az éjszaka akkor jön el, amikor Nut istennő lenyeli a napot. A vikingek szerint a szivárvány az istenek hídja a földi világba. A földrengéseket a japánok egykor az óriási harcsával magyarázták, ami a hátán hordozza a világot – és minden alkalommal, amikor megrázza a farkát, a föld remegni kezd. Ezek mind varázslatos, különleges történetek. Van azonban még valami, ami ennél is varázslatosabb: megtalálni az igazi választ ezekre a kérdésekre. Ez a valóság varázsa – a tudomány. A valóság varázsa seregnyi találó gondolatkísérlettel, lenyűgöző illusztrációkkal és megdöbbentő tények garmadájával segíti a természeti jelenségek megértését. Miből vannak a dolgok? Mennyi idős a világegyetem? Miért néznek ki úgy a kontinensek, mintha egy kirakós szétszedett darabjai volnának? Mi okozza a tsunamit? Miért van ilyen rengeteg féle állat és növény? Ki volt az első férfi, vagy nő? A könyv letehetetlen, látványos detektívtörténetként kalauzol végig a legkülönbözőbb tudományágakon, arra sarkallva az olvasót, hogy közben ő maga is gondolkodjon a tudósok fejével. Richard Dawkins, a világ leghíresebb evolúciós biológusa, és a tudományos oktatás egyik legszenvedélyesebb élharcosa egész karrierjét annak szentelte, hogy megismertesse a tudomány csodáit a felnőttekkel. Most azonban Dave McKean illusztrátorral közösen arra vállalkozik, hogy páratlan oktatói tehetségének segítségével minden korosztály számára elérhetővé tegye a tudomány varázslatos világát. Dawkins és McKean könyve valódi kincsesbánya mindazok számára, akik valaha is eltűnődtek azon, hogyan működik a világ. Olyan képes kalauz a világ titkaihoz, mely hosszú éveken át útitársunk lehet. https://mega.nz/file/kokyVBYK#t29fAmV040-N9dK4GXZt3-5IswA9kSKX6pDqgKbpBwQ
  14. A tízesztendős Natascha Kampuscht 1998. március 2-án az iskolába vezető úton elrabolta az akkor harmincöt éves egykori híradás-technikus, Wolfgang Priklopil. Nyolc és fél éven át tartotta fogságban a Bécs környéki házában berendezett pinceodúban. Az időközben felnőtt lánnyá serdült Nataschának 2006. augusztus 23-án sikerült megszöknie. A fogságban töltött 3096 nap története ez a könyv – ám nem pusztán eseménytörténet, hanem elsősorban lebilincselő elemzése egy meghökkentő és a mai napig megmagyarázhatatlan bűntettnek. A letehetetlenül izgalmas kötet lapjain egy erős, öntudatos, kíméletlenül tárgyilagos és minden öncsalástól mentes fiatal nő portréja bontakozik ki. Furcsa és szívbemarkolóan felemelő nevelődési regény ez, amelyben Natascha megmutatja, hogy az iszonyatos körülmények között is képes volt felnevelni önmagát és felkészülni a felnőtt életre. https://mega.nz/file/h0tXVATJ#AOTfPhpzm_pkBbajsMlgKqASh8I1mBwVvUTPqAUvdWY
  15. Aranypiramis Martin Ethelwolf professzor az egyiptológia nemzetközi hírnévnek örvendő szaktekintélye felnyit egy II. Amenhotep fáraó sírkamrájából származó kamópusz-tégelyt, ennek következtében nem mindennapi élményben lesz része – meghal! Különös módon miután jobblétre szenderül, ellenállhatatlan kényszert érez arra, hogy eljusson Kheopsz piramisáig. A vállalkozás koránt sem veszélytelen. A rettenthetetlen Brett Shaw akcióba lép…Harrison Fawcett a Mysterious Universe sorozatot felvezető regényével Atlantisz titkait kutatva az iszlám és az ókori Egyiptom világába kalauzol minket, a történet nem mindennapi izgalmakat ígér, a klandos-misztikus SF kedvelői számára.York Katchikan egy Novus Ordo Seclorum korabeli ereklye nyomában érkezik az E'emelekre barátja, Jacques de Molay társaságában. Kissé megnehezíti a dolgukat, hogy a bolygón kitör a polgárháború, és a kivándorolt olasz maffia is szeretné az ereklyét megszerezni. Mindezt anélkül, hogy igazából tudnák, mit is keresnek…A Mysterious Universe világában játszódó Fawcett-regény és Sheenard-kisregény mellett a rövidebb írások kedvelői is remek szórakozásra számíthatnak. https://mega.nz/file/A49STS7S#XHc-UaCee5ZYh-H_U2LoTCifnuaUVWUwBM2AzznW1ds A galaxis császára Prag Gladbrow kapitány, a Császári Határvadászok egyik rombolójának parancsnoka egy galaxis méretű összeesküvés nyomaira bukkan. Mennyit ér az Uralkodó élete, aki helyén sokan látnának szívesen valaki mást ? Mit tehet egy ember egyedül az udvari intrikusokkal szemben ? Az udvarban mindig vannak megvesztegethető udvaroncok… s mindig akad aki hajlandó sok pénzt áldozni azért, hogy elérje céljait…. Bill, a Galaktika Hőse némi megvesztegetés révén szabadságra mehet. Mivel parancsba kapja, hogy élveznie kell a szabadságot, elhatározza, hogy rajta nem fog múlni a dolog. Az már persze más kérdés, hogy az üdülő egy működő vulkán oldalában van, s ráadásul, miközben Bill és társai könnyeznek a savas levegőtől, még a csingerek is rajtuk ütnek… Brett Shaw, aki korábban magas rangú tiszt volt a Császár Különleges Űrszolgálatában, most egy luxusklipperen teljesít szolgálatot biztonsági tisztként. Útja szokás szerint csendesnek ígérkezik mindaddig, amíg egy kéjandroid véresre nem veri egyik ügyfelét. És ilyesmi elvileg nem történhetne meg… Négy kisregény és több mint egy tucatnyi novella enged bepillantást Önnek egy távoli univerzumba, egy időn kívüli világba, amelyet a Galaxis Császára ural. A kötetben ezúttal kalandos színes fordulatos történeteket szedtünk csokorba, amelyek megmozgatják a képzelőerőt és remek szórakozást nyújtanak! https://mega.nz/file/QhswCIhZ#O_BJW98frtvQ7PqIgT2Yjvbleygj7b2tS9paDY8Unhc
  16. A most hatalma rövid idő alatt bebizonyította, hogy az egyik legnagyobb spirituális könyv, amelyet manapság írtak. Ez a könyv egyfajta szavakon túli hatalomról szól, és képes elvezetni minket egy – a gondolataink mögött lévő – jóval csöndesebb helyre, ahol megoldódnak gondolat teremtette problémáink, s felfedezzük, mit is jelent létrehozni egy szabadabb életet. Eckhart Tolle szavaival élve: „Én az emberi tudatosság mélyreható átváltozásáról beszélek. Nem úgy mint egy messzi jövőbeni lehetőségről, hanem valamiről, ami most elérhető – nem számít, ki vagy és hol élsz. Láthatóvá válik, miként szabadíthatod fel magad az elme fogságából, és hogyan léphetsz be a tudatosság eme megvilágosodott állapotába, s milyen módon tarthatod ezt fenn a mindennapi életedben.” E kötet minden részében speciális gyakorlatok és egyértelmű kulcsok vannak, amelyek megmutatják, hogyan fedezzük fel magunknak a „megbocsátást, könnyűséget és fényességet”. Ezek akkor érkeznek meg, amikor lecsendesítjük gondolatainkat, és látjuk a világot elterülni magunk előtt a jelen pillanatban. Olvassuk a könyvet lassan, vagy éppen csak nyissuk ki hirtelen, töprengjünk a szavakon, s a közöttük lévő űrön, hogy – talán egy idő után, talán azonnal – felfedezhessünk valami „életmegváltoztató” összefüggést. Találjuk meg a hatalmat: a képességet, hogy átalakítsuk, és emelkedetté tegyük életünket s világunkat is. A lehetőség itt van, most, ebben a pillanatban: a szent jelenlét a Létezésünkben. Egy hely bennünk, ami mindig jelen volt, és mindig is jelen lesz a zavaros életen túl, a nyugalom világa a szavak mögött. https://mega.nz/file/Yx031IyA#a_-v-bV7li5VGs53-NAJ6hvSbLtGkyjtyBUrnM0Epc0
  17. Vátszjájana: Káma-szútra A Káma-szútra – Vátszjájanának, a valószínűleg a 3. században, Indiában élt szerzőnek az egyetlen fennmaradt, eredetileg szanszkrit nyelven írott műve, pontos fordításban: A szerelem vezérfonalai – máig a szerelmi tudományok alapkönyve. Célja az indiai szerző szerint, hogy az ember elsajátítsa a három földi érték, azaz az Erény (Dharma), a Vagyon (Artha) és a Szerelem (Kama) közül a harmadikat. Ez utóbbi „a tulajdonunkká vált dolgok élvezete a hallás, tapintás, látás, ízlés és szaglás öt érzékének segítségével, melyek a szellemmel és a lélekkel válnak eggyé”. Az ezek és az érzékelt dolgok közti különleges kapcsolatból ered a gyönyör tudatossá válása, ami nem más, mint a Káma. A szútra (vezérfonal) a korabeli tudományos irodalom műfaja volt. A magyar fordítást Baktay Ervin, a kiváló magyar indiológus készítette. epub https://mega.nz/file/c4F2CBIA#TY3UtyUq073Jq0yQJ2Xzqmzct_d2FVqLYFXtWrt3If8 PDF https://mega.nz/file/AxFAybBL#8wmOT191Rt5xHKeiOjkKMB4x77uO13HaRpeF8nWAWC0 Muhammad an-Nefzawi: Az illatos kert A 15. század utolsó harmadában keletkezett mű az arab világ szerelmi kultúrájába enged bepillantani, abba a világba, amely két egymáshoz tartozó ember meghitt kapcsolatában a szerelmet a legszentebb földi jónak, az élet legnemesebb örömének tartja. Természetesen az iszlám világában a nő és férfi kapcsolata korántsem olyan idillikus, mint e könyv sugallja, hiszen évszázados szigorú hagyományok rendelik alá a nőt ura és parancsolója minden akaratában. Mégis az egész könyv a tartalmas kapcsolat igényét, egymás megbecsülésének fontosságát, a kölcsönös odaadás és a házasság nagyszerűségét hirdeti. Hol bölcs, hol megmosolyognivalóan együgyű tanácsok, korabeli pajzán szerelmi históriák, utolérhetetlen női fortélyok és egyéb „csodaszerek” kavalkádjában tárul elénk a kor pezsgő, vérbő, prűdnek alig nevezhető arab világa. epub https://mega.nz/file/8wNwVRYZ#tMPTMtr-ci0HJ5szz-L4ua54gy_rM6dse9ZjjfR_3Bg PDF https://mega.nz/file/JgNi2BwQ#XYQk3C2YdgWo1kTrvubFRaNajxjfKH7brG43V9NY540
  18. A Douglas Adams (a Galaxis Útikalauz stopposoknak írója) ötletén alapuló regényben Terry Jones egy felejthetetlen, szerencsétlenül járt galaxisközi utazásról mesél nekünk. A Galaxis közepén egy hatalmas, ismeretlen civilizáció epikai méretű eseményhez készülődik: a valaha megépített legnagyszerűbb, legpompásabb, legmagasabb technikai fejlettségű Titanic Csillaghajó kilövéséhez. A mesébe illő hajó fenségesen kirepül az építődokkból, felgyorsít, egy kissé meginog, egy kissé megbillen, majd fékeveszett forgásba kezd, és mielőtt még bármiben nagyobb kárt tehetne maga körül, SLH (Spontán Létezési Hiba) áldozata lesz. Tíz röpke másodperc alatt az egész óriási vállalkozásnak vége. Ám a mi történetünk még csak most kezdődik. epub https://mega.nz/file/1wlWWRKS#fC5tD9N6SMhXP6_KjEHc47viZKzFLOzdHhsI_bmekLE
  19. 1917. október tizenötödikének hajnalán, kémkedés miatt, a vincennes-i erődben kivégeztek egy harminckilenc éves asszonyt. Párizs ünnepelt táncosnője volt, művésznevén Mata Hari, polgárnevén Margaretha Geertruida Zelle. Ki volt ez a nő, akinek származása, élete, halála körül annyi, egymásnak ellentmondó állítás, találgatás született? Akiről 1929 februárjában, a New York Herald szerint, Gemb tábornok, a háborús Németország hírszerző főnöke azt állítja, nem állt szolgálatukban, a szakirodalom viszont, s nemcsak a francia, bizonyított tényként tartja számon ténykedését, s akinek peréről az ötvenes években Mornet francia ügyész, kötetünk egyik szerzőjének mégis azt mondja: „Köztünk szólva, nem volt miért akkora hűhót csapni!” E könyvben négy írás található. Egy korabeli regény; egy filmregény – amelynek főszerepét Greta Garbo játszotta –; egy kortárs francia író munkája és egy mai, hazai szakíróé. Adataik éppúgy ellentmondanak egymásnak, mint valamennyi írás, ami Mata Hariról valaha is készült – a szereplők neve is változó, olykor ugyanaz a név más helyesírással, ugyanaz a szereplő más néven szerepel –, de úgy hisszük, e téma szempontjából mindez mindegy, mint ahogyan az is, hogy hány főből állt az őt elítélő katonatanács, hogy kivégzésekor világos ruhát viselt-e vagy sötétet, szerelmes volt-e a Vittelben megismert „sok nevű” orosz tisztbe, szimpla kalandornő volt-e, vagy valóban kémnő. Maga a jelenség itt a lényeg és az a légkör, amelyet a későbbiekben a Petit Journal-ban így mérlegeltek: „Senkit sem lehet igazán elmarasztalni, csak a háborút, amely olykor vakon forgatja az igazság pallosát, mégpedig megfontolatlan sietséggel.” https://mega.nz/file/c91AWDpb#d6QehRpUXaiCDmcbOVPoUJRZprIRuKtFdVuE3nQi9OM
  20. Kérdések, amelyekre választ vár a világ 1. Hány lövés dördült el valójában, s hány fegyverből? 2. Miképpen lehetséges, hogy Oswald, aki legfeljebb közepes lövész volt, nem egészen 5,6 másodperc alatt, nehéz szögből halálos pontossággal többször is el tudott találni egy mozgó célpontot? 3. Ki volt a barna kalapos menekülő? Talán bűntárs? 4. Hogyan lehetséges, hogy a lefelé tartó lövedék fölfelé hatolt be Kennedy elnök testébe? 5. Ki vezette azt a rendőrségi járőrautót, amely tülköléssel adott jelt a merénylet után egyenesen a lakására siető Oswaldnak? 6. Hogyan juthatott be Ruby a dallasi rendőr-főkapitányság épületébe, holott még a Secret Service embereit sem engedték be? 7. Miért nem maradt fenn írásbeli feljegyzés sem a halottszemléről, sem a fogoly kihallgatásáról? Ez csak töredéke a tragédia után megválaszolatlanul maradt kérdéseknek. Az emberek mindmáig nem térnek fölöttük napirendre; nem érik be azzal a 15 kötetnyi tanúvallomással és 11 kötetnyi bizonyítékkal, amit a Warren-bizottság tett közzé. A Pulitzer-díjas Sylvan Fox – a „New York World-Telegram and Sun” belpolitikai hírrovatának vezetője – bátran szembenéz ezekkel a kérdésekkel. epub https://mega.nz/file/s0lyQL5S#jp348S1jVw5BdaGcp-_qDS2k7fNJe6L6hx2IPC85OdQ
  21. Az izgalom mesterei (A világ legjobb bűnügyi novellái I.) Marie Adelaide Belloc Lowndes: Az utolsó kaland Gilbert Keith Chesterton: Isten kalapácsa Charles Allston Collins - Charles Dickens: Az esküdtszék Joseph Conrad: A szörnyeteg Arthur Conan Doyle: Szöktetés az iskolából Clarence Hedley Barker: A bajthozó ász Hérodotosz: Rhampsinitus Kincsesháza Aldous Huxley: A Gioconda-mosoly Jerome Klapka Jerome: A táncos Ótestamentum: Bel története Ótestamentum: Zsuzsanna és a vének Edgar Allan Poe: Az aranybogár Publius Vergilius Maro: Herkules és Cacus története https://mega.nz/file/50F2zZJD#lJ6SxMB0mz_OY1SsgvnCH8xVMWBO1TJPIZ3R5Szc4pg Vérfagyasztó históriák (A világ legjobb bűnügyi novellái II) Henry Christopher Bailey: A föníciai sír John Davys Beresford: Az embergyűlölő Alfred McLelland Burrage: Senki háza Agatha Christie: S.O.S. Avram Davidson: Az ügynök végzete Milward Kennedy: Gyilkosság magánszorgalomból Jack London: Az egész világ ellensége Ethel Colburn Mayne: Külön szoba Eric Parr: Szöktetés a halálba Julian Symons: Szerelmi iszony Edgar Wallace: A sunningdale-i gyilkosság Edward Lucas White: Lukundoo Victor Lorenzo Whitechurch: Velázquez nyomában Herbert George Wells: A kohó https://mega.nz/file/BwFGSB5L#HAggojTQPnUkzoJkfnUdsIF8VmA6TlZIg_xeXnT2Ss8 Válogatott gyilkosságok ( A világ legjobb bűnügyi novellái III) A világirodalom legjobb bűnügyi novelláit közlő sorozat legújabb, harmadik kötetét tartja kezében az Olvasó. Ezúttal is a műfaj jelesei – E. A. Poe, Maurice Leblanc, Dorothy Sayers, Edgár Wallace, Dashiel Hammet és mások – lélegzetelállítóan izgalmas, többségükben magyarul még kiadatlan – írásai szerepelnek a válogatásban. Robert Barr: Szórakozottak vámszedői Edmund Clerihew Bentley: Az ügyes kakadu Arthur Conan Doyle: Az új katakomba Robert Eustace - L. T. Meade (Elizabeth Thomasina Meade Smith): Arc a holdfényben Dashiell Hammett: Gyilkosság Farewellben William Wymark Jacobs: A majomkéz Hector Hugh Munro (Saki): A nyitott ablak Eden Phillpotts: Charles herceg tőre Edgar Wallace: A poéta lelkületű rendőr https://mega.nz/file/F1MASR7K#ljzJ8mJdBK9wsgrRqICVyN1uZch6nG6wogNSZKoi1Dk A borzalmak könyve (A világ legjobb bűnügyi novellái IV) Hátborzongató történetekről, vérszívó szörnyekről, vámpírokról olvashatnak kötetünkben. Kálmán királyunk ugyan már 1100 körül törvénybe foglalta, hogy ilyenek (mármint vérivók, vámpírok) nincsenek, de bizonyos értelemben mégis csak léteznek – legalábbis az irodalomban és a filmekben. Erről tanúskodnak a könyvben szereplő rémes históriák is… Edward Frederic Benson: A vámpír Alain Dorémieux: A csillaglakó Arthur Conan Doyle: A sussexi vámpír esete George Hitchcock: Meghívás vadászatra Richard Hughes: A kísértet Jack London: Koolau, a bélpoklos William Somerset Maugham: Hivatalos tisztség https://mega.nz/file/llt2kb4T#wf66l06lnpeNBuVNRdJHfqur12CXw9ll-RYkTMw9x48 A halál ezer arca ( A világ legjobb bűnügyi novellái V) A világirodalom legjobb bűnügyi novelláit közlő sorozat ötödik kötete. Ezúttal is a műfaj klasszikusai, valamit modern mesterei Jack London, Conan Doyle, Apollinaire, Wells, Stevenson, Don Stanford és mások írták a lélegzetelállítóan izgalmas, meghökkentő, fordulatos történeteket. Guillaume Apollinaire: Az amszterdami matróz Carl Eric Bechhofer-Roberts: Az angol szűrő Mihail Bulgakov: Egy hulla kalandjai John Collier: Az az átkozott pénz Jonathan Craig: A bébi Charles Dickens: Wield felügyelő történetei Arthur Conan Doyle: A zsarolók királya Robert Eustace – Edgar Jepson: Belton munkát vállal Jaroslav Hasek: Egy rémregény rövid tartalma Edward Dentinger Hoch: A férfi, aki mindenütt felbukkan Jack London: A copfos Jack London: Csak hús Henry Slesar: Hipnózis Don Stanford: A túsz Robert Louis Stevenson: Gyilkosság? Herbert George Wells: Kincs az erdőben https://mega.nz/file/cotQjAQa#glA9Ye3XkS6GgCcKoFSCvD3mOPkfXSDGb3R-Vsl1rRs
  22. A frissen doktorált Leymann Zénó egyetemi tanárként tengeti napjait, melyeknek igazi értelmet kísérletei adják a Föld energiavonalaival. Felismerte ugyanis, hogy lehetséges utazni a mágnesség segítségével az ötödik dimenzió mentén. Felfedezése okán érzett lelkesedését csupán egy tragikus baleset árnyékolja be: ellenszenves főnökét sikerült véletlenül ismeretlen helyre transzportálnia.A következményektől tartva immár szándékosan lép a bűn útjára, és élete egy csapásra atomjaira hullik. Pedig immár nem csak az ő lelkiismerete a tét: a Földet végzetes katasztrófa fenyegeti, amit egyedül ő háríthat el. Már ha hajlandó kilépni az árnyékok közül, és vállalni a felelősséget tetteiért.A Mysterious Universe népszerű szerzője ezúttal önálló regénnyel jelentkezik, amely hol kacagtató helyzeteket, hol lélegzetelállító izgalmakat kínál. https://mega.nz/file/E5syHYrT#Wn18xLDzlL4iwrrKqTt6Dl7BnYr4dQ_zvW1F1jUuOpU
  23. Micsoda őrült évszázadok voltak! A Naprendszer haldoklott, maga a Föld agonizált, a humán lét a pusztulás borotvájának élén táncolt. És ennek dacára harminchárom milliárd ember élt és nyüzsgött szerte a Naprendszerben. Az ember már mindent elért, amire vágyott. Gépek és védőfelszerelések nélkül képes volt teleportálni az űr bármely pontjára, és egy hihetetlen méretű információs sztráda a Mentális Háló révén bárkivel, bármikor, bárhol kapcsolatba léphetett pusztán gondolati erővel. Az ember szinte Istenné vált: ám csupán korlátozott Istenné. És a Naprendszer Határa volt a végsőr korlát. Senki sem volt képes elhagyni ezt a határt. Pedig a rendszernek nem volt már hátra sok…Amikor a Nap megsemmisül, a Rendszerben minden élet megszűnik..Ykaryos Vlelflayette a kiutat keresi, és nem is álmodja, hogy kalandos kutatása során egy mindennél hatalmasabb rejtélyre bukkan…Jeffrey Stone vadonatúj regénye az emberiség távoli korszakába vezeti el az olvasót egy fantasztikusan színes és izgalmas világba. Egy regény, három kisregény és több mint másfél tucat novella várja önt, hogy elvigye egy képzeletbeli utazásra a science fiction világába. https://mega.nz/file/gpVBVYxY#jNSTepz8qkipuU3tvSbfw8UqGreF5ZCEnd2M_yOZjoM
  24. A Menekülés (Számok 1) Jem tizenöt éves, londoni lány, zűrös kamasz. Mióta az anyja kábítószer túladagolásban meghalt, egyik nevelőszülőtől a másikhoz kerül. Tudja, hogy semmi sem tart örökké, sőt egészen pontosan tudja, meddig tart ez az egész. Nem létesít kapcsolatot az emberekkel, próbál nem a szemükbe nézni, és őrzi a titkot már tizenöt éve. Mindenkinek van a szemében egy szám, de gondolom én vagyok az egyetlen, aki ezt meg is bírja látni. Amúgy, én se csak úgy egyszerűen látom őket, persze, hanem valahogy ott vannak. A levegőben vannak. Vagyis inkább úgy belülről jelennek meg nekem. Érzem ezeket a számokat. Valahol a szemem mögött érzem meg őket. De azért ott vannak, tényleg. Nem lényeg, ha nem hiszel nekem, attól még ott vannak. És tudom is mit mutatnak. Akkor értettem meg, amikor az anyám meghalt. London egyik külvárosi negyedében szegődik Jem mellé Spider, a nyurga és izgága fekete srác, aki megpróbál a társa lenni. De el lehet-e mondani valakinek végre a számok és a halál titkát? Mi történne, ha mindannyian előre ismernénk halálunk időpontját? Rachel Ward egy lebilincselően izgalmas és meglepően mai nyelvezetű regény lapjain fogalmaz meg igazán fontos kérdéseket életről, halálról, sorsról, szerelemről, különleges képességekről. Olyan területre érkezünk, ahol el kell hagynunk a megszokott értékek hagyományos szilárd talaját. És szembe kell néznünk a kérdésekkel, akkor is, ha tudjuk, a szemünkben ott vannak a számok. A káosz (Számok 2) Adam „számokat” lát – amikor az emberek szemébe néz, meglátja a haláluk dátumát, ahogyan az anyja, Jem is látta.Adam nehezen birkózik meg ezzel a rettentő képességgel, és amikor ráébred, hogy a környezetében mindenkinek ugyanaz a szám rendeltetett, rettegni kezd attól, mi vár rájuk majd 2027-ben.Hogy ráleljen a megoldásra, Adam kétségbeesett kutatásba kezd.Mi történhet: háború, atomkatasztrófa, pusztító vírusok? Az világos, hogy valami nagy dolog közeleg..De mi? És mit tehet ő ellene? Az örökkévaló (Számok 3) A Káosz után, 2029-ben Adam és szerettei otthontalanul kóborolnak a világ romjai között. A városok nagy része elpusztult, a hírközlés megbénult, az emberek többsége átmeneti táborokban él, nyomortól és betegségektől sújtva. Adamre azonban szinte mindenki emlékszik: a sebhelyes arcú fiúra, aki évekkel korábban megjósolta a katasztrófát. Ő viszont inkább menekülne a kéretlen hírnév elől, és az emberek elől is, hogy ne kelljen a szemükbe néznie… Mert mindenkinek van a szemében egy szám – egy dátum. Életük utolsó napjának dátuma. Adam pedig látja, érzi a halált… E nyomasztó teher mellett ők ketten Sarah-val egy másik titkot is cipelnek: a lány gyermeke, Mia a két évvel korábbi katasztrófa idején új számot kapott, Adam dédnagymamájának a számát. Ezzel ugyan megmenekült a korai haláltól, ám rejtély, hogyan történhetett meg a csere, miféle erővel bírhat a kislány, s vajon képes lesz-e azt kordában tartani. Mindennek tetejébe felbukkannak a kormány emberei, akik feltűnően érdeklődnek Adam különleges képessége iránt. Újabb hajsza veszi kezdetét. A fiú úgy érzi, senkiben sem bízhat, s miközben próbálja megvédeni a családját, lehet, hogy éppen szerettei között van az, aki a legveszedelmesebb adottsággal bír: képes ellopni mások életét. A három kötet egyben https://mega.nz/file/YwMjDCKJ#L7ckMchelE0SvfTaCi_La1Gby8UgK2evXl1vOR2jq-A
  25. Id. Alexandre Dumas, Alexandre Dumas père, teljes nevén Dumas Davy de la Pailleterie (Villers-Cotterêts, 1802. július 24. – Puys, Dieppe mellett, 1870. december 5.) francia író, legismertebb művei kalandos történelmi regények, amelyek a világ legolvasottabb francia írójává tették őt. Több regényéből (például a Monte Cristo grófja és a D’Artagnan-történetek) készült filmadaptáció, de írt színműveket, újságcikkeket is, és rengeteg emberrel levelezett. Apai nagyanyja fekete rabszolganő volt. Fia ifj. Alexandre Dumas. A három testőr Egy fiatalember kalandjait meséli el, akit d’Artagnannak hívnak, és elhagyja az otthonát, hogy testőr lehessen. D’Artagnan nem tartozik a címben említett testőrök közé; azok a barátai , Athos, Porthos és Aramis – elválaszthatatlan férfiak, akiknek a jelmondata így hangzik: „Egy mindenkiért, és mindenki egyért”. https://mega.nz/file/FpdmkR7J#QuNAC1504dj7KUTtYAE0aEig5OH1qjvzeZOT67EeCok Húsz év múlva (A három testőr 2) A három testőr és D'Artagnan meglett emberek immár: 1648-ban járunk; ez az az év, amelyben véget ér a harmincéves háború, amikor győzelemre jut Cromwell és az angol forradalom; ebben az évben tör ki Párizsban a Fronde-felkelés, és szerveződik meg a Barikádok napja. Vajon miféle újabb kalandot kínál hőseinknek a történelem kavargása? Vállalkoznak-e újabb kalandokra? Hogyan élnek, mi történt velük az elmúlt húsz év alatt? Bizony, nagyon is másként élnek, mint A három testőr idején: Athos, a fia, a későbbi Bragelonne vicomte nevelésének szenteli életét, Aramis egyházi öltözékben keresi a titokzatos szerelmi és politikai kapcsolatokat, Porthos úri vígságban unatkozik hatalmas birtokán; csak D'Artagnan maradt meg testőrnek. De éppen az õ kalandvágya, fortélyos mesterkedése, furfangos észjárása indítja újabb kalandok elébe mindnégyüket: az egyetlen testőrt és három elválaszthatatlan jóbarátját. https://mega.nz/file/YtF2mB7T#nFDMIG-ciZZ7LZ0b644XkoooQmyFZiDYMqFwnqRviVk Bragelonne vicomte (A három testőr 3) Újabb tíz esztendő telt el a Húsz év múlva eseményei óta: 1660-ban járunk, s a négy daliának, a hajdani négy hetyke legénynek bizony deresedik már a haja. A történelem azért változatlanul fantasztikus kalandokba sodorja őket, kivált az örökifjú D'Artagnant, a fiatal, tapasztalatlan XIV. Lajos testőrkapitányát és bizalmi emberét. Mi mindent nem tesz! Trónra segít egy királyt, megment egy jólszervezett puccstól egy másik királyt – csak azokat nem tudja megmenteni, akiket legjobban szeret: Porthost és Bragelonne vicomte-ot. Ki ez a Bragelonne? A négyek szemefénye, dédelgetett kedvence: Athos fia, a hajdani vitézség méltó örököse. Az ő története rövid és fájdalmas: a király szemet vet szerelmére – s ki tudna ellenállni a Napkirálynak? Raoul belehal bánatába. A regény igazi hőse, D'Artagnan pedig megöregedve is fáradhatatlanul folytatja bátor és fortélyos kalandjainak sorát, közben itt-ott bizony borsot törve a magasra jutott és a király elleni cselszövényt bonyolító Aramis orra alá. A regény végére és élete végére pedig elnyeri méltó jutalmát: a marsallbotot. Kiadónk teljesítette olvasóink kívánságát: ezzel az ötkötetes regénnyel újra hozzáférhetővé tette Dumas világhírű, izgalmas, kalandos, hatalmas történelmi regényfolyamának egészét. https://mega.nz/file/ho8jiASK#72mbCkfTftrzXVDy45pL6Lta-hpiBWkRAxlA8826MQ0 A királyné nyakéke Franciaország legkiválóbb ékszerészei elkészítik a világ legszebb és legdrágább nyakékét. Természetesen őfelségének, Mária Antóniának ajánlják megvételre művüket, s a királynénak – természetesen – megnyeri tetszését a pazar ékszer. De közbeszól az államérdek (másfél millió frankért már hadihajó is kapható); XVI. Lajos nem ajándékozza meg hitvesét a drága csecsebecsével. És megindul a hajsza a nyakékért: pénzzel vagy erővel vagy fondorlattal meg akarja szerezni szerelmes herceg, mindenre elszánt rablóbanda, ördögi kalandor… Újra feltűnik a mindenható, vészjósló Cagliostro gróf, akit Balsamo doktorként ismerhettünk meg az Egy orvos feljegyzései-ben; ő mozgatja a szálakat a háttérből, az ő akarata szerint rohan vesztébe a szerelemtől, vágytól, féltékenységtől hevülő, bosszúra szomjazó vagy ármánykodó nagyúri világ. https://mega.nz/file/kt0mHKiQ#8gkLKprvIY1vdLbD7GQrsriN4i3BukfyiEVPsZmMk0k Monte Cristo grófja Edmond Dantés tengerészt igazságtalan vádak alapján életfogytig tartó fegyhazbüntetesre ítélik a világ legbiztonságosabbnak hitt börtönében. If varából eddig még soha senkinek nem sikerült megszöknie. A rabságban barátságot köt a rejtélyes Faria abbéval, aki tanítványáva fogadja, és egy hatalmas kincs lelőhelyének titkát is rábízza. Amikor az abbé meghal, Dantés az egyetlen lehetséges menekülési módot választja: bevarrja magát apapnak szánt halottas zsákba, melyet a mit sem sejtő fegyőrök a tengerbe vetnek. Egy közeli szigeten ér partot, majd felveszi egy csempészhajó, amely hamarosan kiköt Monte Cristo szigetén… https://mega.nz/file/9g1miCKR#WGJ17GwEbONcPusuW2mf32fbahmgBXS2q5gW53uJ7H4 A fekete tulipán „A haarlemi tulipántársaság díjat tűzött ki a szénfekete nagy tulipán fölfedezésére – nem merjük azt mondani, hogy létrehozására –, ami akkor megoldatlan probléma volt, sőt megoldhatatlan problémának is látszott, ha tekintetbe vesszük, hogy abban a korban még a természettől fogva sötétbarna fajta sem létezett. Mondogatták is, hogy a díj alapítói akár kétmillióra is szabhatták volna a díjat százezer frank helyett, minthogy a dolog úgyis kivihetetlen. De azért a tulipánkertészeket mégiscsak lázas izgalom fogta el. Némely kertészek átvették magát az ötletet, de megvalósíthatóságában nem hittek; a műkertészek fantáziája azonban olyan élénk, hogy ámbár eleve kilátástalannak ítélték elképzeléseiket, mégsem tudtak többé másra gondolni, mint arra a nagy fekete tulipánra […]. Van Baerle is azok közül a tulipánkertészek közül való volt, akiket magával ragadott az ötlet; Boxtel azok közé tartozott, akiket az üzlet érdekelt.” A XVII. századi Hollandiában játszódó történet véres mészárlással kezdődik: a franciapárti Witt testvéreket Orániai Vilmos hívei – hazaárulás vádjával – felkoncolják. Cornelius van Baerle az egyik Witt testvértől titkos levelet őriz, s emiatt letartóztatják és halálra ítélik. Halálos ítéletét az utolsó pillanatban életfogytiglani fogházra változtatják. A börtönbe Cornelius becsempészi a dédelgetett tulipánhagymát, és nem is sejti, hogy a zord falak egy másik ritka virágszálat is rejtenek: az ördögien kegyetlen porkoláb szépséges leányát, Rosát. Erény és bűn, szerelem és kapzsiság, árulás és hősi halál, uralkodói önkény és igazságtétel – a romantikus regények minden eleme együtt van ebben a jellegzetes Dumas-históriában. https://mega.nz/file/sl1GXaSY#RVByqBW10WEH76pBVQthjlsbqrKZ0cwCL0zznpKguNo A jávai orvos Izgalmas és titokzatos kalandok bonyolódnak Dumas regényében. Eusebius Vandenbeeknek, az együgyű holland fiatalembernek a tűzszigeten, Jáva szigetén, kialudt vulkánok tövében, az őserdő ezer veszedelmének, tigrisnek, párducnak, mérges kígyóknak fenyegető közelségében, varázslók és jövendőmondók, hatalmi tébolytól és vad bosszúállás vágyától fűtött jávaiak, malájok és kínaiak, szép háremhölgyek és megátalkodott kalózok környezetében kell megbirkóznia az élet adta kísértésekkel.Miként lesz úrrá józan eszén, emberi tisztességén és tiszta szerelmén a pénzvágy és a bujaság, és miként győz minden földi és földöntúli misztikus hatalmon feleségének igaz szerelme: ezt mondja el a világhírű francia regényírónak ez a meseszerűen kalandos regénye. https://mega.nz/file/Rp1UAIJa#Akrqfqv33v6wDfWD4khev_ebNWAuiN8mUMOk0PYgs0Y Korzikai testvérek Két kisregényt tartalmaz a kötet. Az első, a Korzikai testvérek, egy furcsa és borzongató családi hagyományról szól. A két korzikai testvér egyikét Párizsban párbajban megölik. A másik testvér – a családi hagyománynak megfelelően – víziókban értesül a tragikus eseményekről. Korzikából azonnal Párizsba utazik, és egy újabb párbajban bosszút áll testvére haláláért. A második kisregény, a Herminie, egy különleges szerelmi viszony izgalmas története. A titoktartásra kötelezett lovag indiszkréciót követ el, s szerelmese bosszúból megöli. Illetve nem őt sikerül megölnie, hanem a fiú élhetetlen barátját, aki éppen hozzá akar menni szerelmi találkozóra. Dumas mindkét kisregénye most jelenik meg először magyar nyelven. Mindkettő romantikus írás, tele izzó szenvedéllyek, s fordulataikat a kaland izgalma és titokzatossága teszi feledhetetlenné. https://mega.nz/file/lp1GlAKC#pXSp9JfMn16swb8wsahoslZ3QftQX391r6BBbASC8Ek Margot királyné A régens lánya és A fekete tulipán után a harmadik olyan romantikus regénnyel jelentkezik a Palatinus, amely Dumas legnagyobb sikerei mellett méltatlanul szorult háttérbe. Az intrikák, titkos találkák, viadalok szinte vad forgatagával bemutatott történet ráadásul olyan kulcsfogalmak körül játszódik, amelyek napjainkban is égetően aktuálisak: Dumas témája az (érdek)házasságok természete és a vallásháborúk őrülete. A történelmi tényekre épülő regényben az elfojtott vágyakat, viharos szerelmi ütközeteket egy uralkodópár szenvedi meg a XVI. század végén: Henrik király Valois Margit hercegnőt veszi nőül, egyikük katolikus, másikuk kálvinista, vállalt szerepük egy kettészakadó ország egyesítése volna. A könyv halhatatlan főhőse, Margot királyné a francia nő egyik örök szimbólumává vált, nem véletlen, hogy históriájából még napjainkban is nagy sikerű film készülhetett Isabelle Adjanival a címszerepben. https://mega.nz/file/ZktyiY7Z#22sHm15_UkdsJS0sqXMt5Mq547tFvDrBqv_9h0L707c A régens lánya A regény a francia romantika utolérhetetlen népszerűségű írójának egyik legizgalmasabb műve. A filmszerűen pergő cselekményű, váratlan, szellemes fordulatokban gazdag történelmi kalandregény Franciaországban játszódik a XVIII. század elején, amikor a gyermek király helyett a kicsapongó életű, de tehetséges államférfi, Orléans-i Fülöp régens uralkodik. Ellene sző összeesküvést a békétlen bretagne-i nemesek csoportja, s köztük a bátor, daliás ifjú lovag, Gaston de Chanlay, akit hazafiúi érzelme és a családját ért régi sérelem megtorlása hajt, hogy végrehajtsa véres tettét, megölje a régenst. De alighogy útra kel Párizs felé, lépteit máris titkosrendőrök hada figyeli, s a tapasztalatlan összeesküvő, aki ráadásul olthatatlanul szerelmes a szépséges, erényes Héléne-be, a régens kolostorban neveltetett lányába, gyanútlanul besétál az agyafúrt, kegyetlen, de zseniális főtanácsadó, Dubois állította kelepcébe. És ekkor dől el, hogy mi nyom többet a latban: a szenvedélyes szerelem vagy az adott szó, a becsület… A romantikus kalandregény utolérhetetlen mestere, Dumas ezúttal is három testőrre való izgalommal szolgál. https://mega.nz/file/lwlQTIaJ#f-SRvuSRkMu6NYpG663uZ-u__iz_1n0KKbrAh1nULrI A Szavojai herceg A szavojai herceg regénye hamisítatlan Dumas-alkotás.A mű alapötlete visszanyúl a XVI. századba és a Bourbonok hadakozásai, Richelieu uralma után föllépteti a Valois-kat.Egy talált gyermek kalandos történetének keretében sorra lépnek fel II. Henrik és gyenge kezű fiai, a nagyon befolyásos Guise hercegek, a kálvinizmus elleni küzdelmekben.Franciaországban daliás ideje elevenedik meg, melynek végén találkozunk a különleges gascognei legényekkel, kik a Valois család utolsó igaz védelmezői…Alexandre Dumas nálunk is igen széles olvasótábora bizonyára örömmel fogadja ezt az izgalmas és kalandos történetet.Szerelem, árulás, hősök és kalandorok lebilincselő kalandjai minden bizonnyal nem okoznak csalódást ezúttal sem. https://mega.nz/file/lgtWnAhR#x7tjF-_Kc9YCI-NY6b_bT-tONVidLdOtpLNNDFjV8Fw A Vörös Szfinx A Vörös Szfinx cselekménye négy fő szálon bonyolódik: Richelieu bíboros hatalmi sakkhúzásai eredményre vezetnek-e? Előkeríthetők-e a IV. Henrik életét kioltó merényletre bujtó összeesküvők? Franciaország elhódítja-e a kulcsfontosságú Susai-hágót? És ki fogja megörökölni majdan a francia trónt? Dumas visszatér a számára oly igézetes tizenhetedik század francia történelméhez, de A Vörös Szfinx nem folytatása, hanem ellendarabja A három testőrnek. Ez a Dumas-regény először kerül a magyar olvasók kezébe. https://mega.nz/file/chkWSLLT#42_sF5MjjW5ANc85KirLVRRiJKOq1hxFuAFd3yyIBSQ Olympe de Cleves I-II A történet XV. Lajos korában játszódik. Az ifjú király alig húszesztendős, és nagyon unatkozik, szép és szenvedélyes szeretőre vágyik. Az, aki meghódítja a király szívét és érzékeit, értelmének is ura lesz. Nem mindegy hát, kinek jut e kiváltság. Tudja ezt Richelieu herceg is, közbeavatkozik, és a maga fondorlatos módján kezdi el szőni-gabalyítani a szálakat…A regény egyik főhőse Bannière, a híres színész, akit már novícius korában is ellenállhatatlanul vonzott a színpad, és a kiközösítést is vállalva, megszökött a jezsuitáktól, csak hogy a világot jelentő deszkákra léphessen. A hősnő pedig a csodálatos színésznő, Olympe de Clèves, akiben a sorsát, érzéseit őszintén vállaló, a hivatásának élő szabad asszony alakját rajzolta meg Dumas. I. rész https://mega.nz/file/h8EGDZhR#lurSg8XNKuBNqIVXs-arnAdZM3IxYLNpA_AQYnWkhWw II. rész https://mega.nz/file/cwkGRLBb#4JpEQgg-jSHR8ZEoHPvf24j1zuWoO3MPRgPkyJqelFo
×
×
  • Create New...